Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adjunk nyomatékot a követelésünknek a Petíció aláírásával

2019.09.08

kozj---19.szept---kep-01.png

Nyílt levél és Felszólítás Az Adóskamara mozgalom és a devizahitel-károsultak részéről   Dr. Tóth Ádám közjegyző, a közjegyzői kamara (MOKK) elnöke részére, hogy azonnali hatállyal mondjon le tisztségéről és hagyja el a közjegyzői pályát! 

(részlet)

„Először is Ön, mint a közjegyző kamara elnöke, nyíltan és nyilvánosan valótlant állít. A kockázat feltáró nyilatkozatokat a közjegyzők soha nem olvasták fel, nem is látták, csak az okiratot olvasták fel, amibe valamiért nem került bele a kockázat feltáró nyilatkozatok szövege, mindössze esetleg annyi, hogy bank tájékoztatta az ügyfelet a kockázatokról. Továbbá, ha „”aligha várható el, hogy a közjegyzők képesek lettek volna a probléma minden pontját átlátni.„” akkor hogyan győződtek meg arról, hogy az ügyfelek megértették a valós kockázatát annak a szerződés típusnak, aminek a teljesítésre kötelezettséget vallattak?   A cikkből még az is kiderül, hogy Ön mindezek után, még arra is tett javaslatot, hogyan nem kell majd újra okiratba foglalni a megváltozott szerződéseket, illetve arra, hogy az elszámolás ellenőrzése kerüljön ki az ügyfél és bank hatásköréből, mert tudta, hogy az elszámolással kapcsolatban egyik okirat sem rendelkezik joghatályosan, hiszen a bankok nyilvántartásai nem közhitelesek, azok számviteli bizonylatok nélkül nem lehetnek az elszámolás hiteles alapjai.   De hát mit is várunk a közjegyzőktől, miután Ön, mint a közjegyzők országos kamarájának elnöke, ezzel a már fentebb idézett nyilatkozatával, eleve elvesztette közhitelességét és pártatlanságát. „”hiszen a közjegyző az ügyletben a MOKK elnöke szerint leginkább a bank érdekeit képviseli. „” Innentől Önnek nincs helye a jogszolgáltatásban, megkérjük, hogy lehetőleg önként távozzon.”

 

 

ITT ÍRD ALÁ!

 

https://www.peticiok.com/a_kozjegyzi_partatlansag_megrzeseert_a_mokk_elnoke_lemondasaert?

 

 

„Megdöbbentő idézetre hívta fel a figyelmet Szepesházi Péter a közjegyzői kamara elnökétől, Tóth Ádámtól, aki a közjegyzői okiratba való foglalás banki költségként való szabályozásának lehetősége kapcsán azt mondta: „(…) A közjegyző az ügyletben leginkább a bank érdekét képviseli.” Ezzel indítva ismertette az adóskamara kezdeményezését valamint annak előzményeit Szepesházi a MOKK elnökének nyilatkozatára hivatkozva.

 

Szepesházi elmondta, a kamara egy olyan petíciót indított, amelyben a közjegyzői kamara elnökének lemondását követeli, mivel a közjegyzői törvény paragrafusai pártatlanságot és a törvényesség megőrzésének szerepét írják elő a közjegyzőknek, akiknek meg kell védeniük minden tisztességes szereplőt, ám a közjegyzői okiratba foglalt szerződések per nélkül végrehajthatóvá váltak.”

 

https://mszp.hu/hir/az_mszp_es_az_osszefogas_a_kozjegyzos_devizahiteleseket_is_vedi

 

 

 

Budapest, 2019. szeptember 4. szerda (MTI)

Az MSZP elnökhelyettese az Orbán Viktor által az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2015-ben aláírt paktumot okolja azért, hogy a kormány nem gördít akadályt a magyar családok kilakoltatása elé és nem fogad el a bankok jövedelmezőségét mérséklő jogszabályt.

 

Szakács László szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelenleg a "devizahiteles ügyekben a bankok nem hibásak", a közjegyzők inkább a bankokat képviselik, a végrehajtáskor rendőrökkel raknak ki családokat az utcára, a jegybank pedig nem tudja, hogyan mozog a forint árfolyama.


    Szerinte nem véletlenek sorozatáról van szó, hanem mindez összefüggésben van az EBRD-paktummal.


    Az ellenzéki képviselő azt firtatta, tavaly, a családok évében hány családot lakoltattak ki. Idén, amikor számos családtámogatási formát jelentettek be, hány családot tesznek ki az otthonából, mert a bankok becsapták őket? - kérdezte.


    Szepesházi Péter a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa II. kerületi önkormányzati képviselőjelöltje felhívta a figyelmet Tóth Ádámnak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének egy 2014-ben a Privátbankáron megjelent nyilatkozatára, miszerint a jogalkotónak meg kellene fontolnia, hogy banki költségként szabályozza a közjegyzői okiratba foglalás költségeit, hiszen a közjegyző az ügyletben leginkább a bank érdekeit képviseli.


    A volt bíró elmondta, a közjegyzőkről szóló törvény szerint a közjegyzők pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak, meg kell védeniük az embereket és a tisztességes bankokat is a tisztességtelen szerződésektől.


    A baloldali zöldpolitika megalapozottságát firtató kérdésre Szakács László közölte, baloldal mindig elkötelezett volt a zöldpolitika mellett. A politikának ezen a területen van feladata, célokat kell megfogalmazni és a célokat elérő politikát kell folytatni - tette hozzá.

 

MTI 2019. szeptember 4., szerda 15:41

 

 

 

A teljes sajtótájékoztató - 2019.09.04.

 

https://www.facebook.com/mszpfb/videos/784959421942884/

 

 

 

Devizahitelek:

 

A közjegyzők sem tájékoztatták

 

megfelelően a hiteleseket?

 

Az ATV Start vendége Szakács László elnökhelyettes, MSZP.

 

http://www.atv.hu/videok/video-20190905-devizahitelek-a-kozjegyzok-sem-tajekoztattak-megfeleloen-a-hiteleseket?

 

 

 

kozj---19.szept---kep-02.png

 

Devizahitelesek: felelősek-e az újból feladatot kapó közjegyzők?

Nagy László Nándor, 2014. június 11., 19:20

 

A bíróságok sem tudtak eddig egységes véleményt formálni a devizahiteles kérdésről - hárítja el a közjegyzők felelősségét feszegető kérdést a Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám szerint a szerződések aláírásakor kellő hangsúlyt kapott az árfolyamkockázat kihangsúlyozása.

 

Komoly feladatot róhat a közjegyzőkre is az, ha a Kúria jogegységi döntésében a Kásler ügyhöz hasonló álláspontra helyezkedik, hiszen több olyan intézkedésre kerülhet sor, amelyek megkövetelik a közjegyzők közreműködését – mondta a Privátbankár.hu-nak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Ha a jogegységi döntés is jogellenesnek mondja ki az árfolyamrés felszámítását, akkor például azon szerződések esetében, ahol a szerződésben nem csak a hitel devizában kihelyezett összege, hanem annak forint ellenértéke is szerepel, már a kezdeti szerződések módosítására is szükség lehet. Márpedig az eredeti szerződéseket közjegyzői okiratba foglalták. Ezen túlmenően Tóth Ádám szerint az elszámolásra vonatkozó megegyezést is ildomos volna közjegyző előtt záradékoltatni.

 

 

Mégis jöhet bírósági kör

Ezen a ponton ugyanakkor a MOKK elnöke újabb problémát lát abban, hogy létrejön-e megállapodás a hitelező és az ügyfél között, ha ugyanis nem tudnak megállapodni a kérdésben, közokiratban nem lehet majd biztosítani a követelést. Ennek áthidalására a MOKK elnöke két utat lát: egyrészt a közjegyző záradékolhatja magát a szerződést módosító okiratot, ám ezt követően végrehajtási pernek, pereknek kellene dönteniük a tényleges követelésekről, vagyis ez esetben a bíróságok nem mentesülnének a devizahiteles perek alól. A másik megoldás az, ha a kormány jogszabályban teszi kötelezővé az elszámolási rendet, hiszen innentől nem az ügyfél, hanem a felügyeleti szerepkört ellátó MNB feladata lenne az elszámolás ellenőrzése. Ebben az esetben a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szerződések törvény általi módosítása nem kívánja meg az ismételt közokiratba foglalást – ismerte el Tóth Ádám. (Érdekes ugyanakkor, hogy az árfolyamgát esetében sem élt ezzel a lehetőséggel a jogalkotó – ott is szükséges elem a közjegyzői közokiratba-foglalás.)

 

 

Miért felelhet a közjegyző?

Azzal kapcsolatban, hogy időről-időre felmerül a közjegyzők felelőssége is a devizahitelek elterjedésében, a MOKK elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor, amikor az első és a másodfokú bíróságok, de még a Kúria különböző tanácsai is egymásnak ellentmondó döntéseket hoznak az ügyekben, aligha várható el, hogy a közjegyzők képesek lettek volna a probléma minden pontját átlátni.

 

Tóth Ádám szerint ugyanakkor a közjegyzők 2005. óta, amióta a szerződések kötelező eleme lett a kockázatfeltáró nyilatkozat, felolvasták az abban foglaltakat s figyelmeztették a szerződni akaró ügyfeleket ennek kockázatára. Így az adósok szembesülhettek az árfolyamkockázat kérdéskörével. Más kérdés – idéz személyes példát a MOKK elnöke -, hogy szinte minden adós úgy nyilatkozott ezek kapcsán, hogy bízik benne, hogy az árfolyam nem fog elszállni, miután a másik alternatívát képviselő forinthitelek kamatát már az indulástól nem tudja kigazdálkodni. A Kúria ennek nyomán helyesen mutatott rá arra korábbi jogegységi döntésében, hogy az ügyféltől elvárható gondosság esetén a szerződő birtokában volt az árfolyamkockázattal kapcsolatos információknak, ám azt a kamatnyereség kapcsán felvállalta. A kockázatfeltáró nyilatkozatok hpt.-ben is rögzített kötelező eleme volt ugyanis a devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat, valamint az árfolyamváltozás törlesztő részletre való hatásának ismertetése. A szerződések döntő része a kamatváltozásból eredő hatásokra is felhívta a figyelmet, az árfolyamrés alkalmazásának kérdésköre ugyanakkor lényegesen kevesebb helyen kapott helyet a kockázatfeltáró nyilatkozatokban.

 

Banki költség legyen a közjegyzői díj?

A jövővel kapcsolatban Tóth Ádám szerint a jogalkotóknak meg kellene fontolniuk, hogy a jövőben egyértelmű banki költségként definiálják a közjegyzői okiratba foglalás költségeit, amelynek ellenértékét a pénzintézet a hitelhez kapcsolt költségeiben vagy a kamatban érvényesíthet, hiszen a közjegyző az ügyletben a MOKK elnöke szerint leginkább a bank érdekeit képviseli. A fentiek okán ilyen a szabályozás Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is – hívja fel a figyelmet a szakember. (Más kérdés, hogy épp az aktuális bírósági döntések jelzik, hogy ez a „védelem” nem túl jelentős.)

 

Kikopó szerepben

Azzal kapcsolatban, hogy akár a most szükségessé váló szerződésmódosítások, záradékolások esetén, akár a későbbiekben, a kabinet által meghatározott végső devizahiteles csomag végrehajtása során előírhat-e a jogalkotó ingyenes közjegyzői eljárást, a MOKK elnöke úgy válaszolt: elméletben igen, gyakorlatban nem. A közjegyzők gazdálkodó szervezetnek minősülnek, a záradékolásnak mindenképp költségei vannak, amelyek államra hárítása „költségvetési tételt” jelentene. A közjegyzői karnak amúgy is a bevételeinek drasztikus csökkenésével kell számolnia, az ingó zálogjogokhoz kapcsolódó közokirati kényszer megszűnése miatt, továbbá az új Ptk. szerinti hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi szabályozás már nem teszik olyan fontossá a közjegyzők személyes közreműködését.

 

https://privatbankar.hu/penzugyek/devizahitelesek-felelosek-e-az-ujbol-feladatot-kapo-kozjegyzok-269665

 

 

A Közjegyzői Kamara honlapjáról:

kozj---19.szept---kep-03.png

 

https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/a-kozjegyzo-jogallasa.php