Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Devizahiteles helyzetkép 2014 márciusában

2014.03.18

 A bankoknak pénzintézeteknek kötelező a meglévő hitelállományt minősíteni. Az egyik kategória a „probléma mentes”. A neve mindent elárul, rendesen, elmaradás nélkül törleszt, nincs vele probléma.

 

A Magyar Nemzeti Bank adatai tartalmazzák a minősítés adatait.

 

A 2013 év végi adatok alapján a deviza lakáshiteleknek csak a fele problémamentes, miközben a forint lakáshiteleknél a problémamentesek aránya 82% illetve 92%. A magasabb, a jobb adat, a 92%, az államilag támogatott kamatozású lakáshitelek aránya (ez utóbbiak közel 1.100 milliárd forint támogatást kaptak az államtól kamattámogatások címén az elmúlt 12 évben).

 

Három éve, 2010 év végén a deviza lakáshitelek 80%-a volt probléma mentes. Három év alatt jelentősen romlott a helyzet:  80%-ról romlott 51%-ra.

 

Másik nagy állomány a szabad felhasználású jelzálog hiteleké. Itt is jelentős a különbség a forint és devizahitel között. A devizahiteleknek csak egyharmada probléma mentes, míg a forinthiteleknek 60%-a.

 

Három éve a szabad felhasználású devizahiteleknek még 67%-a volt probléma mentes. A romlás itt is drámai, 67% romlott 33%-ra.

 

Összesen 480.000 család érintett, ez nagyjából 1,5 millió embert jelent. Az ő vagyonuk, az ő otthonuk, az ő lakásuk van veszélyben.

 

Az adóssághalmaz, mely nyomasztja ezeket a családokat 3.400 milliárd Ft, a teljes lakossági adósságállomány fele.

 

all-01.png

Felmerül a kérdés, föleg azokban akik nem érintettek, hogy miért nem fizetnek ezek a családok?

 

Egy példán ismerhetjük meg a valóságot.

 

A deviz lakáshitelek állomány szerződésenként átlag 8,2 millió forint. Nézzük meg, ha egy család felvett ekkora forint kölcsönt CHF elszámolással 2007 nyarán, akkor miként változott a havi törlesztő részlete?

 

A havi törlesztő részletet befolyásolja az árfolyam. A CHF árfolyama az MNB adatai alapján így változott:

 

all-02.png

 

A deviza elszámolású forintkölcsönök eladásának idején, 2006 és 2008 között, a CHF árfolyam csökkent, majd erősödni kezdett. Jelentősen és tartósan.

 

A havi törlesztő részletet befolyásolja a bankok által alkalmazott kamat is. Az MNB vizsgálja a kamatok alakulását is.

 

Látszik, hogy a forinthiteleknél magyarországi alapkamat csökkenését valamennyire követi a bankok kamatszintje. A CHF esetén a helyzet fordított! Svájcban az alapkamat jelentősen csökkent, évek óta szinte nulla, miközben a bankok akamatot a másfélszeresére emelték.

 

Deviza lakáshitelek esetén 3,0-3,5%-ról 6,0-6,5%-ra nőtt

 

all-03.png

 

20 év futamidővel számolva, figyelmen kívül hagyva az árfolyamrés törlesztő részlet növelő hatását , a törlesztő részlet a duplájára nőtt, 50.000 Ft-ról jóval 100.000 Ft fölé.

 

all-04.png


Így már nem meglepő a nem fizetők egyre növekvő hányada. A hitelvelvételnél aki 50.000 forint körüli törlesztő részlettel számolt, az nem tud évekig 100.000 forintot törleszteni.

 

A család a felvett 8,2 millió Forintból eddig visszafizetett, 6,5 év alatt már 6,5 millió forintot és a tartozása  forintban kifelyezve 9,5 millió forint körül van. Most ne menjünk bele abba, hogy a bank jogtalanul követel az adóson devizát, mivel forintot adott kölcsön. Azzal se foglalkozzunk, hogy az ilyen szerződésekre, anélkül hogy megvizsgálta volna a Kúria a számadatokat, miért mondta hogy nem ütköznek jó erkölcsbe és miért mondta hogy nem uzsorás szerződések…

 

 

Nézzük most azt, hogy ha 180-as árfolyamon rögzült volna a törlesztő részlet, ha a kormány nem hagyja kijátszani a bankokkal a végtörlesztést, akkor hogyan alakultak volna a számok?

 

all-05.png

 

Ez esetben 2011 januárjától végig 75.400 Ft a törlesztő részlet.

 

A kifizetett törlesztő részletek összege 6,5 mFt helyett 5,5 mFt.

 

A különbség 1.000.000 forint ennél a családnál.

 

A változás csak annyi volt, hogy az árfolyam rögzült 180-nál. Nem vettük figyelembe azt, hogy a kamatemelés teljesen jogtalan volt, és mint ahogy említettük, az árfolyamrés problémakörét sem vizsgáltuk.

 

A számpélda az átlag kölcsönösszegen alapult, 8,2 millió forintos kölcsönnel számolva. A teljes devizahiteles kölcsönállomány azonban 1.751 milliárd Ft összegú, mely közel 214.000 szerződést jelent.

 

Egy kölcsönszerződésnél a különbség 1.000.000 Ft, akkor az összes kölcsönszerződésnél 214 milliárd Ft.

 

Ekkora összeg került a bankokhoz azért, mert a kormány nem lépett időben és határozottan.

 

Egy családnál 1 millió forint hiányzik a világítás és fűtés számláinak kifizetésénél, a gyermekek tanítási költségeinél, egy esedékes festésnél-mázolásnál. Ennyi pénzből már lehet korszerűsíteni a fűtést, ki lehet cserélni pár ablakot, fel lehet újítani a tetőt. Lehet bútort vásárolni a régi helyett. Lehet gondolkodni újabb gyermek vállalásán.

 

A 214 milliárd Ft ezeknél a családoknál nem a megtakarítást növeli, nem külföldi nyaralások költségét állja, hanem a normális életmódot biztosítja. Ahogy mondják a közgazdászok, belső keresletet gerjeszt, növeli ezáltal a GDP-t, a befizetett áfa révén növeli az állam bevételét és a foglalkoztatást.

 

Amivel számoltunk az csak a deviza jelzáloghitelek egyik fele volt, a lakáscélú. Hasonló nagyságú azonban a szabadfelhasználású devizahitelek aránya is.

 

Jelenleg 267.000 élő szabadfelhasználású devizaszerződés van, melyeknek össz nagysága 1.615 milliárd Ft.

 

A bankok ezeknél a szerződéseknél is ugyanazokat a törvénytelenségeket követték el, mint a lakáscélú kölcsönök esetén. Semmi sem indokolja, hogy ezeknek a szerződéseknek a rendezését ne együtt kezeljük a lakás devizahitelekkel.

 

A közel azonos hitelállomány miatt a számolt 214 milliárd forintot így duplázhatjuk.

 

Legalább 420 milliárd Ft az az összeg, mely hiányzik a hazai gazdaságból.

 

140.000-en küszködnek a soha le ne járó deviza gépjármű hitelekkel. Azért nem járnak le "soha" ezek a kölcsönök, mert általában a törlesztő részlet forintban fix, nem változik. A forint gyengülés miatt a futamidő hosszabodik, hiszen a növekvő összeget azért ki kell valamikor fizetni. Így  a futamidő viszont csak egyre hosszabodik, hoszabbodik, ahogy a forint gyengül. Senki sem tudja megmondani, hogy ezek a szerződések mikor fognak lajárni. A számítások során most a gépjármű hiteleseket nem vettük figyelembe.

 

Az MNB összesített táblázata szerint 2013 év végén a háztartások adósságállománya 8.300 milliárd Ft.

 

 

all-06.png


A teljes devizában nyilvántartott állomány közel 4.300 milliárd forint, a teljes állomány több mint fele.

 

Jelenleg a kormány döntés helyett paszolgatja a labdát hol a Kúriának, hol az Alkotmánybíróságnak.

 

Az érintettek civil érdekvédőivel nem konzultál, nem kíván általuk megismerkedni a problémák gyökerével és nem kívánja velük együtt kidolgozni a megoldást. A tárgyaló partner továbbra is a Bankszövetség.

 

Pedig a tét nagy, mint kiszámoltuk, írdatlan mennyiségű pénzről van szó, ha csak a 180 Ft-os végtörlesztési árfolyamot nézzük csak, akkor is.

 

 

Láttuk, rengeteg család érintett, a probléma egyáltalán nincs megoldva.

 

-jozef-