Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.06.02

EBRD paktum magyarul és háttér információ

ebrd-2020---kep-01.png

 

Egy barátom, harcostársam hívott fel azzal, hogy eltűnt az EBRD paktum fordítása a honlapunkról. Ez egyrészt arra késztetett, hogy újra közzé tegyük, másrészt megnéztem van-e új fejlemény ez ügyben?

 

EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS (magyar fordítás)

 

HírKlikk | 2018. augusztus 20. 01:01

 

A MAGYAR KORMÁNY ÉS AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK KÖZÖTT

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAGYARORSZÁGI BANKSZEKTOR ÉS A REÁLGAZDASÁGI SZEKTOR TÁMOGATÁSÁBAN

EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS (a továbbiakban: „Megállapodás”) a Magyar Kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között (a továbbiakban: a „Bank”), a továbbiakban külön hivatkozva: „Fél” és együttesen hivatkozva, mint: „Felek”.

 


MIVEL a Bank egy, nemzetközi közjog alapján, egy a létrehozásáról szóló 1990 május 29-i megállapodás értelmében létrehozott nemzetközi szervezet, módosításaként (a „Megállapodás”) Magyarország csatlakozott a Megállapodáshoz, a Bank tagjává vált 1992. június 10-én;

 

MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy egy stabil bankszektor adja kulcsfontosságú alapját a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedésnek,

 

MIVEL a Magyar Kormány arra törekszik, hogy megerősítse kapcsolatát a bankszektorral, annak érdekében, hogy elősegítsen egy stabil és kiszámítható makrogazdasági egyensúlyt támogató keretszabályozást,

 

MIVEL a Magyar Kormány nem szándékozik közvetlenül, vagy közvetett módon többségi tulajdonra szert tenni rendszerszinten fontos helyi bankokban – kivéve egy teljes bankrendszer stabilitását fenyegető esetben – és elkötelezett amellett, hogy a következő három évben átadja minden közvetlen-, vagy közvetett részesedését a magánszektornak, amelyet jelenleg birtokol helyi bankokban,

 

MIVEL a Felek együtt kívánnak működni különböző fejlesztési kezdeményezésekben a pénzügyi szektorban,

 

MIVEL ezzel összefüggésben a Felek meg kívánják határozni az átfogó elsőbbséget az együttműködésre a reálgazdaság támogatásában Magyarországon az elkövetkező években,

 

 

A Felek a következőkben állapodtak meg:

1. Szakasz – Intézkedések a Magyar pénzügyi szektor hatékonyságának növelésére

A felek úgy ítélik meg, hogy a magyar bankszektor hatékonyságának növelése érdekében egy sor intézkedést végrehajtása szükséges rövid és távon. Ezen intézkedéseket magában fogva, de nem kizárólagosan:

  1. A banki adó korrekciója a 2016-2019-es időtartamra, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-es évtől a bankadó mértéke az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Ennek érdekében a Magyar Kormány 2015 júniusára megteszi a szükséges lépéseket a jogszabály-előkészítésre és a törvényhozói testület felé történő benyújtására.
  2. A devizában denominált (a szerk. megj.: „devizaalapú” hitelek) forintosításának szabályozásáról szóló, 2014. december 15-én kiadott, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a bankszektorban elkerülendőek legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek.
  3. Biztosítani kell, hogy a bankok nemteljesítő hitelportfóliójának leépítésére irányuló kezdeményezésék a nemzetközi legjobb gyakorlatot tükrözzék, különös tekintettel ezen programok átlátható és piaci alapú működésére. Továbbá a jövőbeni zálogjog érvényesítések (a szerk. megj.: ingatlanárverések) és kilakoltatások további korlátozásától tartózkodni kell. A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot ki kell bővíteni és a jogosultsági feltételeket pedig lazítani kell.
  4. Jelzés a piacnak és a közvéleménynek, hogy a banki ügyfelek magáncsődjére és visszamenőleges hatályú felmondási jogaikra vonatkozóan nem kerül új törvény, vagy jogszabály elrendelésre a Magyar Bankszövetséggel való megfelelő konzultáció és annak támogatása nélkül.
  5. A hatályos EU-jogszabályok szerinti, Magyarországi kötelezettségek sérelme nélkül a Magyar Kormány tartózkodik olyan új törvények, vagy intézkedések bevezetésétől, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor profitabilitására - azokon kívül, amelyekre a Magyar Kormány az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezet, valamint
  6. Biztosítani kell a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon minden aktív pénzügyi intézmény részére - méretétől vagy tulajdonosi nemzetiségtől függetlenül, összhangban az Európai Unió egységes piaci szabályaival és a szabad és tisztességes verseny elveivel.

 

 

2. Szakasz – Közös működési prioritások

A Felek együttműködnek a közös működési prioritások azonosításában, amelyeket az EBRD Magyarországon támogatna, az új EBRD Magyarországi Országsratégiája Igazgatótanácsának jóváhagyásával, amely tartalmazná a Felek által azonosított prioritásokat. A pénzügyi szektorban az EBRD támogatni fogja a bizalom megerősítését és újjáépítését, összhangban a Magyar Kormány erőfeszítéseivel, a bankszektor működési környezetének javítása érdekében. EBRD fellépései között szerepelhet: (i) Az NPL (a szerk: non-performing loan - nem teljesítő hitelek) hitelállomány szanálásának elősegítése (szabályozási konzultáció és befektetés), (ii) eszköz- és adósság-tranzakció a szektor további konszolidációjának támogatása érdekében, (iii) a kkv- és nagyvállalati hitelezést segítő eszközök biztosítása.

Az EBRD - a magyarországi ország stratégiájával összhangban - növelné a hitelezési aktivitását a szélesebb értelemben vett magyar gazdaságban, és az ehhez szükséges forrásokat rendelkezésre fogja bocsátani.

 

3. Szakasz – A nyilvánosság tájékoztatása

A Felek a pénzügyi szektor fejlesztéséért és erősítéséért kinyilvánítják jelen Megállapodás szerinti együttműködésüket. Ennek érdekében a Felek a Megállapodás aláírására egy közös eseményt szerveznek.

 

4. Szakasz – Kapcsolattartás

Bármely jelen Megállapodással kapcsolatban adott tájékoztatás és egyéb közleményt a következő kapcsolattartókhoz – vagy egyéb címre – kell intézni, vagy olyan egyéb címre, amelyet bármely Fél a másik félnek küldött értesítéssel jelöl meg:

 

5. Szakasz – Záró rendelkezések

Ezen Megállapodás tükrözi a Felek nézeteit és szándékait, hogy nem kizárólagos alapon működjenek együtt, jóhiszeműen, de bármiféle törvényi kötelezettség keletkezése nélkül, az alkalmazandó jog alapján, vagy bármelyikük felelősségének keletkezése nélkül. Harmadik fél sem szerezhet jogi előnyöket ezen Megállapodásból.

A felek megegyeznek abban, hogy ezen Megállapodás egyik rendelkezése sem tekinthető illetve értelmezhető valamelyik Fél – ezen Megállapodásban szereplő vagy abból következő bármely tevékenység vagy projekt egészének vagy valamely részének finanszírozására vonatkozó – ajánlatának, ígéretének vagy kötelezettségvállalásának és bármely projekt és/vagy tevékenység EBRD-általi finanszírozása – előírás szerint – az EBRD irányító testületeinek jóváhagyásától, valamint belső előírásaitól és eljárásrendjétől függ.

Abban az esetben, ha erre lehetőség nyílik, a Feleknek minden tevékenységre és projektre külön egyedi intézkedésben kell megállapodni. A felek mindegyike a jelen Megállapodás végrehajtásából eredő költségeket maga viseli, hacsak vonatkozó, külön megállapodások másként nem rendelkeznek.

A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek azon jogát, hogy a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekkel, projektekkel vagy együttműködési területekkel kapcsolatos megállapodásokat vagy egyezményeket kössön más felekkel.

A Felek rendszeresen, de hat hónaponként legalább egy alkalommal találkoznak, hogy felülvizsgálják és megvitassák jelen Megállapodás végrehajtását, értékeljék a fentiekben meghatározott célkitűzések elérését, és amennyiben szükséges, fontolóra vegyék az elengedhetetlen kiigazításokat.

A jelen Megállapodásban semmi sem minősül, értelmezhető, úgy, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot létrehozó megállapodás, a nemzetközi egyezmények vagy az alkalmazandó jogszabályok értelmében a Bank számára biztosított kiváltságok, mentességek és felmentések, lemondásának vagy más módosításának.

Ezen Egyetértési Megállapodás bármely rendelkezésének értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, vagy azzal kapcsolatban felmerülő bármely vitás kérdést a Felek békésen, konzultáció útján rendezik.

Jelen Megállapodás az utolsó fél által aláírt napon lép hatályba és mindaddig hatályban marad, amíg bármelyik Fél írásban értesíti a másik felet arról, hogy szándékában áll ezt a Megállapodást megszüntetni. Ebben az esetben ez a Megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvételét követően megszűnik, kivéve, ha az értesítés másként nem rendelkezik.

 

A Megállapodás a Felek kölcsönös írásos beleegyezésével módosítható.

 

A FENTIEK HITELÉÜL a Felek képviseletére jogosultjain keresztül eljárva, jelen Egyetértési Megállapodást négy eredeti példányban angol nyelven írták alá.

* * *

A MAGYAR KORMÁNY RÉSZÉRŐL:

_____________________________

Név: Orbán Viktor

Titulus: Miniszterelnök

Dátum: 2015. February 9.

EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK RÉSZÉRŐL:

_____________________________

Név: Sir Suma Chakrabarti

Titulus: Elnök

Dátum: 2015. February 9.

 

https://hirklikk.hu/kozelet/egyetertesi-megallapodas/341481

 

 

Miért olyan nagy szám, hogy magyarul olvasható az EBRD paktum? Azért mert nincs fent hivatalos állami honlapon magyar nyelven!

 

Próbáltuk ugyan elérni, hogy valamelyik minisztérium küldje el magyar nyelven, ám nem jártunk sikerrel. Részletek a próbálkozásunkról:

 

„Több alkalommal kértük, hogy ezt a megállapodást küldjék meg részünkre magyarul, kértük a Miniszterelnöki Kabinetirodától (2016. november 30-án, 2017.június 25-én) és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (2016. december 05-én, 2017. július 4-én) egyaránt.

 A Miniszterelnöki Kabinetiroda, megkeresésünkkel kapcsolatban minden alkalommal, tisztelettel tájékoztatott bennünket arról, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. §-a alapján a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokat érintő kérdések a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartoznak, ezért minden alkalommal azt javasolták, hogy kérésével forduljunk közvetlenül az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

 A Nemzetgazdasági Minisztérium, megkeresésünkkel kapcsolatban minden alkalommal, sajnálattal közölte, hogy az általunk keresett megállapodás kizárólag angol nyelven készült el. Arra kérdésre, hogy megtennék-e, ha szépen kérjük, hogy lefordítják szép Hazánk nyelvezetére, minduntalan azt válaszolták, hogy „Sajnálattal közöljük, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nem áll módjában elkészíteni az Ön által kért fordítást.”

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/kormany---ebrd-megallapodas-magyarul.html

 

 

2017-ben Szabó Tímea képviselőnek a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszolt. Vagyis inkább félrebeszélt. Magyar nyelven a képviselő asszonynak sem küldték el az EBRD paktumot.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/allamtitkari-valasz-a-parlamentben-----ebrd-megallapodas.html

 

 

Az EBRD megállapodással kapcsolatban másfél éve a Pénzügyminisztérium Mesterházy Attila képviselő úrnak adott rendkívül rövid választ. Pedig a kérdések elég konkrétak voltak:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/penzugyminiszteriumi-valasz-az-ebrd-paktumrol.html

 

Miért olyan fontos az EBRD paktum tartalma?

Egyrészt azért, mert a hivatalos, állami tájékoztatás elhallgatja a lényeget, így az MTI sem számolt be ezekről. Mivel a sajtó leginkább az MTI anyaga alapján dolgozik, a sajtó sem tájékoztatta a közvéleményt. Egy kivételt azonban találtunk…

 

 

MTI

 

Bankadó - EBRD-elnök: a megállapodás

"jó kezdet" a kiszámítható

környezet megteremtésére

2015. február 10.   

  

London, 2015. február 10., kedd (MTI) - A magyar kormánnyal kötött megállapodás "jó kezdete" a magyar bankszektor hatékony és sikeres működéséhez szükséges stabil és kiszámítható környezet megteremtésének - közölte az MTI-vel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.     Sir Suma Chakrabarti abból az alkalomból nyilatkozott, hogy hétfőn Budapesten több elemből álló egyezményt írt alá Orbán Viktor miniszterelnökkel és Andreas Treichllel, az osztrák Erste Group Bank AG vezérigazgatójával.

    A memorandum egyik pontja szerint a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonrészesedés megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket.

    Az MTI kérdésére, hogy ez fordulatot jelent-e a bankszektorral szembeni eddigi magyar kormányzati politikában, és ha igen, ebben milyen szerepet játszott az EBRD, Sir Suma Chakrabarti az írásos interjúban kifejtette: a megállapodás arra a felismerésre alapul, hogy az erős pénzügyi szektor alapvető fontosságú a magyar reálgazdaság megfelelő és fenntartható növekedése szempontjából.

    Az EBRD elnöke szerint a magyar kormány teljes mértékben megérti a jelenleginél támogatóbb jellegű környezet kialakításának szükségességét a pénzügyi szektorban. "A (magyar) hatóságokkal
folytatott szakpolitikai párbeszédünk során kifejtettük nézeteinket és aggályokat vetettünk fel (...) A bizalom újjáépítése talán a legnehezebb feladat egy gazdaság kiigazítása során, és ennek alapvető fontosságú eleme az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a közös érdekek keresése, a megállapodások tiszteletben tartása és végrehajtása, a törvényesség szigorú betartása" - fogalmazott az EBRD elnöke.

    A megállapodás tartalmazza a magyarországi bankadó csökkentésének tervét is. Az MTI kérdésére, hogy a magyar bankszektor vagy az Európai Bizottság kérte-e az EBRD közbenjárását a magyar kormánynál ennek érdekében, Sir Suma Chakrabarti kifejtette: az EBRD nemzetközi intézményként természetesen számos kormánnyal, intézménnyel, üzleti szervezettel és egyéb érdekelttel tárgyal. "Nem árulok el titkot azzal, ha kijelentem: az utóbbi években Magyarországon bevezetett egyes intézkedések aggályosak voltak, a bankok és a hatóságok viszonyrendszere meglehetősen
nehézzé vált, és ezt jelentős (hitelforrás-szűkítő) mérlegalkalmazkodási folyamat kísérte. Most azonban eljött az idő a továbblépésre, és a memorandum ennek egyik fontos mozzanata" -
hangsúlyozta.

    A Budapesten aláírt megállapodás tartalmazza azt a tervet is, hogy a magyar állam és az EBRD 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben.

    Az MTI kérdésére, hogy miért az Erste magyarországi érdekeltségére esett a választás, az EBRD elnöke kifejtette: az Erste kereste meg a bankot a befektetés megfontolására tett javaslattal, és három oka is van annak, hogy az EBRD kedvezően áll hozzá e tranzakcióhoz, abban az esetben, ha végleges megállapodás jön létre és azt az EBRD részvényesei is jóváhagyják. Az egyik ok az, hogy a magyar bankrendszer számára jó, ha erőteljes magánszektorbeli szereplők - köztük külföldi tulajdonban lévők, mint például az Erste - továbbra is jelen vannak a piacon, mert ez biztosítja a méltányos és átlátható versenyt.

    A másik ok az, hogy e magánszektorbeli intézmények szerepet játszhatnak a bankszektor jövőbeni konszolidációjában, a harmadik ok pedig az, hogy az Erste-befektetés pótlólagos tőkeforrást biztosít,
amely elősegítheti a magánszektornak, különösen a hazai kisvállalkozásoknak nyújtott hitelezés jelentős bővítését. A kisvállalkozói szektor a magyar gazdaság központi jelentőségű eleme és az EBRD finanszírozási gyakorlatában is elsődleges fontosságú - hangsúlyozta Sir Suma Chakrabarti.

    Arra a kérdésre, hogy a magyar Erste-érdekeltségben tervezett befektetéssel - és így az Erste hitelkihelyezési tevékenységének támogatásával - az EBRD céljai között szerepel-e annak elősegítése, hogy az osztrák bankcsoport magyarországi részlege kiegészíthesse a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját, az EBRD elnöke kifejtette: jóllehet az EBRD nem hitelkeret nyújtását, hanem tőkebefektetés végrehajtását tervezi az Erste magyarországi érdekeltségében, a befektetési terv kedvező elbírálásának harmadik okaként megjelölt célok azonban valóban az MNB növekedési hitelprogramjával vannak összhangban.

    Az MTI kérdésére, hogy az EBRD tervez-e hasonló befektetéseket más magyarországi bankokban is, Sir Suma leszögezte, hogy az EBRD semmilyen más hasonló ügyletről nem folytat tárgyalásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EBRD hajlandó lenne megvizsgálni egyéb lehetőségeket is, mivel a következő években szeretné bővíteni tevékenységét Magyarországon, különösen a pénzügyi szektorban.

    Az EBRD már korábban bejelentette, hogy egyelőre nem hajt végre újabb befektetéseket Oroszországban - eddigi finanszírozásainak legnagyobb felvevő országában -, mivel a részvényesek többsége a szankciók miatt ilyen értelmű útmutatást adott az igazgatótanácsnak.

    Az MTI kérdésére, hogy ez a "finanszírozási embargó" nem teremt-e lehetőséget a források jelentős átcsoportosítására például Ukrajna javára, Sir Suma Chakrabarti leszögezte, hogy tavaly "pontosan ez történt". Az EBRD a 2013-ban folyósított 8,3 milliárd euróról 2014-ben 8,9 milliárd euróra növelte finanszírozásainak összértékét az orosz programok jelentős visszaesése ellenére. A legnagyobb felvevő ország Törökország lett, amely tavaly 1,4 milliárd euró EBRD-finanszírozáshoz jutott az előző évi 920 millió euró után, és az Ukrajnának nyújtott új EBRD-folyósítások összege meghaladta az 1,2 milliárd eurót - hangsúlyozta az EBRD elnöke.

    Ukrajnának az EBRD egy évvel korábban 798 millió eurót nyújtott.

 

 

MTI

2015. február 9.

 

Orbán: a kormány és az EBRD tulajdont szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben

 Budapest, 2015. február 9., hétfő (MTI) - A magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a megállapodás aláírását követően a Parlamentben.     Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója azt közölte, hogy az EBRD és a magyar állam is 15 százalékos tulajdonrészhez jut tőkeemeléssel.


    Orbán Viktor azonban azt is megjegyezte: a megállapodás rögzíti, hogy átvilágítják az Erste Bank Hungary-t, a kormány szándéka, hogy 15 százalékos tulajdonrészt szerezzen a bankban, "feltéve, ha meg tudunk állapodni az árban", és "a végén a tárgyalások a részletkérdésekben stimmelnek majd".

    A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a megállapodás értelmében a kormány 2016-2017-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018-2019-ben is folytathatja. Kérdésre válaszolva arról is beszámolt, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, alacsonyabb lesz az adókulcs, illetve változik az adó kiszámításának alapja is.

    Orbán Viktor elmondta: 2017-ben ennél enyhébb bankadó-csökkentés lehet, és a megállapodás szerint a kormány ezután is törekedni fog arra, hogy "az Európában bevett mértékhez közelítsen" a magyar bankadó mértéke, mert az első kétéves csökkentés után "még mindig első helyen leszünk valahol Szlovákia előtt".

    A miniszterelnök aláhúzta: a megállapodás 2016-2017-re számszerűen is tartalmazza, hogy mennyivel csökken majd a bankadó, az azt követő két évre (2018-2019-re pedig) vonatkozóan pedig rögzítették a kormány további csökkentési szándékát.

    Mint mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter "hosszú heteken keresztül végzett számításokat", és úgy látják, hogy a magyar gazdaság teherbíró képessége, növekedési potenciálja lehetővé teszi, hogy a költségvetés - a maastrichti kritériumokat betartva - "elviselje" ezt az alacsonyabb bankadót.

    A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2010-ben nehéz körülmények között kellett kiutat találnia Magyarországnak az európai pénzügyi válságból, és akkoriban kevesen osztották a magyar kormány elképzeléseit a válságkezelés helyes módját illetően.

    A kabinet a bankadó kivetésével megkérte a magyar bankrendszer szereplőit, hogy segítsék Magyarországot a pénzügyi válság következményeinek viselésében - mondta Orbán Viktor. A Magyarországon működő akkori bankok ezt megértették, és ha ellenezték is, tudomásul vették, és korrekt módon betartották az akkor meghozott szabályokat - tette hozzá.

    Az elmúlt években Magyarország azért küzdött, hogy visszataláljon a gazdasági növekedés útjára; tavaly Európában a második legmagasabb bővülést érte el, "és ez így lesz ebben az esztendőben is", a költségvetési hiányt pedig példamutatóan alacsony szinten sikerült tartani - emelte ki Orbán Viktor.

    Szólt arról is, hogy a hétfőn aláírt megállapodással "eljött az a pillanat, amikor megpróbálhatunk egy új fejezetet nyitni az európai bankszektorral való együttműködésünkben". Az Erste Bank egy olyan Magyarországon működő, magyar bank is lesz, amely a kormány reményei szerint a szerződésben vállalt magasabb finanszírozással nemcsak megtartja pozícióit, hanem erősíteni is fogja azokat - hangsúlyozta Orbán Viktor.

    Andreas Treichl kiemelte: a megállapodás nagyon fontos az Erste Bank számára, amely nehéz éveken van túl. Hozzátette: az Erste hisz abban, hogy a bankcsoportnak Közép-Európában gazdaságilag vezető szerepet kell játszania. Ha Közép-Európa nem növekszik, akkor Európának sincs esélye arra, hogy visszatérjen a normális pályára - emelte ki az Erste Bank vezérigazgatója.

    "Azért vagyunk itt, hogy ezt a növekedést finanszírozzuk" - jelezte a vezérigazgató. Hozzáfűzte: a magyarországi bankok mindegyike keresi a lehetőségeket a magyar ipar, a kereskedelem finanszírozására, és hogy külföldi befektetéseket vonzzon Magyarországra, valamint segítse a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a gazdasági növekedést vezethetik.

    Andreas Treichl elmondta: a megállapodás aláírása nemcsak az Erste, hanem az egész magyar bankszektor számára fontos.

    Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke történelmi lépésnek nevezte a megállapodást, amely szavai szerint azt jelzi, hogy szilárd alapokra tudják helyezni ezzel a banki együttműködést, mivel számos kötelezettséget vállalnak a szerződést aláíró felek.

    Az EBRD elnöke kiemelte: Magyarország jó növekedést mutatott az elmúlt években, Magyarország jól jött ki a válságból, ezzel együtt az országban hatékony bankszektorra van szükség. Magyarországon egy erős vállalkozói szellem uralkodik, és ehhez megfelelő finanszírozásra van szükség - fűzte hozzá.

    Rámutatott: az EBRD részéről fontos szerepet szánnak a kis- és középvállalkozások fejlesztésének, az erős bankokra nagy szükség a gazdaságban, a magyar kormány az üzleti élet támogatásában óriási szerepet játszhat. Rámutatott: a hazai és külföldi befektetők számára egyaránt fontos üzenetet küldhet a megállapodás, a megvalósítás területén rendkívül fontosak azok az intézkedések, amelyek a bizalmat és a hitelességet építik.    Suma Chakrabarti megjegyezte azt is: ezzel a lépéssel azokat a beruházásokat is ide tudja vonzani Magyarország, amelyek a növekedési potenciált erősítik, növelik.

    "Az EBRD hosszú ideje elkötelezett barátja Magyarországnak" - emelte ki, hozzátéve, büszke arra, hogy az elmúlt 25 évben az EBRD és Magyarország együttműködését jól meg tudták valósítani.

 

 

Az MTI szerint a megállapodás lényege az ERSTE részesedés megvásárlása, a bankadó csökkentése és következő évek gazdasági növekedésének finanszírozása volt. Nézzünk egy tárgyilagos beszámolót.

 

 

ebrd-2020---kep-01.png

 

A magyar bankszektor hatékonyságának növelése érdekében különböző intézkedések mellett kötelezték el a felek magukat - derül ki annak a megállapodásnak a szövegéből, amelyet hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, Suma Chakrabarti EBRD elnök és Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója aláírt. A dokumentum a mai aláírással lépett hatályba. Ebben arra is kötelezettséget vállalnak a felek, hogy ezeket az intézkedéseket rövid illetve középtávon be is vezetik.

Az intézkedések között a következők szerepelnek:

  • A bankadó mértéke 2016-2019 közötti időszakban, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-től a bankadó mértéke már az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Ennek érdekében a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket a törvények előkészítéséért és azokat a parlament elé viszi 2015 júniusára.
  • A devizaalapú hitelek forintosításáról szóló, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy annak kivitelezése során a bankszektorra az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek ne háruljanak.
  • A bankszektort a nemteljesítő hitelek (npl) leépítésében segítő törvénymódosításokat úgy kell megtervezni, hogy azok a nemzetközi legjobb gyakorlatokat (best practice) tükrözzék, különös tekintettel e programok áttekinthetőségére és piaci alapú működésére.
  • Az ingatlanárverések és kilakoltatások további szigorításától tartózkodni kell.
  • A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot (Nemzeti Eszközkezelő Zrt.) ki kell bővíteni és a bekerülési feltételeket pedig lazítani kell.
  • A kormány kinyilvánítja, hogy a magáncsődre és a banki ügyfelek visszamenőleges szerződésmódoítására vonatkozóan nem lépnek életbe új törvények, jogszabályok a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása nélkül.
  • Az uniós jogszabályok betartása érdekében a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív hatással lehet - azokon kívül, amelyeket a magyar kormánynak be kell vezetnie az uniós tagságából fakadó kötelezettségéből adódóan.
  • Biztosítják a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon aktív pénzügyi intézmények között - tulajdonosi összetételétől és méretétől függetlenül, az EU egységes belső piacra vonatkozó szabályainak megfelelően, a szabad és fair verseny szellemében.

 

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mit_vallalt_valojaban_az_orban-kormany.593302.html

 

 

Miért pont az EBRD-vel kötött megállapodást Orbán?

 

Miért pont az EBRD?

Felvetődik a kérdés, miért épp az EBRD-vel hozta tető alá a kormány a mostani megállapodást, amellyel kapcsolatban a kabinet majdnem büszkén vállalja, hogy nem bankszövetségi megállapodás történt. Nos e tekintetben úgy tudjuk, hogy a kabinet egy olyan "ernyőbankot, ernyőszervezetet" keresett, amellyel egy az egyben tud tárgyalni és nem kell megvárnia, amíg a hazai bankok képviselői tulajdonosaiktól mandátumot szereznek egy-egy megállapodás elfogadására. Ráadásul - teszi hozzá egy forrásunk - a miniszterelnök egy emberrel akart tárgyalni. Az EBRD ráadásul messze a legkritikusabb hangot megütő pénzügyi intézmény volt az elmúlt hónapokban - szól a kormányzati érvelés - így a vele történő megállapodás egyfajta garancia lehet a pénzpiac és a banki tulajdonosok számára is arra, hogy itt valóban érdemi lépésekről van szó, amelynek végigvitelét épp a londoni bankház garantálja. A piaci szereplőkkel már sok megállapodást kötött a kormányzat, amelyet azután felrúgtak, ezért igen komoly a bizalmatlanság a kormány és a bankok között, ez pedig megnehezítette volna az ilyen szintű egyezség létrehozását. (Érdekes, hogy a kormány álláspontja szerint a bankok is felrúgták a korábbi megállapodásokat pl. azzal, hogy a hitelezés terén nem teljesítették vállalásaikat, ám arra már mintha nem emlékeznének, hogy a korábbi megállapodásban szereplő negyedéves egyeztetéseket kezdetektől fogva nem hívta össze a kormányoldal. E tekintetben jelzésértékű, hogy a hitelezés bankok által vállalt mértéke most nem is szerepel a megállapodásban.) Félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy a Bankszövetség képviselőivel zajló tárgyalások ne orientálták volna a feleket, mint ahogy a részletek kidolgozása előtti egyeztetések már ismét ebben a mederben folynak majd.

Az EBRD tehát egyfajta szintetizáló szerepet betöltve került képbe. A bankháznak innentől kezdve komoly felelőssége van a megállapodás végigvitelében - ne feledjük hivatalosan szándéknyilatkozatot írtak alá a felek. Aligha lesz elég a bankház korábbi gyakorlatát követni - egy hazai pénzügyi vállalatunk vezetője a mai napig aranyidőszakként emlékszik vissza arra az időre, amikor az EBRD tulajdonos volt a társaságban: "lényegében semmibe nem szóltak bele" - emlékszik vissza.

https://privatbankar.hu/cikkek/penzugyi_szektor/mit-uzen-valojaban-a-kormany-ebrd-erste-megallapodas-277770.html

 

 

 

Az MTI szerint utoljára tavaly ősszel volt téma a „politikában” az EBRD paktum. Ellenzéki képviselők hívták fel a paktum káros hatására a figyelmet.

 

 

MTI - OS

2019. szeptember 4., szerda 15:41


Önkormányzat2019 - MSZP: az EBRD-paktum miatt lehet a családokat kilakoltatni

 

    Budapest, 2019. szeptember 4., szerda (MTI) - Az MSZP elnökhelyettese az Orbán Viktor által az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2015-ben aláírt paktumot okolja azért, hogy a kormány nem gördít akadályt a magyar családok kilakoltatása elé és nem fogad el a bankok jövedelmezőségét mérséklő jogszabályt.


        Szakács László szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelenleg a "devizahiteles ügyekben a bankok nem hibásak", a közjegyzők inkább a bankokat képviselik, a végrehajtáskor rendőrökkel raknak ki családokat az utcára, a jegybank pedig nem tudja, hogyan mozog a forint árfolyama.
     Szerinte nem véletlenek sorozatáról van szó, hanem mindez összefüggésben van az EBRD-paktummal.
     Az ellenzéki képviselő azt firtatta, tavaly, a családok évében hány családot lakoltattak ki. Idén, amikor számos családtámogatási formát jelentettek be, hány családot tesznek ki az otthonából, mert a bankok becsapták őket? - kérdezte.
     Szepesházi Péter a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa II. kerületi önkormányzati képviselőjelöltje felhívta a figyelmet Tóth Ádámnak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének egy 2014-ben a Privátbankáron megjelent nyilatkozatára, miszerint a jogalkotónak meg kellene fontolnia, hogy banki költségként szabályozza a közjegyzői okiratba foglalás költségeit, hiszen a közjegyző az ügyletben leginkább a bank érdekeit képviseli.
     A volt bíró elmondta, a közjegyzőkről szóló törvény szerint a közjegyzők pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak, meg kell védeniük az embereket és a tisztességes bankokat is a tisztességtelen szerződésektől.
     A baloldali zöldpolitika megalapozottságát firtató kérdésre Szakács László közölte, baloldal mindig elkötelezett volt a zöldpolitika mellett. A politikának ezen a területen van feladata, célokat kell megfogalmazni és a célokat elérő politikát kell folytatni - tette hozzá.

 

http://os.mti.hu/hirek/147595/onkormanyzat2019-mszp_az_ebrd-paktum_miatt_lehet_a_csaladokat_kilakoltatni

 

 

MTI

2019. október 30.

MSZP: legyen új törvényi szabályozás a devizahitelek ügyében!

 

 Budapest, 2019. október 30., szerda (MTI) - Az MSZP azt követeli, hogy szülessen új törvényi szabályozás a devizahitelek ügyében - mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

 

A politikus az Európai Bíróság októberi, egy lengyel ügyben született ítéletére hivatkozott, amely azt állapította meg, hogy semmisek a szerződések, ha a devizaárfolyam-kockázatról nem tájékoztatták az ügyfeleket. Szakács László bírálta a Kúria mellett működő konzultációs testületet, amely - mondta - úgy döntött: nem kell ezt az európai bírósági döntést alkalmazni Magyarországon.


Az MSZP elnökhelyettese szerint új törvényi szabályozásra van szükség, amelybe "bele kell írni", hogy a bankok nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket az árfolyamkockázatról. Így nem kellene 1 millió 700 ezer pert elindítani, csak azok a bankok indítanának pert, amelyek úgy gondolják, hogy megfelelően tájékoztatták az ügyfeleiket - tette hozzá.
Hangsúlyozta: eközben le kell állítani a kilakoltatásokat és el kell kezdeni az új banki elszámoltatást. Az MSZP politikusa szerint a kezdeményezésről az Adóskamara levélben tájékoztatta Darák Pétert, a Kúria elnökét.
A szocialista politikus közölte: az ügy politikai megoldása az lenne, ha az Orbán-kormány felmondaná az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött paktumot, amelyben azt garantálta, hogy a magyarországi bankok jövedelmezők lesznek és nem gördítenek akadályokat a kilakoltatások elé.
 

 

Az MTI honlapján nem találtam nyomát annak, hogy a Parlamentben 2020. május 7.-én is szó volt az EBRD paktumról.

 

 

 

Az igazságügyi miniszter asszony (mindezek ellenére, vagy épp ezért) teljes mértékben elégedett az EBRD megállapodással.

 

A hírportálon hétfőn közzétett interjúban a miniszter elmondta, továbbra is fenntartja kötelezettségvállalását az EBRD-vel és az Erstével a Budapest Bank értékesítéséről. Egy bankot akkor kell eladni, amikor a legtöbbet kínál érte a befektető. Ha a piac azt érzékeli, hogy az eladót szűk határidő szorítja, akkor természetesen nem a valós értékén akar vásárolni – tette hozzá, és kijelentette, hogy 700 millió dollárnál kevesebbért nem adják el a pénzintézetet, mivel ennyiért vásárolták meg a GE-től korábban. Az elmúlt években a bank jövedelemtermelő képessége, növekedési potenciálja megerősödött, és olyan megoldást szeretnének, amely hozzájárul a magyarországi pénzügyi stabilitás erősödéséhez, a banki verseny fenntartásához. Szavai szerint különböző opciókban gondolkodnak, ezek közül csak az egyik az egyszerű készpénzes eladás, “ezenfelül számtalan olyan lehetőség van, amivel úgyszintén az EBRD-megállapodás szellemében járhatunk el”. Ennek a legfontosabb eleme nem az, hogy a magyar államnak nem lehet bankja, hanem az, hogy a magyar állam nem lehet többségi tulajdonos egy kereskedelmi bankban – hívta fel a figyelmet Bártfai-Mager Andrea.

https://pestisracok.hu/bartfai-mager-andrea-kovetkezetes-ciklusokon-ativelo-allami-vagyongyarapitast-hajt-vegre-a-kormany/

 

 

Az Erste Bank 15%-t sikerült megvennie a Magyar Államnak.

 

ebrd-2020---kep-02.png

https://www.erstebank.hu/content/dam/hu/ebh/www_erstebank_hu/bankunkrol/eves-jelentesek/2020-04/EBH_eves_beszamolo_2019.pdf

 

Ez a történet kiválóan megmutatja, miként működik a NER, az Orbán féle „együttműködés”. Hogyan lehet egy nemzetközi megállapodás lényegét a társadalom elöl elhallgatni, beleértve azt a több százezer banki károsultat is, akiket a bankok a devizahitelezéssel becsaptak és megtévesztettek. Akik közül több tízezren elvesztették otthonukat és reményüket egy tisztességes élethez.

 

Orbán kiegyezett a bankokkal, mondhatni hogy a devizahiteleseket eladta kilóra…

 

Kizárólag rajtunk múlik, hogy lesz-e valaha is számonkérés?