Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Damm Andrea két levele Áderhez

2016.07.17

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiuma vezetőjének, 2016. április 11-i levelét követően Ön a sajtó útján arról értesítette az Önhöz forduló ügyvédeket, hogy úgy ítéli meg, Önnek a feltett kérdésben nincs jogköre.

 

Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok szerint kizárólagosan Önnek van a Kúria Polgári Kollégiuma vezetőjével szemben - tekintettel a 2011. évi CLXII. törvény 106. § (1) bekezdésére valamint az Alaptörvény 9. Cikk (3) bekezdése k.) pontjára - joga arra, hogy fegyelmi eljárást kezdeményezzen, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi javaslatot teszem. Amíg a jogszabályok ezzel ellentétes tartalmú rendelkezést nem tartalmaznak, addig egy nyilvánvalóan jogszabálysértő magatartást tanúsító kúriai vezető bíró magatartása miatt Önhöz vagyunk kénytelenek fordulni. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy Önnek ilyen kérdésben nincs jogköre, tisztelettel kérem, tájékoztasson azon jogszabályhelyekről, amelyek szerint más személynek vagy szervnek van erre hatásköre.

 

2016. július 7. napján a Magyar Nemzet újságban „A Kúria elnöke óvatosságra int” című cikkben azt olvashattuk, hogy dr. Wellmann György az újságírókkal történt találkozáskor azt közölte, hogy „.. nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon”.

 

Tájékozódtunk a Magyar Nemzet újságnál arról, hogy ezen kijelentés vonatkozásában van-e a lapnak bizonyítéka. Közölték, hogy hangfelvétel készült erről a beszélgetésről, és a hangfelvétel alapján dr. Wellmann György szavait szó szerint idézték.

 

A Magyar Nemzet 2016. július 11-i számában „Ügyvédek, ne hagyjátok annyiban!” címmel újabb írást olvashattunk, amelyben az újságírók azt kifogásolják, hogy vajon a jogásztársadalmat és az ügyvédtársadalmat ilyen súlyosan sértő kijelentés után vajon a Magyar Ügyvédi Kamara miért nem nyilvánít véleményt, vagy miért nem tiltakozik az ellen, hogy tagjaikat ilyen, a bírósági rendszerben komoly vezetői beosztásban lévő személy sérti meg. (Mellékelem az újságcikkeket.)

 

Úgy ítélem meg, s úgy ítéljük meg mindannyian, akik ilyen ügyekben valaha is képviseletet vállaltunk, hogy valóban ezt nem lehet annyiban hagyni, hiszen ha mi nem kérjük ki magunknak azt, hogy ilyen nyilvánvaló sértést megtehessen egy ilyen magas rangú bírósági vezető személy, úgy valóban bárki, bárkit, bármikor ilyen jellegű sértegetéssel igyekezhet hiteltelenné tenni.

 

Úgy ítélem meg, hogy dr. Wellmann György főbíró úr elveszítette önkontrollját.

 

Már 2015. decemberében a tárgyalóteremben is azt tapasztaltam, hogy képtelen tárgyilagos, elfogulatlan módon és nyugodt légkörben ítélkezni ezekben az ügyekben, de azt soha nem gondoltam, hogy egyrészről arra ragadtatja magát, amit április 11-én megtett, s azt pedig végképp nem, hogy képes ilyen, sokakat sértő kijelentést nyilvánosan tenni.

 

Az én esetemben dr. Wellmann György bíró úr nem önmagában csak engem, bennünket sértett meg ezzel a kijelentésével, hanem megsértette mindazokat a tanárainkat, akik előtt tudásunkról az egyetemen számot adtunk, s akik úgy ítélték meg, hogy érdemes engem, bennünket, a jogásztársadalom közé doktorrá fogadni.

 

Esetemben dr. Wellmann György bíró úr – ha az egyetemi indexem bejegyzéseit végig olvasom - egy volt ombudsmant, egy volt rektort, két legfőbb ügyészt, két dékánt, 12 professzort, egy alkotmánybírót, egy választott bírót, egy igazságügy minisztert, három alkotmánybírósági elnököt, két köztársasági elnököt, egy EU-parlamenti képviselőt, és egy parlamenti képviselőt is megsértett a többi nem oly ismert tanáraim mellett, hiszen ha magam nem vagyok jogásznak tekinthető, akkor ők - az indexem tanúsága szerint - mindannyian éveken át tévedtek.

 

Javaslatom azonban nem magamról szól, csak szerettem volna Köztársasági Elnök Úrnak bemutatni, hogy egy ilyen jellegű kijelentés nem csak az érintett célszemélyeket sérti meg, hanem mindazon kiválóságokat is, akik életüket arra tették fel, hogy a jövő jogászait tanítsák, kiváló szakemberekké formálják őket, s számon kérjék megszerzett tudásukat.

 

Mindemellett ítéletek sokaságát tudjuk mindannyian felmutatni, amelyekben a bíróságok jogerősen az adósok érveit fogadták el és marasztalták el a pénzügyi intézményeket. Ezek szerint ha jogászoknak nem vagyunk is tekinthetők, jogi munkában képesek vagyunk sikeresek lenni.

 

A 2016. április 11-i levél megismerését követően többen - meglehetősen hosszan és pontosan bemutatva - tárták Ön elé mindazokat a jogszabályhelyeket, mindazokat az érveket, amelyek feltétlenül az Ön intézkedését követelik meg. Jelen levelemben nem kívánom ugyanezt felsorolni, hiszen Ön és hivatala számára ugyanúgy egyértelműek a tények és a jogszabályi környezet.

 

A Bírák Etikai Kódexe nagyon fontos sok olyan feltételt szab, amely jelen javaslat szempontjából mindenképpen fontos.

 

A Bírák Etikai Kódexét 2005. február 26-án fogadta el a Magyar Bírói Egyesület Országos Választmánya, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2005. április 12-én tartott ülésén úgy döntött, javasolja, hogy a Kódex az egyesület iránymutatásaként kerüljön közzétételre. Számomra ez azt jelenti, hogy ezen Etikai Kódex minden bíró számára kötelező.

 

Az Etikai Kódex céljában kifejezésre juttatja, hogy a demokratikus jogállamunk működésének és fejlődésének egyik legfontosabb feltétele - többek között - a pártatlan bírói munka. A Kódex a továbbiakban úgy fogalmaz, hogy a bírák a bírói függetlenség és a társadalom iránt tanúsítandó felelősség közötti összhang érdekében meg kívánnak felelni a társadalom velük szemben támasztott magas szintű elvárásainak. Ebben a körben - a bírói hivatás gyakorlása során - a következő magatartásokat írja elő: a bíró hivatásából eredő kötelezettségeit - a felek egyenjogúságát tiszteletben tartva - pártatlanul teljesíti. Fokozottan ügyel a pártatlanság látszatára is. Indulatait, érzelmeit, jogi álláspontját nem nyilvánítja ki oly módon, hogy abból a részrehajlásra lehessen következtetni. A bíró a magánéletben és a közéletben is megfontoltságot, fedhetetlen magatartást tanúsít, kerül minden olyan megnyilvánulást, amely a bírói hivatás méltóságát és tekintélyét veszélyezteti. Mind a viselkedésben, mind a külsőségekben tartózkodik a szélsőségektől.

 

Mindezek az Etikai Kódex-beli szabályok azt mutatják be jelen ügy kapcsán, hogy dr. Wellmann György nem csak a reá vonatkozó törvények szabályait sértette meg, hanem a Bírói Etikai Kódex előírásainak sem felel meg mindaz a magatartás, amelyet már hónapok óta folytat.

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény XXV. Cikk 1. (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez, élek ezen lehetőséggel.

 

Úgy ítélem meg, hogy dr. Wellmann György nem csak a 2016. áprilisi magatartásával, hanem ezzel a mindannyiunk számára sértő kijelentésével megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit, a 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseit, valamint a Bírói Etikai Kódex elvárásait. Ezért dr. Wellmann György vonatkozásában elkerülhetetlen a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése.

 

Javaslatom azonban nem csak rólunk, ügyvédekről, hanem az első és másodfokú bírák védelméről is szól. Sajnos ők nagyon szűk keretek mentén nyilváníthatnak véleményt, s a jelenlegi közállapotokat illetően nem tanácsos egyiküknek sem tiltakozni ilyen vezető bírói megnyilvánulás ellen. dr. Wellmann György kollégium vezető nem csak a saját hitelességét döntötte meg viselkedésével, hanem a teljes bírói kart lejáratta vele, hiszen ha egy ilyen közösségben változatlanul és zavartalanul tovább tevékenykedhet egy ilyen szemléletű bíró, az egyben azt is jelenti, hogy ez a közösség elfogadja ezt a mentalitást.

 

Miután a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője nyilvánult meg bizonyos ügyfajta képviselőinek személyéről, várható, hogy minden ilyen jellegű ügyben, amikor a Kúriára felülvizsgálatra kerül az ügy, az adósok képviselői az egész kúriai kollégium ellen be fogja jelenteni megalapozottan a kizárási kérelmet, mert alappal feltehető, hogy nem képes tárgyilagosan, pártatlanul, befolyás mentesen ítélkezni egyetlen bíró sem ezen a fórumon. Emellett pedig az is várható, hogy az alsóbb bíróságokon kénytelenek lesznek az adósokat képviselő ügyvédek megnyilatkoztatni az eljáró bírákat arról, hogy maguk is dr. Wellmann György álláspontját osztják-e, hiszen ítéleteik felülvizsgálójának személye nyilatkozott meg.

 

Kérem Önt, Elnök Úr, fontolja meg a fent leírtakat, s tegye meg intézkedését, hiszen „Mi csak a törvény teljesítését kívánjuk, mert a nem teljesített törvény holt betű, jogfolytonosság nélkül az alkotmány nem él”. (Deák Ferenc)

Köszönettel és tisztelettel:


Dr. Varga Andrea ügyvéd

 

damm-level-aderhez---kep.png

 

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Immár másod ízben azért Önhöz fordultunk dr. Wellmann György ellen fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében, mert egyúttal azt is el szerettük volna érni, hogy figyeljenek fel a szabályozás elégtelenségére ebben a kérdésben.

 

A 2011. évi CLXII. törvény (1) bekezdése kimondja, hogy bírósági vezetővel szemben a kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezheti a fegyelmi eljárást. A 2011. évi CLXI. törvény 128. § (3) bekezdése szerint a Kúria elnöke nevezi ki a a Kúria kollégiumvezetőjét. Csakhogy az Alaptörvény 9. cikk (3) bek. k./ pontja szerint a bírákat Ön nevezi ki. Így tehát Önnek a bíróvá kinevezés a jogköre, a Kúria elnökének a vezetővé történő kinevezés.

 

Miután a 2011. évi CLXII. törvény 106. § (1) bekezdésében nem az került meghatározásra, hogy a vezetővé történő kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezheti a fegyelmi eljárást, csak egyszerűen a kinevezési jogkör gyakorlója, amely pedig Ön, teljesen egyértelmű, hogy ha két kinevezési jogkör gyakorló van egy adott biró beosztását illetően, a magyar nyelv szabályai szerint az elsődleges kinevezési jogkör gyakorlóját kell érteni.

 

Kérem tehát, hogy ehhez a kezdeményezéshez olyan választ adjon, amely az ügy komolyságához illeszkedik és a bizonytalan jogi szabályozás valamint jogértelmezés felszámolásához vezet.

 

Tisztelettel: dr. Varga Andrea ügyvéd