Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Én és még sokan állítjuk: nincs jogállam hazánkban!

2015.04.15

Nem arra gondolunk, hogy sérül a fékek és ellensúlyok rendszere…

 

Nem katedrai minőségben, nem professzori minőségben állítjuk, hanem olyanként akik évek óta saját bőrükön, saját peres-jogi ügyükben érzékelik, nincs jogállam hazánkban!

 

nincs-jogallam---kep.png

 

 

Már 4-5 éve elkezdtük írni a leveleket, beadványokat a PSZÁF-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak, MNB-nek, de mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy nincs joguk eljárni, nem teszik lehetővé a jogszabályok.

 

Most már tudjuk, hogy közel kétmillió bankkölcsön szerződés tisztességtelen. Tisztességtelen az aláírás pillanatától kezdve.

 

Jogállam az, ahol a felügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságoknak nincs joga eljárni, érdemi vizsgálatot folytatni a fogyasztók jelzése alapján? Ahol az adós szava süket fülekre talál?

 

A szerződések aláírása előtt közjegyzőknek kellett eljárniuk. A közjegyzők, mikor okiratba foglalták a szerződéseket, ellenőrizték azokat. Ez törvényes kötelességük. Tevékenységükkel gyakorlatilag egyfajta nyilatkozatot is tettek, hogy a szerződések megfelelnek a jogszabályoknak.

 

Most már tudjuk, hogy közel kétmillió bankkölcsön szerződés tisztességtelen. Tisztességtelen az aláírás pillanatától kezdve.

 

Jogállam az, ahol közjegyzők tízezrei közül egy sem érzékeli, hogy a kölcsönszerződések pontjai tisztességtelenek? Meg lehet ezek után bízni a közjegyzők felkészültségében, becsületesen végzett munkájában?

 

Évekkel ezelőtt sikerült kapcsolatba kerülni parlamenti bizottságokkal, így jelezhettük az általunk észlelt problémákat, véleményezhettük a készülő törvényeket. 2014-ben azonban átszervezték a parlamenti bizottságokat és ezáltal lehetetlenné tették, hogy részt vegyünk a parlamenti bizottságok munkájában. A kormány kizárólag csak a Bankszövetséggel tárgyalt a készülő törvényekkel kapcsolatban. A minisztériumok, a MNB is mindenféle együttműködéstől elzárkózik.

 

Jogállam az, ahol a törvények meghozatala előtt nincs társadalmi párbeszéd, ahol a törvények alapja Bankszövetség – Kormány paktum?

 

Benyújtott bírósági kereseteinket egyrészt nem tudták a bírók sokáig értelmezni, tömegesen indoklás nélkül visszautasították. Másrészt mikor befogadták, vándoroltak a különböző bírósági szintek között, mert a bírók nem tudták megállapítani illetékességüket. Sokunk keserű tapasztalata, hogy 3-4 év, 4-8 tárgyalás sem elegendő a bíróságoknak egy tömegével készült blanketta jellegű kölcsönszerződésekről megállapítani, hogy tisztességes-e.

 

Most már tudjuk, hogy közel kétmillió bankkölcsön szerződés tisztességtelen. Tisztességtelen az aláírás pillanatától kezdve.

 

Jogállam az, ahol a bíróságok nem tudnak szakmailag megalapozott döntést hozni évekig?

 

A hatályos törvények szerint a bankkölcsön szerződések semmisek. A Kúria hoz egy határozatot, mely megszünteti a semmiségi okot. A Kúria által hozott jogegységi határozatok minden bíróra kötelező erővel bírnak. Hiába érvelünk majd (ha a 12.000 felfüggesztett per folytatódik) EU előírásokra, hazai törvényekre, hiába bizonyítjuk igazunkat esetleg számításokkal, a bírók a Kúria utasítása szerint fognak dönteni. Nem mindegy tehát, hogy a Kúria milyen döntést hoz és nem mindegy, hogy a döntéseit mire alapozva hozza.

 

Jogállam az, ahol a Kúria átnyúl a jogszabályokon? Jogállam, ahol korlátozzák a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségeit?

 

Olvasunk egy Tanulmányt a Magyar Tudományos Akadémiához szorosan kötődő Jogtudományi Közlönyben, melyben megtaláljuk a Kúria döntésének valós alapját. Ismert, hogy a szerző (és munkatársai) erősen kötődnek a bankrendszerhez.

 

Jogállam az, ahol a Kúria a döntéseit nem a törvényekre, európai fogyasztóvédelmi előírásokra alapozza, hanem a bankrendszer elvárásaira?

 

A pénzügyi rendszer egy része, néhány brókercég gátlástalanul a törvényeket és előírásokat figyelmen kívül hagyja becsapott több tízezer pénzügyi befektetőt nagyjából 200 milliárd forinttal. A kormány és a parlament azonnal a befektetők segítségére sietett, törvényt módosított, emelte az összeget, hogy 30 millió forintig mindenki, válogatás nélkül mindenki a pénzéhez jusson.

 

A pénzügyi rendszer nagy része, szinte az összes bank és takarékszövetkezet, gátlástalanul a törvényeket és előírásokat figyelmen kívül hagyja becsapott több millió adóst nagyjából 3.000 milliárd forinttal A kormány és a parlament évek óta maszatol, nem vizsgálja a problémák gyökerét. Elsőként a legtehetősebbeknek teszi lehetővé, hogy jelentős kedvezménnyel menekülhessenek a rablóhiteltől. A többi adós esetén nézik, hogy fogyasztó-e vagy sem, mennyi a hátralévő futamidő és hogy mire költötte a felvett kölcsönt.

 

Válogat a becsapottak és megtévesztettek között a Kormány és a Parlament önkényesen, osztva a kegyelteknek, megvonva a kártérítést hol teljesen, hol részben a többieknél. A bankszektorral megállapodva forintosítja 256 (CHF) árfolyammal az érvénytelen szerződéseket és így teszi ezeket törvényessé – miközben milliós károkat okoz az érintett adósoknak. Miközben a kegyelteknek 180 (CHF) árfolyammal „forintosított”.

 

Jogállam az, ahol a befektetők becsapása előnyt élvez az adósok becsapása előtt? Igazságos az, hogy pénzfelvételnél számít, hogy valaki fogyasztó-e, míg pénzelhelyezőnél nem számít?

 

Mond, a fentiek alapján....

 

jogállamban élünk?

 

 

Most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy vizsgáljon, mérlegeljen és döntsön. Elérkeztünk a fékek és ellensúlyok rendszeréhez…

 

 

 

nincs-jogallam---olvashato---kep.png