Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


cáfolat (?)

2016.08.05

A Facebook-on kaptam bíztatást,

hogy foglalkozzam ezzel

a széles körben terjedő-terjesztett

számítási móddal.

 

 

caf-01.png

 

Mivel cáfolod? Sándor nem elméletet gyárt, hanem a gyakorlatról beszél. Cáfold meg. Vitassuk meg, mert nem híveket keresünk, hanem értőket.

 

Látod Jozef, még senki nem tudta cáfolni. Nem értem akkor mire alapozzák az ellenlábasok az állításaikat? Csak úgy vélemény? Cáfolat nélkül? Azért kérdezek, mert szeretném megérteni az ellenkezés gyökerét és nem szeretnék a sejtéseimre alapozva következtetéseket levonni.

 

Csak mint adós szeretném megérteni az elzárkózók indoklásait, mert indokot még egyet sem hallottam. A miértet. Tudniillik 5 éve még az ő elméletük sem hozott eredményt. Egy-két apró, reklámnak feltupírozott eredményen kívül van rengeteg vesztett per, amiről senki nem beszél. Az emberek már nem csak a bank miatt buktak rengeteget, hanem a sok kísérlet miatt is. A vesztett ügyeknél pedig jön a kifele hárítás, hogy mindenki hülye, korrupt, gazember, csak éppen aki vesztésre segítette a szerencsétlen ügyfélügyét az ártatlan mindenben. Mossa kezeit.

 

Le kellene tenni ezt a gőgös hozzáállást, és a rivalizálást, mert már eddig is nagyon sokba került a devizás társadalomnak. Ezekért ki vállalja a felelősséget? Te is nagyon értékes munkát végzel, éppen ezért lennék kíváncsi a véleményedre, hogy miért ez a nagy elutasítás? Nem látom az okát. Az, hogy nem ismeri valaki, nem elég indok, mert meg lehet ismerni.

 

 

A vizsgálatot kezdjük talán a §-okkal

 

A bankkölcsönnel kapcsolatban a jogszabály elég egyértelműen fogalmaz:

 

Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

 

Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). (Polgári Törvénykönyv 523. §. (1-2))

 

7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék. (Hitelintézeti törvény – III. Egyéb meghatározások)

 

Megmutatom a fentiekben megfogalmazottakat négy-részletfizetéses egyszerű példákon:

 

A, kölcsön: 16.000.000 Ft - forintkölcsön

 

1. tőkerész: 4.000.000 Ft

2. tőkerész: 4.000.000 Ft

3. tőkerész: 4.000.000 Ft

4. tőkerész: 4.000.000 Ft

 

Összesen (vissza van fizetve a kölcsön összege): 16 millió forint.

 

Fizetni kell kamatot is. A kamatláb legyen 10%.

 

1. kamat 16.000.000 Ft  x  10%  =  1.600.000 Ft

2. kamat 12.000.000 Ft  x  10%  =  1.200.000 Ft

3. kamat 8.000.000 Ft  x 10%  =  800.000 Ft

4. kamat 4.000.000 Ft  x  10%  = 400.000 Ft

 

Tehát a négy törlesztő részlet:

 

1. törlesztő részlet: 5.600.000 Ft

2. törlesztő részlet: 5.200.000 Ft

3. törlesztő részlet: 4.800.000 Ft

4. törlesztő részlet: 4.400.000 Ft

Összesen fizetve: 20.000.0000 Ft

 

 

B, kölcsön: 100.000 CHF - deviza kölcsön

 

1. tőkerész: 25.000 CHF

2. tőkerész: 25.000 CHF

3. tőkerész: 25.000 CHF

4. tőkerész: 25.000 CHF

 

Összesen (vissza van fizetve a kölcsön összege): 100.000 CHF

 

Fizetni kell kamatot is. A kamatláb legyen 5%.

 

1. kamat 100.000 CHF x 5% = 5.000 CHF

2. kamat 75.000 CHF x 5% = 3.750 CHF

3. kamat 50.000 CHF x 5% = 2.500 CHF

4. kamat 25.000 CHF x 5% = 1.250 CHF

 

Tehát a négy törlesztő részlet:

 

1. törlesztő részlet: 30.000 CHF

2. törlesztő részlet: 28.750 CHF

3. törlesztő részlet: 27.500 CHF

4. törlesztő részlet: 26.250 CHF

Összesen fizetve: 112.500 CHF

 

 

C, kölcsön: 100.000 CHF - deviza alapú kölcsön

 

A kölcsön tárgya deviza, azonban a bank is forintban utal és az adós is forintban törleszt, tehát a B-nél szereplő összegeket meg kell szorozni az aktuális árfolyammal.

 

 

 

Következtetés

 

Jól látható, az adósság folyamatosan csökken, ahogy a tökerészt fizetjük. A kamatot pedig  mindig az  egyre kisebb tőkeösszeg (adósság) után kell fizetni.

 

 

 

Türelmi idős példa

 

Most nézzünk egy olyan időszakot, amikor csak kamatot kell fizetni (nincs tőketörlesztés)!

Ilyenek pl. a lakástakarék pénztáras kombinált kölcsönszerződések.

 

Az alábbi árfolyamokkal fogunk számolni:

 

caf-02.png

 

 

A türelmi idő alatt az adós csak kamatot fizet (egyes bankok számolnak kezelési költséget is – ezzel most mi nem számolunk).

Az adósság nem csökken, mert nincs tőketörlesztés. Végig 1.000 CHF.

 

 

caf-03.png

 

 

A havi kamatösszeg is állandó (4,17 CHF), mert ugyanarra az adósságösszegre (1.000 CHF) számoljuk. A forintban fizetendő összeg egyre csökken, mivel egy éven keresztül erősödött a forint a CHF-kal szemben.

 

Ugye eddig teljesen világos és egyértelmű?

 

 

Nos, a vizsgált számítási mód szerint

az előző számítás hibás!

 

Azért hibás, mert nem „értékeltük” az adósságot. A javasolt számítási mód:

 

 

1. lépés 
Nyitóegyenleg számítás értékeléssel ( ahogy a számviteli törvény, a 250/2000 korm. rendelet és a 42/2014 MNB rendelet előírja).

Előző havi záró egyenleg CHF × előző havi záró árfolyam HUF/CHF ÷ aktuális nyitó árfolyam HUF/CHF = Nyitó egyenleg CHF 
 

2. lépés 
A törlesztés kamatrésze = Előző havi záró egyenleg CHF × kamatláb ÷12 ÷ 100) 

 

3. lépés 
A törlesztés tőkerésze = törlesztés HUF ÷ aktuális árfolyam HUF/CHF - kamatrész CHF 

 

4. lépés 
Aktuális záró egyenleg, azaz fennálló tőketartozás 
Nyitóegyenleg CHF - tőkerész CHF = aktuális záró egyenleg 

Ezt a 4 lépést ismételd hónapról hónapra (sorról sorra), s a végén láss csudát! Eltűnik az ami nem odavaló. Volt, nincs árfolyam változással előidézett tőkenövekmény. Pedig még csak nem is varázsoltunk, csak elvégeztük a kölcsönszámítást. CHF alapon, aktuális devizaárfolyamot figyelembe véve. 

 

 

Maradva az előző példánál, könnyen tudunk számolni, mivel nincs a „törlesztésnek tőkerésze”. Nincs tőketörlesztés, mint láttuk, nem csökken az adósság (a tőketartozás szó használatát helytelennek tartom, mert kölcsönszerződés során nem jön létre tartozás – de ez egy külön történet, ne kalandozzunk el). Csak az első két lépést kell elvégeznünk, a 3. és a 4. lépést nem, mivel nincs tőketörlesztés. Egy adott napon belül a nyitó és záró egyenleg megegyezik (mivel nincs tőketörlesztés).

 

caf-04.png

 

Egy év alatt az adós adóssága (tőkeösszeg) megnőtt!

 

A folyamatos értékelgetés eredménye az lett, hogy a kezdeti adósság 1.000 CHF-ről megnőtt több mint 1.200 CHF-re!

 

A folyamatosan növekvő adósságnak megfelelően a havi kamat összege is megnőtt 4,17 CHF-ről 5,09 CHF-re. Még „szerencse” hogy a forint erősödött, így a kamat összege forintban változatlan maradt. Minden hónapban 754 Ft.

 

Alaposan megkérdőjelezhető az alábbi állítás, nemde?

 

Volt, nincs árfolyam változással előidézett tőkenövekmény..

 

A bankkölcsön idézett jogi megfogalmazása szerint a kölcsön összege nem változhat „csak úgy” – én így értelmezem. A kölcsön összege, az adósság csak (tőke)törlesztéssel csökkenhet – én így értelmezem.  A kölcsön összege, az adósság semmiképpen sem nőhet (kivéve, ha az adós nem fizeti a törlesztő részleteket és a kamatot „tőkésítik”) – én így értelmezem.  

 

 

De miért is kell egyáltalán

értékelnünk az adósságunkat?

 

Végezzünk el fejben egy-két kísérletet!

 

Tegyük fel, hogy a zsebedben van 20.000 Ft és 100 CHF. Szeretnéd tudni minden nap, hogy mennyi pénzed van. Mit csinálsz? Naponta megszorzod a devizát az árfolyammal és összeadod a forint értékeket. Így megkapod, hogy mennyi pénzed van. Megtudod mennyi "pénzeszközöd" van. Pénzeszköz. Forintban. Jegyezzük meg: Eszköz.

 

Tegyük fel, hogy a zsebedben egy fitying sincs, vannak benne viszont "adóspapirok":  20.000 Ft adósság és 100 CHF adósság. Naponta szeretnéd kiszámolni, hogy mennyi adósságod van. Mit csinálsz? Naponta megszorzod a devizát az árfolyammal és összeadod a forint értékeket. Így megkapod, hogy mennyi "forrásod" van. Adósság forintban kifejezve. Jegyezzük meg: Forrás.

 

Tegyük fel, hogy a zsebedben van 20.000 Ft ténylegesen és még 100 CHF „adósságpapir”. Naponta szeretnéd kiszámolni, hogy mennyi pénzed van, illetve mennyi adósságod van. Tudni szeretnéd, melyik a több, a meglévő pénzed vagy az adósságod? Mit csinálsz? Naponta megszorzod a devizát az árfolyammal és összehasonlítod a forint értékekkel. Így megkapod, hogy hol állsz!. Ez a mérleg, amikor forintban összevetjük az eszközöket a forrásokkal. Jegyezd meg: Mérleg.

 

Az árfolyam bárhogy változik, a 100 CHF adósságod nem fog változni. Az adósságod kizárólag akkor csökken 90 CHF-re, ha 10 CHF-t törlesztesz. Ha nem törlesztesz, akkor nem fog az adósságod változni! A kölcsön visszafizetésének semmi köze ahhoz, hogy Te éppen mikor "értékeled" hogy mi van a zsebedben. Ha értékeled, ha nem, a 100 CHF adósság 100 CHF marad.

 

De fordítsuk meg! Legyen 100 CHF a zsebedben. Fog-e ez változni azzal, hogy a CHF árfolyam változik?

Legyen 100 CHF a bankszámládon. Szeretnéd, ha a bank az árfolyammal folyamatosan át-átértékelné és egyszer csak kapnál értesítést, hogy már csak 80 CHF-ed van, mivel a bank értékelgette a betétedet?

 

Nem tudok arról, hogy a számviteli törvény leírná, hogy miként kell a törlesztő részletet kiszámolni. Elolvastam, azonban ilyent nem találtam benne. Persze nem zárható ki, hogy nem vettem észre…

 

Mire való tehát az átértékelés?

 

Az átértékelés a Számviteli törvény szerint arra szolgál, hogy ha egy vállalkozásnak devizában van kintlévősége, azt a mérlegben forintban tudja szerepeltetni valós értéken

 

Pontosan úgy, ahogy a zsebünkben lévő pénzt és adósságpapírokat értékeltük az imént mi is.

A mérleg szükséges ahhoz, hogy pl. a bank tudja, hogy van-e elegendő saját tőkéje vagy gyorsan tőke emelésre van szüksége. A bank pl. értékeli az eszközeit és a forrásait, mert a változás hatással van az eredményességére, a nyereségére, a bank által fizetett adóra.

 

 

Nézzük a hivatkozott MNB rendeletet!

 

caf-05-a.png

Miért kell újraszámolni a kölcsön összegét (amit sokan tévesen tartozással azonosítanak)?

 

Azért mert a bankok legtöbbje a kölcsön folyósításakor vételi deviza árfolyammal számolt. Pl.:

 

1.000 CHF  x  150 Ft/CHF  =  150.000 Ft.

 

Így aztán a bank az adós forint folyószámlájára 150.000 Ft-ot utalt. A törvény azt mondta ki, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása tisztességtelen. Ezért újra kell számolni közép (a vételinél nagyobb) árfolyammal. Pl.:

 

1.000 CHF  x  160 Ft/CHF  =  160.000 Ft.

 

Vagyis a kölcsön folyósításakor (évekkel ezelőtt, 6-8-10 évvel ezelőtt) több pénzt kellett volna utalnia a banknak. A bank azonban 150.000 forintot utalt és ezen nem lehet változtatni, az utalás megtörtént. Viszont ki lehet számolni egy „helyes” kölcsönösszeget. Ez az átszámított összeg.

 

A kiindulási adat az utalt 150.000 Ft. A „helyes” kölcsön összeg:

150.000 Ft   /  160 Ft/CHF  =  937,50 CHF.

 

Az adósnak kisebb az induló adóssága, 1.000 CHF helyett 937,50 CHF.

 

Így a kamat összeg is csökken, mivel 1.000 CHF helyett csak 937,50 CHF után kell kamatot fizetni.

 

A törvényhozók úgy rendelkeztek, hogy a különbséget nem fizetik ki kamatostul az adósnak, hanem újraszámolják az egész kölcsön-lefutást.

 

A „helyes” kölcsönösszeg kiszámítását tartalmazza a sokat hivatkozott képlet:

 

 

caf-05-b.png

 

 

t: a folyósítás időpontja, - a kölcsön folyósítás időpontja

 

Tt: a t periódusban a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás a fogyasztói kölcsönszerződés szerinti devizanemben,  - 1.000 CHF

 

T Á t: a t periódusban az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés fennálló tőketatozása a fogyasztói kölcsönszerződés szerinti devizanemben  - ezt számoljuk ki, ez a „helyes” összeg

 

et V : deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknél a pénzügyi intézmény által a folyósítás értéknapján alkalmazott devizaárfolyam (vételi) – 150 Ft/CHF

 

e MNB t: deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknél a folyósítás értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyam, – 160 Ft/CHF

 

 

Alkalmazzuk ezt az MNB képletet és így ellenőrizzük az előző számításunk eredményét:

 

1.000  x  150 /  160 = 937,50

 

Egyezik az előző számítással, nemde?

 

Különösen a 42/2014 MNB rendelet 5.§ 4. pontja ment feledőbe és még a kalkulátorokat is úgy csinálták meg, hogy a 4. pont utasítását nem tartották be. Vagyis a kölcsön helyes értékelését nem végezték el hónapról, hónapra. Ez az oka annak, hogy minden elszámolásból hiányzik a nyitó egyenleg.

 

 

caf-05-c.png

Mint látjuk a képlet szerepe nem a nyitó és záró egyenlegek kiszámítása, hanem az árfolyamrés hatásának a kiiktatása!

 

Minden hónapban ki kell számolni, hogy a ténylegesen befizetett forint törlesztő részletből mennyi a kamatrész és mennyi a tőkerész (ez csökkenti az adósságot).

 

Az eredeti számolásnál a legtöbb bank deviza eladási árfolyammal számolta, hogy mennyi forintban a törlesztő részlet, a „helyes” újraszámolás során MNB árfolyammal kell számolni. A ténylegesen fizetett forintösszeg pedig sokkal több volt, mint ami „helyes” számolással ki jön. Ezt a többletet, úgy kezelték mint egyfajta előtörlesztést és ezzel is csökkent az adósság (tőkeösszeg). A lényeg, hogy minden hónapról hónapra újra kellett számolniuk a bankoknak. ( Az újraszámolás során kiiktatták a kamatláb emeléseket is – de nem szeretnék most sem  elkalandozni).

 

A rendelet 5.§ 4. pontja egyértelműen leírja a Számviteli alapelveknek megfelelő metodika szerint az értékelést hónapról, hónapra el kell végezni, hiszen a nyitóegyenleg nem lehet számszakilag egyező a záróegyenleggel, mivel közben árfolyamváltozás volt.

 

Ez szerintem jókora tévedés! Semmiféle árfolyamváltozás nincs a képletben. A képletben árfolyamrésről van szó! Az árfolyamváltozás és az árfolyamrés nem ugyanaz! A képletre és az átszámításra az árfolyamrés miatt van szükség.

 

Nézd meg, ugyanannak a napnak (t nap, a folyósítás napja) a két árfolyama van a képletben (bank vételi árfolyam és MNB árfolyam) és nem két eltérő napnak az árfolyama (pl. a mai árfolyam és az egy hónappal ezelőtti árfolyam).

 

Nos akkor mi ez, ha nem számviteli csalás?
Csak gondolkodtam, de ha valaki másként látja győzzön meg.

 

 

A legfontosabbakat leírtam,

mindenki döntse el saját maga,

hogy cáfolat-e vagy sem.

 

Ebben az elemzésben nem tértem ki mindenre, csupán a számomra leglényegesebbeket írtam le.

Van még több olyan elem a átértékeléses-számolási elképzelésben, melyet át kell gondolni, melyet át kell számolni.

 

 

A kérdés: hogyan kell akkor számolni?

 

A saját számításom menet fent van a honlapunkon:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/reszletes-adathalmaz-feldolgozasa-----alap-adatok.html

 

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/reszletes-adathalmaz-feldolgozasa-----atszamolas.html

 

 

Több napot töltöttem el a számítógépem mellett, hogy a megismerjem a kölcsönszámítás és az árfolyamrés jellegzetességeit. A számításom megegyezik az MNB honlapján lévő számítással és a józan paraszti ész elvárásaival. Mivel fontosnak tartottam, bő két éve készítettem egy filmecskét:

 

 

 

 

Elég jól ismert az „egyedi” Wellmann féle törlesztő részlet számítás. Sajnos feleslegesen hívtam fel a Kúria figyelmét az alapjaiban téves törlesztő részlet számításra (ebben a levélben is sokat számoltam):

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kurianak-a-wellmann-fele-szamolasrol.html

 

Mivel mindenképpen fontosnak tartom, hogy a Wellmann féle számolás „ne maradjon életben”, kértem a Legfőbb Ügyészt, hogy kezdeményezzen jogegységi eljárást:

 

http://os.mti.hu/hirek/119339/az_arany_liliom_kozhasznu_alapitvany_kozlemenye

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/feljelentes-kiegeszites---pje-kezdemenyezes.html

 

 

A perek

 

Mindenképpen szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy fontosak a perek. Nagyon-nagyon fontos hogy továbbra is pereljük a bankjainkat. Az év elején több mint 50.000 devizahitel per volt a bíróságokon.

 

http://mno.hu/gazdasag/devizahitelek-tobb-tizezren-pereltek-1337824

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/obh--a-devizahiteles-perek-szama--sok-az-elteres-.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/a-devizahiteles-perek-szama-az-orszagban.html

 

 

Azért, hogy pereink sikeresek legyenek, gyűjtjük a lőszereket a jogerős hazai és uniós ítéletekből, melyek használhatóak a bankok elleni küzdelemben. 

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/loszer/

 

 

Ahogy a Wellmann féle törlesztő részlet számítás elképesztő, úgy a Kúria jogegységi határozatai is sok csúsztatást, valótlanságot tartalmaznak. Semmiképpen sem szabad ezeket Megkérdőjelezhetetlen Igazságként elfogadni.

 

A PJE nem törvény, fel lehet lépni a valótlanságuk ellen:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/darak-valasza-papp-peternek.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/nyitooldal/ujabb-fontos-darak-valasz.html

 

A 2004-ben írt könyvem is javarészt a  perek hatásáról szól:

 

 

caf-06.png

 

 

Főként a Bankok – Kormány - Kúria kapcsolatát mutatja be. Kiemelve a Kásler és a PITEE perek hatását a hatalmi ágakra.

 

Nos, ezért is fontosak a perek. Óriási a hatásuk a sikeres pereknek. Gondoljatok csak a Wellmann botrányra.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/wellmann-eleget-tett-a-bankszovetseg-keresenek-.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-bankszovetseg-levele-a-kuriahoz---wellmann-botrany.html

 

 

 

A devizahitelek kapcsán

minden rendben van már ? Nem!

 

Egymásnak ellent mondanak az MNB és a Kúria állításai. Alapvető tételek nincsenek tisztázva. Folyamatos a megtévesztés, a félrevezetés.

 

Folyamatosan születnek PJE-k, hogy megmentség a bankokat, hogy nehezítsék a perlési lehetőségeinket. Nyirbálják Uniós Állampolgári Jogainkat és figyelmen kívül hagyják a fogyasztóvédelmi elveket. Szó nélkül vegyük mindezt tudomásul?

 

Csalás ez? Csaltak a bankok?

 

Meggyőződésem, hogy igen!

 

Egy hónapja adtam be ügyészségen a devizahitelezéssel kapcsolatban egy tartalmas feljelentést.

 

Ezt a feljelentést ismerteti a most készülő könyvem.

 

caf-07.png

 

 

Hamarosan további információk:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/konyv/

 

 

Szabó József – 2016.augusztus 5.