Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EMLÉKEZTETŐ Doubravszky Györggyel folytatott megbeszélésünkről

2013.01.04

 Az egy hete elküldött írásos anyagunk…

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-a-penzugyi-jogok-biztosanak.html

…egyféle kiegészítéseként ma megnéztük, egyformán látjuk-e a problémákat.

A problémát megközelíthetjük műszaki szemmel is. Ha egy személykocsit vásárolunk és 120 LE helyett csak 80 LE akkor jogosan reklamálhatunk. Akkor is ha a kocsi ára tartalmazza az ABS-t, de nincs a kocsiba  beszerelve. Akkor is ha pár év elteltével kiderül: kicsi, gyenge  a kormány csapágyazása.

A fentiek alapján jogunk vizsgálni a kölcsönszerződések létrejöttét, tartalmát és bank szerződés teljesítését, a szerződést követően évekkel is. Nem elfogadható a banki érvelés, hogy „aláírta a szerződést, most mit akar”?

Minden forgalomba hozott terméken van CE jelölés. Ez jelöli: ellenőrzött, minősített termékről van szó. A termék megfelel az előírásoknak. Vizsgálandó kérdés: a közjegyzői okirat számít-e valamilyen mértékben „ellenőrzésnek” vagy „minősítésnek”?

A devizahitelnek nevezett deviza elszámolású forintkölcsön nincs jóváhagyva, ellenőrizve (sem PSZÁF által, sem más Hatóság által), ráadásul a jogi szabályzás is hiányos. A bankok hivatkoznak a szerződéskötés szabadságára: amit törvény nem tilt, abban a felek szabadon megállapodhatnak. Ez teljes egészében nem elfogadható, mivel vannak  tisztességes viselkedést előíró jogszabályok és valótlanság nem válik valósággá azért, mert a szerződésben szerepel..

Mi vár ránk?

Három lehetséges végkimenete, forgatókönyve lehet a most zajló pereknek és egyeztetési folyamatoknak.

  1. A bankok elérik, hogy a bíróságok meszeljék el az összes devizahiteles pert. Ez több százezer ingatlan árverezését, legalább egymillió magyar állampolgár nincstelenné válását jelenti. A behajtók, a végrehajtók vagyona, befolyása és hatalma, óriásira nő. Több száz milliárd értékű ingatlan kerül „új tulajdonoshoz”. Beláthatatlan a bankok ezt követő viselkedése és az érintett emberek, a társadalom reakciója a végrehajtások és a kilakoltatások során, valamint ezt követően.
  2. A bíróságok nem hagyják  a bankok által befolyásolni munkájukat, felnőnek a társadalmi probléma által meghatározott feladathoz. A bankokat elmarasztaló ítéletek egyre több per indítását vonják maguk után. Beláthatatlan a bankok reakciója (a gazdaság működését miként próbálják akadályozni, vállalati hitelezés nehezítése, a keletkezett költségek továbbhárítása). Megkérdőjeleződik a MNB és PSZÁF megítélése, felmerül a felelősségük a jelenlegi probléma kialakulásában.
  3. Az érintett felek felelősen értékelik a helyzetet és megegyezés születik: a problémát a felek peren kívül oldják meg, visszatérünk a hármas teherviselés (bank, állam, adósok) alapgondolatához és a károsultakat bankok kártalanítják. Jelentősen átalakulva, de megmarad a bankrendszer, a társadalmi feszültségek csökkennek.

Javasoljuk az alábbi lépéseket (is, a már javasoltakon kívül) a gyors és kielégítő megoldások érdekében:

A bankszövetség hagyjon fel a bíróság, az érintettek és a társadalom félrevezetésétől.

  • hamis állítás, hogy nem a devizahitel, hanem a válság az oka minden fizetési problémának (fizetési elmaradások és csúszások),
  • hamis állítás, hogy a PSZÁF ellenőriz minden szerződést és szerződésmódosítást, kamat- és költségemelést,
  • félrevezető az árfolyamrés és az árfolyamváltozás összemosása.

 A MNB és a PSZÁF tartson vizsgálatot

  • kik a felelősek a félreérthető, hamis fogyasztóvédelmi tájékoztatásért: „mintha devizát venne, mintha devizát adna el”.

A PSZÁF tartson vizsgálatot

  • ki a felelős azért, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban valótlan tényt közöltek hónapokon keresztül,
  • miért nem végez a PSZÁF fogyasztóvédelmi tevékenységet, miért nem vizsgálták és vizsgálják érdemben a károsultak beadványait?

 Együttműködés az Alapvető Jogok Biztosával

  • tájékozódás a pénzügy területén végzett eddigi vizsgálatokról ( Pl. a banki szerződések módosításáról AJB-2183/2010 , a PSZÁF elhúzódó fogyasztóvédelmi eljárásáról AJB-146/2011 , az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 4938/2008. sz. ügyben, és az OBH 4999/2003. sz. ügyben. Nagyon fontos megállapításokat tartalmaz a „Pénzügyi jogi projekt 2011/3” összeállítás is – ez utóbbit adtam ma át, könyv formájában)
  • a korábbi összes vizsgálat elérhetővé tétele a PJB honlapján

 

Készült a mai megbeszélésünk alapján.

               Budapest, 2012.01.04.

                                              Szabó József, a Hiteles Mozgalom egyik alapítója