Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A teljes értékű pénzzel lehet a társadalom eladósodását megszüntetni!?

2016.01.06

 

A magyar fősodrású médiában szinte semmi visszhangja nem volt annak a svájci hírnek, ami a pénzrendszert forradalmasítaná. Egy olyan népi kezdeményezésről van szó, ami megtiltaná a kereskedelmi bankok számára a pénz teremtését. Mivel az ehhez szükséges 100.000 aláírás összegyűlt, hamarosan szavazhatnak erről a svájciak.



A petíciót a Vollgeld Initiative egyesület (http://www.vollgeld-initiative.ch/) kezdeményezte.

 

ch-1---01.png

 

A „Vollgeld“ szót magyarul értelemszerűen „teljes értékű pénznek“, vagy „valós pénznek“ lehetne lefordítani. Az egyesület tudományos tanácsában híres egyetemi professzorok és alternatív gazdasági szakértők ülnek. Ugyan a svájci jegybank (SNB) hivatalosan nem nyilatkozott még erről, de a jegybank elnöke Thomas Jordan egyik előadásában „egy gigantikus kísérletnek “ nevezte, "amihez hasonló történelmi jelentőségű példa még nem volt". A Vollgeld mozgalom nem teljesen új a német nyelvterületen és céljuk, hogy a jelenlegi banki hitelezési szabályokat, a részleges tartalékrátát („fractional reserve banking system“) megváltoztassák, a bankoktól teljes tartalékrátát követelnek. Magyarán csak olyan pénzt adhassanak kölcsön, amivel valóban rendelkeznek is!



Ha a hír eddig elkerülte sokak figyelmét, legkésőbb ennél a mondatnál sokan felkapják a fejüket. „Mi, a bankok nem azt a pénzt adják kölcsön, amivel rendelkeznek?" Sajnos nem. És ez nem is titok, a pénzügyi közgazdászoknak is tanítják, csak ennek a pénzrendszerre való hatását a hivatalos szakma nem tartja aggasztónak. 

 


A teljes értékű pénzrendszer elképzelése nem új. Először az 1930-as években a neves amerikai közgazdász Irving Fisher vetette fel ezt a problémát. Ő úgy érvelt, hogy erős hitelezéskor pénzbuborékok keletkeznek és ha a a bankok ezt viszont túl visszafogják, akkor a gazdaság a pénzhiány miatt visszaesik.
 

ch-1---02.png


A jelenlegi hitelezés lényege, hogy ha a bankok egy bizonyos összeget hitelbe szeretnének kihelyezni, akkor ennek 2-10%-át a nemzeti központi banknál tartalékként kell elhelyezzék. Magyarán, ha a banknak van 1000 forint készpénze (pl. betét formájában), akkor 9000 forintot a semmiből, csupán egy banki könyveléssel (mérlegnyújtással) előteremthetnek. Hogy ez a gyakorlatban miként működik ez, csak a banki számvitellel lehet megérteni. A pénzteremtéssel a bank könyvelésében úgy a mérleg aktívája, mint passzívája nagyobb lesz, éspedig pont a hitelbe helyezett összeggel. Ebből természetesen az is következik, hogy a hitel törlesztésekor a mérleg megrövidül. Tehát hogy még világosabban lássunk, az a hitel, amit a bank kihelyez nem más mint egy kettős tartozás. Mivel ez a banki könyvelés passzíva oldalán is szerepel (hihetetlen de igaz), ezért egyben adóssága is a banknak a hitelfelvevő felé, ezért a bankrendszerben ezt a kettős tartozást adósságpénznek nevezik. A mai társadalomban pénz (szinte) csak adósság formájában létezik. Ebből az következik, hogy ha nincs adósság, nincs pénz!
 

ch-1---03.png


Lehet hogy egyesek ezt még mindig nem értik, és azzal érvelnek, hogy ez nem lehet igaz, mert ők nem számlapénzt kaptak, a hitelt készpénz formájában a kezükbe adták. Ehhez azt kell tudni, hogy kétféle pénzforgalom létezik a bankrendszerben. Van a jegybankpénz és van a gazdaságban forgó kereskedelmi bank pénz, amit számlapénznek is nevezünk. Ez csak a könyvelésben van megkülönböztetve. A jegybankpénz egy része készpénz formájában bekerül a gazdaságba is ezért a hitel készpénzes kézbesítéskor ez nem tűnt fel, mert a kereskedelmi bank ezt a pénzt kikölcsönözi a jegybanktól. A készpénz az úgynevezett jegybanki tartalék, az a tartalékráta, ami most csökkent a jegybanknál. A hitel elköltésekor ez viszont ismét visszakerül azonnal a bankrendszerbe, és mivel az összes bank a jegybankrendszerhez tartozik és mindegyik hasonlóan jár el, ezért egymás tartalékrátája a jegybanknál kiegyenlítődik.

 

Ha a mai pénzrendszer lényegét valóban megértettük, akkor egyszerre világossá válik, hogy rendszerszinten minden adósság mögött ugyanannyi követelés (pénzvagyon) van és ezt a mai társadalmi vitában teljesen figyelmen kívül hagytuk. Tehát az eladósodási probléma a meggazdagodási problémával függ össze. Ez rendszerimmanens törvény és az igazságtalan társadalmi vagyonelosztás nem csupán az emberek kapzsiságán és a szociálpolitikán múlik.
 


A készpénz teremtését az alkotmány illetve a polgári törvénykönyv szabályozza, de a számlapénz teremtéssel a törvényhozás nem foglalkozik, hiányzik az erre vonatkozó törvény. Tehát ma csupán a készpénz a törvényes fizetési eszköz. A mozgalom azt követeli, hogy a számlapénz is legyen az. A teljes tartalékrátával megszűnne a készpénz, amire egyesek viszont aggodalommal tekintenek. Kritika még az is lehetne, hogy egy nemzetközileg szövevényes bankrendszerben ezt nem lehetséges megvalósítani, vagy a jegybank és ezáltal a kormány, illetve az állam túl nagy hatalmat kapna.
 


Az is kérdés, hogy a jövőben a szükséges pénzmennyiség miképp kerüljön forgalomba? Amennyire forradalmias az elképzelés, annyira egyszerű a megvalósítása. A jegybanknak csupán a tartalékrátát kellene megemelnie. Ez az átállási folyamat 10-20 évig tartana és fokozatosan váltaná le a mai kereskedelmi banki pénzt. Így fokozatosan a hitelek formájában teremtett pénzt az adósságmentes jegybankpénz váltaná fel. Az átállási folyamatban és később is, ha  a gazdaság növekszik a szükséges pénzmennyiséget a nemzeti bank nem kölcsön adná, hanem átadná az államnak, helyi közigazgatási szerveknek (kantonoknak) és polgároknak. A kereskedelmi bankok megmaradnának, de csupán teljes értékű, a jegybank által teremtett számlapénzt kölcsönöznének.


László Zoltán

 

Megj: Hazánkban is a bankok teremtik a pénz túlnyomó részét. Lásd:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/mikor-mondott-le-magyarorszag-a-penzteremtes-jogarol-.html