Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adóskamara levele a Kúria elnökéhez - sajtótájékoztató háttér

2019.11.01

 

level-adosk---kuria---kep-00.png

 

A 2019. október 30.-i sajtótájékoztató:

„Levélben juttatta el a devizahiteleseket érintő javaslatait a Kúria elnökének az Adóskamara, és az MSZP-vel együtt választ vár. Magyarországon ugyanis az Európai Bíróság ítéletei ellenére sem nyerhet pert az adós a bankokkal szemben, akkor sem, ha tényekkel támasztja alá igazát – mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerdán.

 

 

 

 

Másnap riport az ATV-ben:

„A devizahitelesek ügyét sokkal egyszerűbb lenne a politika, mint a jog eszközével megoldani – mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese csütörtökön az ATV-ben:”

 

 

 

 

Több civil szervezet írta alá a Kúriának elküldött levelet:

 

level-adosk---kuria---kep-01.pnglevel-adosk---kuria---kep-02.pnglevel-adosk---kuria---kep-03.png

 

 

 

level-adosk---kuria---kep-04.png

level-adosk---kuria---kep-05.pnglevel-adosk---kuria---kep-06.pnglevel-adosk---kuria---kep-07.pnglevel-adosk---kuria---kep-08.pnglevel-adosk---kuria---kep-09.pnglevel-adosk---kuria---kep-10.png

 

 

Az elkerülhetetlen, igazságos és fogyasztóbarát megoldás:

 

"Szülessen új törvényi szabályozás,

 

legyen új banki elszámoltatás." 

 

 

 

Szakács: igenis alkalmazandók az Európai Bíróság devizahiteles ítéletei Magyarországon!

 

 

Levélben juttatta el a devizahiteleseket érintő javaslatait a Kúria elnökének az Adóskamara, és az MSZP-vel együtt választ vár. Magyarországon ugyanis az Európai Bíróság ítéletei ellenére sem nyerhet pert az adós a bankokkal szemben, akkor sem, ha tényekkel támasztja alá igazát – mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese szerdán.

 

A Kúria mellett ugyanis működik egy „jobbára inkább anonim” konzultációs testület, mely szerint nem kell az Európai Bíróság döntéseit alkalmazni Magyarországon.

 

Október 11-én az Európai Bíróság egy lengyel devizahiteles ügyben döntött úgy: ha megállapítják, hogy az ügyfeleket nem tájékoztatták megfelelően a devizaárfolyam-kockázatról, a szerződések semmisek, vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha meg sem történt volna a jogügylet. A konzultációs testület szerint ezt a döntést sem kell Magyarországon alkalmazni, mert a lengyel Polgári Törvénykönyvben (PTK) nem így szabályozták a devizahitelesek ügyét.

 

„Ebből a két állításból kettő nem igaz” – hangsúlyozta Szakács. „Kettő tényszerűen nem így van: az Európai Bíróságoknak minden ítélete a magyar bíróságokra kötelező érvényű, alkalmazni kell a joggyakorlatban, a másik pedig az, hogy igenis a lengyel PTK-ban ugyanaz a szabályozás van, mint a magyar PTK-ban” – hívta fel a figyelmet.

 

Magyarországon láthatóan érvényesült Orbán Viktornak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött paktuma, melyben garantálta, hogy a magyarországi bankok jövedelmezőek lesznek, és hogy a kormány nem gördít akadályokat a kilakoltatások elé. 

 

Így Magyarországon még akkor sem nyerhet adós pert, hogyha jogilag alá tudja támasztani az igazát, „hiszen mindig jön majd egy (...) konzultációs testület, akik nem számonkérhetőek”, s azt sem lehet tudni, kik a tagjai – mutatott rá Szakács.

 

„Ködösen, homályosan értelmezgetnek, magyarázkodnak, és ebből pedig további jogvitákat generálnak” – húzta alá.

 

Az Adóskamara, ez a civil jogvédő szervezet, vállalja, hogy részt vesz e testület munkájában, és segít értelmezni az Európai Bíróság ítéleteit. Ha pedig ezt nem teszi lehetővé a Kúria konzultációs bizottsága, akkor az Adóskamara szívesen látja őket akár nyilvános vitán, a jogi és ténybeli érvek ütköztetésére.

 

Az ügynek azonban lenne egy politikai megoldása. Ez pedig az, ha a „családokat segítő” kormány végre tudomásul veszi, hogy a devizahiteles probléma létezik, s „a családok évében nem kellene családok tízezreit kidobni az utcára azért, mert ők kötöttek egy paktumot”.

 

Szakács megismételte az MSZP hosszú ideje hangoztatott követelését: a kormány mondja föl az EBRD-paktumot, mert az nem szolgája a magyar emberek érdekét. Állítsa le a kilakoltatásokat. Szülessen új törvényi szabályozás, legyen új banki elszámoltatás. Az új törvénybe írják bele, hogy az árfolyamkockázatról nem tájékoztatták a bankok megfelelően az ügyfeleket.

 

„Akkor nem kell egymillió-hétszázezer pert elindítani, csak azok a bankok indítsanak pert, amelyek úgy gondolják: ők megfelelően tájékoztatták az ügyfeleiket.”

 

„Mi azt gondoljuk, hogy az Orbán-kormány ezt meg tudja oldani” – mondta Szakács.

 

 

https://mszp.hu/hir/szakacs_igenis_alkalmazandok_az_europai_birosag_devizahiteles_iteletei_magyarorszagon

 

 

A hivatkozott kúriai sajtóközlemény:

 

Devizahiteles perek: A Kúria az általa felfüggesztett ügyben az európai bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza meg döntését

 
 
Dátum: 
2019. október 11.

 

A Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának utóbbi hetekben közzétett határozatait – sajtóközlemény.

 

1. Az Európai Unió Bírósága az elmúlt hetekben három olyan ügyben (C-621/17., C-34/18. és a C-260/18. sz. ügyek) is határozatot hozott, amelyek tárgya kapcsolódik a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos gyakorlatához. Két ügyben magyar bíróságok, egyben egy lengyel bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróság előtt. A Kúria munkatársai előzetesen megvizsgálták, hogy a szóban forgó ítéletekből a magyar joggyakorlatra vonatkozóan milyen következtetések adódnak; e kérdéskört részletesen a Kúria Elnöke által felállított Konzultációs Testület október végi ülésén kerül majd megvitatásra.

 

 

2. A C-260/18. számú, ún. Dziubak-ügyben a bíróság a lengyel bíró által felvetett két konkrét rendezési megoldásról foglalt állást az Európai Unió Bírósága.

Hangsúlyozni kell, hogy a lengyel jogban nem szerepel az átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó, a régi Ptk. 231. §-ának (2) bekezdésében foglalt, 1960. január 1-je óta a magyar jog részét képező diszpozitív szabályhoz hasonló rendelkezés, miszerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. A lengyel bíró ezért a lengyel jog alapján nem tudta alkalmazni a C-26/13. számú, ún. Kásler-ügyben az Európai Unió Bírósága által is jóváhagyott lehetőséget.

 

A magyar ügyekre tehát – a lengyel és a magyar jog eltérő tartalma miatt – nem irányadók az ítéletben az árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségének orvoslása körében kifejtettek. A jelen ítélet semmiképpen sem tekinthető olyannak, mint amelyben a Bíróság a Kásler-ügyben elfogadott megoldást elvetné, és ez által a Kúria 2/2014. PJE határozatának 3. pontjában kifejtetteket, vagy az erre épülő devizahiteles törvényekben meghatározott elszámolási mechanizmust az uniós jogba ütközőnek minősítette volna. Ez a döntés ezért a magyar fogyasztók számára új igényérvényesítési lehetőséget, jogilag megalapozott igényeket nem keletkeztet; az árfolyamrés kérdését a 2/2014. PJE határozat 3. pontja és a Dh2.tv. szerinti elszámolás végérvényesen elrendezte, és jelen ítélet sem ad alapot más következtetésre.

 

A jelen ügyben a Bíróság valójában azt mondta ki, hogy a nemzeti jogra tartozó kérdés, hogy a szerződés fennmaradhat-e, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása folytán a szerződés nem teljesíthető, és nincs olyan diszpozitív vagy a felek megállapodása alapján alkalmazandó törvényi szabály, amellyel az helyettesíthető lenne. Elutasította ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a bíróság a szerződést ilyen esetben a szerződési jog általános elveiből, a méltányosságból és a szokásos üzleti gyakorlatból kikövetkeztethető kikötéssel egészítse ki. 

 

Az ítélet egyértelműen tisztázza azt, hogy a fogyasztót megillető többletvédelem a fogyasztó számára csak lehetőség, így a fogyasztó – a bíróságtól származó, pontos és világos tájékoztatást követően – választása szerint 1.) kérheti, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül a szerződési feltétel tisztességtelenségét, és a szerződés eredeti tartalma szerint bírálja el az ügyet; 2.) kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a tisztességtelenséget, és annak további jogkövetkezményeit alkalmazza akkor is, ha az rá nézve hátrányos. Ilyen kérelem hiányában a bíróság a tisztességtelenséget hivatalból köteles figyelembe venni, és az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása körében olyan megoldást alkalmazni, amely a fogyasztóra – figyelembe véve az elbíráláskori helyzetét – nem hátrányosabb, mint a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása.

 

 

3. A C-34/18. sz., ún. Lovasné-ügyben a magyar bíróság a banki nyilvántartások alapulvételét előíró szerződési kikötésekkel kapcsolatos kúriai gyakorlat helyességére kérdezett rá.

 

Az Európai Bíróság – értelmezve a 93/13/EGK Irányelv Mellékletének 1. pontjának m) és q) alpontját – a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy a támadott szerződési kikötés az ott tilalmazott szerződési kikötések körébe esik-e.

 

A Kúria e vizsgálatot az EBH 2018.G.1. számú ügyben a Bíróság által adott szempontokkal összhangban elvégezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a támadott kikötés nem tartozik e körbe. Így erre az ítéletre tekintettel a Kúria ítélkezési gyakorlatának megváltoztatására nincs szükség.

 

 

4. A C-621/17. sz., ún. Kiss-ügyben a Kúria fordult a Bírósághoz egy kezelési költség és a folyósítási jutalék kikötésének tisztességtelenségével kapcsolatos ügyben.

 

A Bíróság e körben kimondta, hogy az egyes többlet-fizetési kötelezettség fejében a bank által teljesített szolgáltatásokat nem kell tételesen szerepeltetni a szerződésben, azok jellegének azonban olyan módon ki kell tűnnie a szerződésből, hogy vizsgálhatónak legyen: 1.) van-e a folyósítási jutalék és a kezelési költség mögött valamilyen szolgáltatás; 2.) ezek a szolgáltatások (jellegükből adódóan) észszerűen a kölcsön kezelése vagy folyósítása körébe tartozó szolgáltatások közé tartoznak-e (gazdaságilag vagy jogilag indokolható-e az igénybevételük); 3.) e szolgáltatások fejében megállapított költség vagy jutalék nem aránytalan-e a kölcsönösszeghez képest.

 

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését.

 

Budapest, 2019. október 11.

A Kúria Sajtótitkársága

 

https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/devizahiteles-perek-kuria-az-altala-felfuggesztett-ugyben-az-europai-birosag-iteleteben

 

 

MTI a sajtóközleményről:

 

mti---19.10.30.png