Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elemzés az MNB-nél - 2007 - félnünk kellene?

2015.08.01

Figyelem, az MNB elemzés 2007-ben készült!

 

Az elemzés megnyugtat:

igaz, hogy családok mennek tönkre,

igaz, hogy elvesztik otthonukat,

de a bankrendszer nincs veszélyben.

 

Így aztán az MNB semmit sem tett,

hogy a kedvezőtlen folyamatot megállítsa.

 

mnb-2007---kep.png

 

A pénzügyi stabilitás egyik kulcseleme a háztartásihitel-kockázat alakulása. A hitelkockázatok mélyebb vizsgálatát különösen indokolttá tette a bankrendszer háztartási szektorral szembeni egyre növekvő kitettsége, illetve a 2006 nyarán bevezetett fiskális kiigazító csomagnak a háztartások fizetőképességét befolyásoló hatása.

 

A jelenlegi gazdasági folyamatok azonban megkérdőjelezik a háztartások fizetőképességének fenntarthatóságát.

 

A 2006 nyarán bevezetett fiskális kiigazító csomag negatív hatásai ellenére, jelenleg még a hitelállomány dinamikus bővülése tapasztalható, azonban a reáljövedelmek csökkenése és ennek következtében az egyéb sokkokkal (pl. árfolyam-leértékelődés, kamatemelkedés) szembeni ellenálló képesség romlása miatt a fizetőképesség fenntarthatósága már középtávon is kérdéses lehet.

 

Az eladósodott háztartások sokkokkal szembeni ellenálló képességét jövedelemtartalékuk mértéke, pénzügyi megtakarításaik és reálvagyonuk nagysága határozza meg.

 

A háztartási jövedelemtartalék (vagy sokktűrő képesség) az az összeg, ami a havi nettó, rendelkezésre álló jövedelemből a fogyasztási kiadások és a hiteltörlesztés levonása után marad. Ha a mutató értéke negatív, akkor az adott háztartást kockázatosnak ítéljük, mivel kifeszítettsége olyan mértékű, hogy a különféle sokkok hatásait vélhetően nem tudná hiteltörlesztési zavarok nélkül hosszabb ideig kivédeni.

 

Esetükben elmondható, hogy jelenleg is korábbi megtakarításaikat élik fel, vagy fogyasztásukat kell visszafogniuk a hiteltörlesztés érdekében. Jelenleg az eladósodott háztartások kb. 2,2-4,2 százaléka tekinthető kockázatosnak, birtokukban van azonban az adósságállomány 5,7-12,9 százaléka.

 

Az eladósodott háztartások sokktűrő képességének vizsgálatához azoknak a fő kockázati tényezőknek a kiválasztása szükséges, amelyek széles körben befolyásolják a fizetőképességet.

 

Két ilyen makrogazdasági tényezőt azonosítottunk.

 

Az egyik a kedvezőtlen külső és belső makrogazdasági folyamatok által kiváltott kockázatiprémium-sokk, amely forinthozam-emelkedésben és/vagy a forint árfolyamának gyengülésében csapódhat le. Ez a törlesztőrészletek növekedésén keresztül befolyásolja a háztartások fizetőképességét.

 

A másik tényező, aminek a hatását vizsgáltuk, az eladósodott háztartásokat érintő foglalkoztatottság csökkenés, amely az érintettek esetében a rendelkezésre álló jövedelem csökkenésén keresztül hat a hitelkockázat mértékére.

 

Több forgatókönyvet megvizsgáltunk: a forinthozamok 100, 300 és 500 bázispontos emelkedését (megj: 1-3-5% kamatláb emelés), valamint a forintárfolyam 10, 20 és 30 százalékos gyengülését.

 

Figyelem, az MNB elemzés 2007-ben készült!

Nyolc év alatt a CHF árfolyama 150-ről 300-ra nőtt!

A duplájára emelkedett!!!

Miközben a fizetések nem emelkedtek számottevően

az eladósodott családokban!

 

Az árfolyam gyengülése azonnal, közvetlenül megjelenik a devizahitelek havi törlesztő részleteiben, ebből következően a portfólió minőség érzékenyebben reagál az árfolyam gyengülésére, mint a forinthozamok emelkedésére. A devizahitelek részarányának folyamatos növekedése következtében tehát a hitelportfólió árfolyamkockázattal szembeni kitettsége egyre növekszik.

 

Az árfolyamkockázat hatásaival kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy valós kockázatot abban az esetben jelent, ha az árfolyamgyengülés jelentős mértékű és tartós. Egy átmeneti jelentős árfolyamgyengülés hatásait ugyanis a háztartások többé-kevésbé ki tudják védeni például a fogyasztási kiadások csökkentésével, mely jelentheti a fogyasztási szerkezet átrendezését (helyettesítési hatás, elmozdulás az olcsóbb termékek fogyasztásának irányába), illetve változatlan fogyasztási szerkezet mellett a fogyasztás volumenének csökkentését, valamint pénzügyi tartalékaik felélését.

 

Az adatok alapján elmondható, hogy legalább egy év kell ahhoz, hogy a mintában az összes kockázatosnak tekintett háztartás fizetésképtelenné váljon (felélje összes pénzügyi tartalékát).

 

Figyelem, az MNB elemzés 2007-ben készült!

Négy éve rendkívül magas,

250 feletti a CHF árfolyama,

ez emelkedés 66% feletti!!!! 

 

 

A sokk nélküli esetben a háztartásoknak kb. 2,2–4,2 százaléka tekinthető veszélyeztettetnek, ők birtokolják azonban a portfólió 5,7–12,9 százalékát.

 

A legszélsőségesebb forgató- könyv esetén (500 bázispontos forintkamat-emelkedés, 30 százalékos árfolyam leértékelődés) a kockázatos háztartások részaránya közel duplájára nő, míg a birtokukban levő kockáztatott hitelállomány a sokk nélküli állapothoz képest kb. 6–10 százalékponttal emelkedik.

 

Figyelem, az MNB elemzés 2007-ben készült!

 

Az eladósodottak körében kedvezőtlen irányú a kockázati koncentráció, mivel a hitelállomány jelentős része van kifeszített pénzügyi és jövedelmi helyzetű háztartások birtokában (a kockázatos hitelállomány teljes hitelállományhoz viszonyított aránya meghaladja a kockázatos háztartások mintán belüli arányát). A kockázatokat azonban némileg csökkenti, hogy a banki portfóliók jelentős hányadánál a jelzáloghitelek dominálnak, amelyek azonban nem teljesítés esetén is biztosíthatják a bank számára a megtérülést.

 

 

Az elemzés megnyugtat:

igaz, hogy családok mennek tönkre,

igaz, hogy elvesztik otthonukat,

de a bankrendszer nincs veszélyben.

 

Így aztán az MNB semmit sem tett,

hogy a kedvezőtlen folyamatot megállítsa.