Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Deviza alapú, árfolyamrés, konvertálás – fogalmak és félrevezetések

2014.06.29

Nap mint nap, évek óta használunk fogalmakat. Valaki bedobta valamilyen céllal a közbeszédbe, törvények, rendeletek is használják. Viszont…

 

Hihetetlen módon nincsenek meghatározva, elmagyarázva hogy pontosan mik is ezek.

 

A szerződéskötést megelőző egyeztetések idején, 2007 elején kaptuk a „Piaci kamatozású lakáscélú hitel  -  HUF, CHF, EUR – fedezet és jövedelem alapon”  Erste bankos termékismertetőt.

 

nalunk-a-haszon-az-elso---erste---kep.png

 

Ez a forintkölcsönök esetén így rendelkezik: „ha nem Ft számláról történik a Ft kölcsön törlesztése, akkor az eltérő devizanemű számlán található fedezeti összeget a rendszer Ft-osítja a teljesítés napján érvényes számlakonverziós vételi árfolyamon.”

 

 

Ez teljesen világosan érthető. Ez teljesen mértékben egyezik a Ptk. 523.§. szabályozásával.

és a Hpt. 213§ szabályzásával.

 

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

 

 

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

……

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

 

 

A szerződés tárgya a kölcsön összege. Forint kölcsön esetén a  kölcsön tárgya pl. 17 millió forint, amit a szerződés szerinti ütemezésben forintban kell visszafizetni.

 

A kölcsön összegét pontosan tartalmaznia kell a kölcsönszerződésnek.

 

A pénz időleges rendelkezésre bocsátásáért pedig kamatot kell fizetni forintban és a bank szolgáltatásáért kezelési költséget kell fizetni forintban.

 

7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék. (Hpt. III. Egyéb meghatározások).

 

 

A törlesztő részlet megfizetése, a teljesítés történhet forint számláról vagy deviza számláról. A tájékoztató így fogalmaz:a törlesztő részletet (kamat + tőke + kezelési költség) összegét az ügyfél lakossági forint bankszámláról, vagy devizaszámláról fizeti meg”.

 

Beszélhetünk tehát két lehetőséggel:

 

FORINT KÖLCSÖN FORINT TELJESÍTÉSSEL

 

FORINT KÖLCSÖN DEVIZA TELJESÍTÉSSEL

 

Teljesen nyilvánvaló hogy a teljesítés nem változtatja meg a kölcsön tárgyát!

 

Teljesen egyértelmű, hogy forint kölcsön esetén a (forint) kamat számítása az éppen fennálló (forint) kölcsönösszegből történik.

 

Az adósnak, a bank ügyfelének egyetlen egy számlája van ebben vázolt helyzetben: forintszámla vagy deviza számla. Amennyiben a törlesztő részlet fizetése deviza számláról történik, akkor azt konvertálni kell, hogy forint legyen belőle.

 

A felvázolt helyzet nem említi azt az esetet, hogy az adósnak két bankszámlája van, egy forintszámla és egy deviza számla. Ez esetben a törlesztő részletet célszerű a deviza számláról átutalni a forintszámlára és innét teljesíteni a törlesztőrészlet fizetési kötelezettséget, mert ekkor deviza vételi árfolyamon váltja át a bank a pénzt. Minden bank lényegesen kisebb árfolyamrést használ deviza váltásnál mint konverziónál.

 

Hasonlóan a fenti példához, devizakölcsön esetén is két lehetőség van:

 

DEVIZA KÖLCSÖN DEVIZA TELJESÍTÉSSEL

 

DEVIZA KÖLCSÖN FORINT TELJESÍTÉSSEL

 

Teljesen nyilvános és teljesen egyértelmű, hogy ebben a két esetben, mivel deviza kölcsönről van szó, a kölcsön tárgya deviza, pl. 113.333 CHF, amit a szerződés szerinti ütemezésben CHF-ben kell visszafizetni. A pénz időleges rendelkezésre bocsátásáért pedig kamatot kell fizetni CHF-ben és a bank szerződésben meghatározott szolgáltatásáért kezelési költséget kell fizetni CHF-ben.

 

Teljesen nyilvánvaló hogy a teljesítés most sem változtatja meg a kölcsön tárgyát.

 

Teljesen egyértelmű, hogy CHF kölcsön esetén a (CHF) kamat számítása az éppen fennálló (CHF) kölcsönösszegből történik.

 

 

A tájékoztató így fogalmaz: „Ha Ft számláról történik a deviza alapú kölcsön törlesztése, akkor a mindenkor esedékessé váló törlesztések, törlesztőrészletek,  illetve bármilyen más pénzbeli kötelezettség teljesítésének elszámolása a teljesítés napján alkalmazott, számlakonverziós eladási árfolyamon történik”.

 

Ez a Termékismertető ezzel a megfogalmazással deviza alapú kölcsönnek hívja a forint teljesítésű deviza kölcsönt. Az nem világos és nem érthető, hogy az alperes miért nem hívja a nevén ezt a kölcsönterméket: DEVIZA KÖLCSÖN FORINT TELJESÍTÉSSEL

 

A kölcsön összegének folyósításáról így rendelkezik a Termékismertető: 

„HUF: Egyösszegben történik Ft-ban az eladó adásvételi szerződésben megjelölt számlájára”

 

Ez teljesen egyértelmű és világos, a forintkölcsön esetén a bank a kölcsönt forintban bocsájtja az adós rendelkezésére.

 

A másik lehetőség:

 

„CHF és EUR: Egyösszegben történik az eladó devizaszámlájára”

 

Ez is teljesen egyértelmű és világos, devizakölcsön esetén a bank a kölcsönt devizában bocsájtja az adós rendelkezésére.

 

Mi történik akkor, ha az adósnak esetleg nincs deviza számlája? Erről is tájékoztatást ad a Termékismertető:

 

„A hitel folyósítása egyösszegben, Ft-ban történik az eladó számlájára. A Bank lakossági jelzálogalapú kölcsönügyleteinél alkalmazott folyósítási árfolyam a folyósítás napján érvényes vételi árfolyam”.

 

Az, hogy a bank milyen módon teljesíti a meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását, nem változtatja meg a kölcsön tárgyát. Deviza kölcsön akkor is devizakölcsön, ha devizában nyújtja a bank az adós rendelkezésére a kölcsön összegét, és akkor is deviza kölcsön ha forintszámlára utalja konverziót követően.

 

Az árfolyamok elérhetőségét megadja a Termékismertető: „A napi számlakonverziós árfolyam értéke a Bank honlapján (www.erstebank.hu), telefonos ügyfélszolgálatán (06-40-222-222), és a fiókjai pénztáraiban érhető el.” A Termékismertető nem tartalmazza, hogy mekkora az eltérés a vételi és az eladási számlakonverziós árfolyam között. Az sem tartalmazza, hogy ez mekkora költséget jelent az adósnak.

 

Ugyan van egy felsorolás a „további szükségszerűen vagy esetlegesen felmerülő ügyfeleket terhelő költségek”-ről, azonban az árfolyamrés okozta költség még említve sincs.

 

A Termékismertető egy táblázatban közli a „Kamat, díjak, jutalékok”-at, azonban az árfolyamrés %-os értéke nem szerepel a kamat %-os értéke, és a kezelési költség %-os értéke környékén.

 

Az alperes az árfolyamrés mértékét már a Termékismertetőben is elhallgatta.

 

A deviza elszámolású forintkölcsönről nem tesz említést a Termékismertető.

 

Tudod, ez az amikor átszámolja CHF-re a bank a (forint) kölcsön összegét, tudod, amikor CHF-ben tartja nyilván, tudod, amikor minthaa devizát adna el és mintha devizát vásárolna Tőled.

Ez a kölcsön a:

 

FORINT KÖLCSÖN DEVIZA ELSZÁMOLÁSSAL

 

 

A Ptk. szerződésekről szóló rendelkezéseinek (198§ és 201.§) megfelelően kell lennie a a szerződő felek között szolgáltatásnak, ha van ellenszolgáltatás:  

 

198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 

201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

 

A banknak a kölcsönszerződés szerint CHF-ben kell a szolgáltatást nyújtania (CHF bankkölcsön rendelkezésre bocsátása), azonban megállapodás alapján a kölcsön összeg átkonvertálás után kerül forint folyószámlára. Volt szolgáltatás, a konvertálás, ezért jár érte díj (árfolyamrés használata). A havi törlesztő részlet fizetésénél a CHF összeget úgy kapja meg a bank, hogy az adós forintszámláját megterheli, és ezt az összeget konvertálja. Ismételten van szolgáltatás és jár érte a díj.

 

Egyáltalán nem arról van szó, hogy a banknak devizát kell vásárolni (a kölcsön összeg folyosítása előtt) és ezért van szükség árfolyamrésre. Ez ugyanis a bank forrásoldalával van összefüggésben, a kölcsönszerződés viszont csak az eszköz oldalra vonatkozik (erről majd egy következő írásban bővebben).

 

A bank amikor 20 évre nyújt kölcsönt, akkor tudja, hogy 20 éven keresztül neki követelése lesz, egyre kisebb összegben ugyan az annuitás miatt, de 20 éven keresztül követelése lesz az eszköz oldalon.

 

A bank azt is tudja, hogy a forrás oldalon neki ezzel az  összeggel rendelkeznie kell.  20 éven keresztül tudnia kell lakossági, vállalati betéteket vonzani, más bankoktól vagy anyabanktól kölcsönt kérnie, befektetőktől pénzt szerezni. Ez a banknak a saját feladata, a banki működés lényege.

 

Ha a bank úgy dönt, hogy 20 évre CHF kölcsönt nyújt, akkor vállalni kell, hogy a forrás oldalon 20 éven keresztül ott legyen a szükséges összeg. Vagy CHF betétként, vagy forint betétként, de ez utóbbi esetben a létrejött devizakitettséget (nyitott deviza pozíció) fedezni kell. Mindez a banki tevékenységhez tartozik. Ezt törvények, rendeletek szabályozzák, a PSZÁF illetve már az MNB megfelelő részlege ellenőrzi.

 

Ez a banki működés nem része a kölcsönszerződésnek, erre nem terjed ki és nem terjedhet ki a bank és az adós megállapodása. Ez kizárólag belső banki tevékenység, mind a források folyamatos, 20 éven tartó biztosítása, mind a nyilvántartás, mind az árfolyam és kamatkockázatok számítása és kezelése és még sok minden amiről fogalmunk sincs és nem is kell, hogy fogalmunk legyen.

 

  

Ezekért a tevékenységekért banknak mi a kamattal fizetünk. A kamat tartalmazza a bank pénzszerzésének költségeit (forrás), a kockázat kezelés költségeit és a bank hasznát. Ez pontosan szerepel a Hpt ben, ismételjük meg:

 

7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék. (Hpt. III. Egyéb meghatározások).

 

 

A bank nem kérhet díjat azért az adóstól, mert a forrás oldalon lévő forintot át kell váltania CHF-re, hogy az adósnak biztosítani tudja a CHF kölcsön összegét. Ez a bank belső, saját tevékenysége. Ez nem szolgáltatás az ügyfél számára.

 

A bank akkor kérhet díjat, ha az adós a CHF kölcsön összegét forintszámlára kéri utalni, úgy ahogyan az előbb ismertettük a Tájékoztatóból.

 

A Bank összekever saját haszonszerzési érdekében két kölcsönformát. Ezek:

 

DEVIZA KÖLCSÖN FORINT TELJESÍTÉSSEL

 

FORINT KÖLCSÖN DEVIZA ELSZÁMOLÁSSAL

 

Ez természetesen törvénytelen csúsztatás.

 

Erről (is) írtunk a Kúriának:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kuria-elnokenek---2014.05.08..html

 

 

Szóval így lett a deviza alapú hitel, a kölcsönből szóból hitel kihelyezés,  a mintha devizát venne és minha devizát eladna, a banknál minden devizahitel mögött deviza van és a többi csúsztatás, félrevezetés...

 

Mindez azért, hogy minket félrevezessenek, becsapjanak, kifosszanak.