Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Állami segítség kellett a bankoknak...

2016.01.02

Állami segítség kellett a bankoknak, mivel deviza nélkül helyeztek ki deviza elszámolású kölcsönöket. Idézzük fel 2008 és 2009 történéseit most, hogy a bankok nyitott devizapozíciójának zárása alkotmányos érdek lett!

 

 

Részlet az Alkotmánybíróság 2015. decemberi határozatából:

[46] Az adósok védelme mellett a jogalkotói beavatkozás másik célja – az igazságügyi miniszter Alkotmánybíróságnak megküldött véleménye alapján – a hitelezők védelme volt: a hitelezők oldalán a nyitott deviza pozíciók zárása volt az az alkotmányos szempontból meghatározó érdek, amelyre a jogalkotónak figyelemmel kellett lennie. A hitelezőknek ugyanis mielőbb zárniuk kellett a nyitott deviza pozícióikat, amelyhez elengedhetetlen volt a fennálló deviza alapú szerződésekből származó követelések minél nagyobb arányú forintra váltása. Tehát a kötelező forintosítás egyik célja – a fogyasztók védelmén kívül – a hitelezők kitettségének a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése is volt. A hitelezők védelmén keresztül pedig – közvetve – a betétesek védelme is kimutatható. 

 

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/00FCFFEC8DA25134C1257EC000586314?OpenDocument

 

Valóban, a bankok úgy helyeztek ki előszeretettel CHF elszámolásban kölcsönöket, hogy nem rendelkeztek CHF-fel. 2009-ben a Hitelintézeti Szemle a Bankszövetség lapja volt. Részletek:

 

 

viharba-kerulve---kep.png

 

2.2. A deviza-forrásigény kielégítésében az anyabankok szerepe nőtt, a külföldi források megdrágultak

 

A hazai bankoknak a mérlegen belüli árfolyam-pozíció fedezéséhez devizalikviditás biztosítására van szükségük. A hitelintézetek két módon juthatnak devizaforráshoz: egyrészt devizahitel-felvétellel, illetve devizában történő kötvénykibocsátással (mérlegen belüli devizalikviditás-biztosítás), másrészt úgy, hogy forintlikviditásukat devizaswapügyletekkel cserélik fel (mérlegen kívüli devizalikviditás-biztosítás). Normál időszakban a forint és devizalikviditás közötti átjárás a devizaswappiacon keresztül akadálytalanul biztosítható.

 

 

2.3. A mérlegen belüli devizaforrásállománnyal párhuzamosan 2008 negyedik negyedévében a bankok swapállománya is megemelkedett

 

A devizaswapügyleteknek a banki likviditásmenedzselésben betöltött szerepe jelentős. Azon bankok, amelyeknek a devizaforrásai nem elégségesek a devizahitelezés finanszírozásához, forintforrásaik egy részét devizaswapügyletekkel devizalikviditássá alakítják át. 2008 őszétől az elmúlt években megfigyelthez képest jóval erősebb ütemben nőtt a mérlegen belüli forinttal szembeni kitettség, ennek következtében a devizaswapügyletekre utaltság, és a nettó állomány egyes napokon a 4.000 milliárd forintos szintet is meghaladta.

 

 

2.4. A likviditási feszültségeket is az MNB és a kormányzat aktív szerepvállalása mérsékli

 

A devizaswappiacon tapasztalt feszültségekre reagálva, az MNB új devizaswapeszközöket vezetett be. A jegybank 2008 októberében először kétoldali, egynapos EUR/HUF swaptendert indított, amikor a partnerkockázat mérséklése érdekében közvetítőként állt be a piaci szereplők közé. A későbbiekben az Európai Központi Bankkal kötött megállapodásnak köszönhetően egyoldalú egynapos, majd hat, illetve három hónapos EUR/HUF swapeszközt vezetett be. 2009 februárjától pedig a Svájci Nemzeti Bankkal kötött megállapodás eredményeként egyhetes CHF/EUR swapeszközt biztosított a piaci szereplőknek. Ezek az intézkedések a piaci likviditás szűkülésekor segítik a hazai bankok devizaforrásmegújítását.

 

Mivel a devizapiacok mellett a fedezetlen forintpénzpiac sem maradt érintetlen a válságban, a forint likviditásbiztosításban a jegybank szerepe egyre növekedett.

…..

 

A jegybanki eszközök mellett a kormányzati intézkedések is segítik a pénzügyi közvetítés stabilitását. Az ún. „banktámogató csomag” főbb elemeit a 2008. decemberben elfogadott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (Stv.) tartalmazza. Ez a törvény az IMF-csomagból 600 milliárd forintos keretet határoz meg tőkeemelésre és forrásbevonásokhoz kapcsolódó, állami kezességvállalás mellett; az igénylő bankok 2009. december 31-ig jelentkezhetnek a forrásbevonásra. Az államháztartási törvény 2009. márciusi módosítása alapján az állam a hazai hitelintézetek forrásainak megújítását két további módon is támogatni képes. Az állam egyrészt közvetlenül nyújthat számukra hitelt, másrészt az MNB által kibocsátott kötvényeket megvásárolhatja és kölcsönadhatja a bankoknak, amelyek annak fejében likviditáshoz juthatnak. 2009 első negyedévében ez utóbbi lehetőséget vették igénybe hazai kereskedelmi bankok: összesen 2,4 milliárd euro értékű hitel kapott az FHB, az MFB és az OTP, egyebek mellett a vállalati hitelezés fenntartására/növelésére. A hitelezéshez kapcsolódó likviditási szempontok enyhítése érdekében a kormány új refinanszírozási forrásokat is biztosít kkv-hitelezésre, mintegy 225 milliárd forint értékben.

 

A teljes cikk:

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/2009_HSZ3235_247_10000274.pdf

 

 

Az igazságügyi miniszter véleményéről egy rövid elemzés:

 

 https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/trocsanyi-manipulalta-az-alkotmanybirosagot.html