Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első devizahiteles törvénycsomag hatásai

2014.07.17

 A Parlament elfogadta, a Köztársasági Elnök aláírta az első devizahiteles törvénycsomagot.

Elsőként végzünk egy kis számolást, hogy az árfolyamrés és a kamatemelés tisztességtelensége mennyit jelent forintban.

Utána megnézzük, hogy ez a törvény milyen hátránnyal jár az adósoknak.

 

1. Számolás

 

Összehasonlítunk két lehetőséget.

 

4% kamat és MNB árfolyam

 

6% kamat és deviza konvertálási árfolyam

 

Az összehasonlítás során egyszerre látjuk az árfolyamrés megszüntetésének és a kamatemelés törlésének hatását.

10 millió forinttal és 20 éves futamidővel számolunk. A számolás során az Erste devizakonvertálási árfolyamait és az MNB árfolyamát használjuk.

 

tv1-01.png

 

Az, hogy MNB árfolyammal számolunk már egyből jelentkezik: kisebb a CHF-ben nyilvántartott összeg.

 

A törlesztőrészletek változása 2007 áprilisától a mai napig:

 

tv1-02.png

 

Az eltelt 87 hónap alatt az összesen kifizetett összeg:

 

9.014.000 Ft illetve 7.400.000 Ft

 

Az adósnak visszajár ebben a példában közel 1,6 millió forint a törvény alapján (arról még nincs döntés, hogy kamatostul-e).

 

Ez egy közelítő számolás.

A bankok valójában apránként, több lépésben emelték a kamatlábat (volt bank, mely csökkentett is egy picit közben), mi most azonban úgy számoltunk, hogy a teljes futamidőre a magasabb kamatlábbal számoltunk. A 2010 végén előírták a lakáscélú kölcsönöknél középárfolyam használatát, ezt figyelembe vettük az Erste eladási árfolyamánál.

 

A számpéldában szereplő  adós felvett deviza elszámolással 10 millió forintot, kifizetett késedelem nélkül 9 milliót, most majd vissza kap valamilyen formában (a visszatérítés formájáról majd szeptemberben születik törvény) 1,6 millió forintot.

 

A 240 hónapos futamidőből azonban csak 87 hónap telt el. 153 hónap még hátra van.

 

Mennyi még az adós meglévő kölcsönösszege?

 

A bank CHF-ben számol. A kölcsönösszeg csökkenését is CHF-ben számolja.

 A jelenlegi állás, 87 hónap törlesztése után:

 

tv1-03.png

 

Az adós kapott 10.000.000 Ft-t, vissza fizetett 87 hónap alatt 9.014.000 Ft-t, ebből kap majd valamiképpen az ősszel 1,6 mFt visszatérítést, és nyilvántartott aktuális kölcsönösszege 13.309.000 Ft helyett „csak” 12.360.000 Ft lesz.

 

Jelenleg a törlesztő részlete 104.500 Ft havonta. Ha a következő 153 hónap, a következő közel 13 év alatt a forintunk nem gyengül a CHF-hez képest, akkor még fizet  összesen 15.990.000 Ft-t.

 

 

2. Hátrányok

 

Mindezt az MNB árfolyammal történő elszámolást törvény írja elő. Ez nem választható lehetőség, ez nem felkínált opció! A törvény azonban nem csak ad, hanem el is vesz.

 

Méghozzá sokkal de sokkal többet vesz el, mint amennyit ad.

 

Kiszámoltuk ebben a példában azt is, hogy mennyi az árfolyamrés hatása. Az adósnak 206.000 Ft költséget jelent 87 hónap alatt (4% kamat végig, Erste devizakonvertálási eladási árfolyam illetve MNB árfolyam).

 

Törvényi előírás, hogy a szerződésnek minden költséget tartalmaznia kell!

 

A kölcsönszerződések azonban nem tartalmazzák az árfolyamrésnek sem az összegét (forintban) sem a mértékét (százalékban).

 

A Kúria 2013.július 7.-én, a PITEE perben kimondta:

„ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent az költség”, „a kölcsönért fizetendő terhelés alatt a kamatokat, jutalékokat (járulékokat) és az egyéb költségeket kell érteni, ez utóbbi körbe tartozik a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértéke is.” 

 

A Kúria megállapította egy éve, hogy a szerződés semmis, mivel nem tüntette fel az árfolyamrés okozta költséget az OTP. 

 

Akkor a Kúria beírta a hiányzó adatot a szerződésbe, hogy ne  kelljen az eredeti állapot szerint elszámolni a banknak és az adósnak. Akkor úgy ítélte meg a Kúria, hogy erre lehetőséget ad számára a kereset.

 

Mi az eredeti állapot? Nincs kölcsönszerződés (semmis, nem jött létre), azonban a fenti példa alapján utalt a bank 10.000.000 Ft-t. Az adós 87 hónap alatt fizetett a banknak 9.014.000 Ft-t. A két összeg különbségével kell elszámolni a feleknek. Ez lényegesen kedvezőbb az adós számára, mintha még lenne 12.360.000 Ft aktuális kölcsönösszege!!!

 

Semmi gond, mondhatjátok, akkor kérjük a szerződés semmiségének a megállapítását a bíróságtól az árfolyamrés (költség) feltüntetésének hiánya miatt, és nem kérjük az árfolyamrész tisztességtelenségének a megállapítását a nem létező deviza vétel és eladás miatt.

 

Sajnos ezt a Kúria megtiltotta!!!!

 

A jogegységi határozat minden bíró számára kötelező, nem térhetnek el tőle. A 2014. június 16.-i kúriai határozat dönt arról, hogy mi a bíróság teendője, ha az adós a keresetében „ellenzi a különnemű árfolyam alkalmazása tisztességtelenségének a megállapítását”.

 

„A különnemű árfolyamra vonatkozó szerződési rendelkezés tisztességtelensége hivatalbóli észlelésének kötelezettsége jelen jogegységi határozat közzétételétől terheli a bíróságokat.”

 

Vagyis a kölcsönszerződés akkor sem semmis ha tényleg az, és ennek a megállapítását az adós kimondottan kéri. A bírónak kötelessége előírni az MNB árfolyammal történő számolást. Azt a számolást amit elsőként ismertettünk.

 

A Kúria a határozatában hosszasan ecseteli a fogyasztók érdekeit. Közben jogi trükkökkel megfosztja a bankok által becsapott, a kormányok által hitegetett adóst attól, hogy a számára legmegfelelőbb döntés szülessen.

 

Mondassék ki végre: a kölcsönszerződés semmis, érvénytelen teljes egészében, mert a bank nem tartotta be a jogszabályt!

 

A Kúria döntésére hivatkozva a Parlament villámgyorsan megszavazta a törvényt.

 

Mi Áder János Köztársasági Elnökhöz fordultunk, hogy ne írja alá…..

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/tiszelt-ader-janos-elnok-ur--ne-irja-ala----.html

 

Elolvasva látjátok, van még a fentieken kívül is bőven probléma.

 

A sajtó pedig az adósok megmentéséről és a bankok veszteségéről ír nap mint nap !