A Hiteles Mozgalom álláspontja - 2013.09.24.
„ A banknak nem akarom azon hatalmat adni a kezébe,
hogy ő szabályozza Magyarország pénzügyeit……..
Idézet Kossuth Lajosnak 1848. augusztus 28.-án
az Országgyűlésben elhangzott
beszédéből
A HITELES MOZGALOM ÁLLÁSPONTJA
A PSZÁF Ikt./Ref: 13335-31/2013 sz. végzésében elismerte, hogy a Felügyelet és a Pénzintézetek megtévesztették a hitelfelvevőket a „devizaalapúnak” nevezett hiteltermékkel.
„„Tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában nem volt hatályban olyan fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely tilalmazta volna a fogyasztóknak nyújtott egyedi tájékoztatások tekintetében a valótlan információ nyújtását, illetve a megalapozott fogyasztói döntéshez szükséges információk elhallgatását, a kérelemben jelzett ezen kifogás tárgyában a Felügyelet a Psztv. 64.§-ában biztosított hatáskörben nem járhat el. "
ÍH 2004/3/96.
I. A jogértelmezési tévedésre alapított államigazgatási jogkörben okozott kárigény elbírálásánál a konkrét jogértelmezést, annak jellegét, szükségességét kell vizsgálni. Amennyiben a jogszabályi rendelkezés egyértelmű, mérlegelésre lehetőséget nem nyújt, a tartalmával ellentétes vagy azt szűkítő értelmezés kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek minősül, ezért felróható.
A pénzintézetek sem tudnak érdemben felmutatni olyan jogszabályt, ami devizában nyilvántartott de kizárólag forintban teljesített kölcsön termék szabályozására vonatkozott a szerződéskötés időpontjában.
Egy „nyilvántartott”,mintha adtam volna, de nem adtam összegért egy élet végéig tartó adósrabszolgát csinál a hitelfelvevőkből teljes vagyonelkobzással!
Ez egy Európai jogállamban megengedhetetlen !
A Hiteles Mozgalom felhívja az érintett pénzintézetek és a Bankszövetség figyelmét, hogy a termék kidolgozói és forgalomba hozói a kereskedelmi bankok voltak. A hitelbírálatot ők végezték, a hitelfolyósítást ők engedélyezték a hitelfelvevők részére, a szerződések szövegét tartalmát semmilyen hatóság nem ellenőrizte, tehát szakmai és társadalmi felelősségük egyértelműen megállapítható !
Azt,
A törvényhozás is már megítélte már – 2010 októberében – eltiltotta a hitelintézeteket a hitelek devizában számolásától forintjövedelműek részére.
A bankrendszer nem tiltakozott – hiszen számítható, hogy az ilyen ügylet tönkremenése csak idő kérdése.
"2.2.2. A fogyasztók megkárosításának kockázata
A fogyasztók, akik számára alkalmatlan termékeket értékesítenek, gyakran pénzügyi nehézségekbe kerülnek, ami túlzott mértékű eladósodottsághoz, és akár nem teljesítéshez vagy kényszereladáshoz is vezethet."
Fentiek alapján a Hiteles Mozgalom megengedhetetlennek tartja, hogy a megoldási javaslatok és a tárgyalások kizárólag csak a lakáscélú hitelekre vonatkozzanak !
A pénzügyileg alkalmatlan terméket nem elég csak kicserélni, vagy kijavítani. Az alkalmatlan pénzügyi termékkel okozott kárt meg is kell téríteni a károkozónak.
Az alkalmatlan pénzügyi termékkel okozott kárt pedig nemcsak azok szenvedték el, akik még most is rendelkeznek eme hibás termékkel, hanem azok is, akik már nem. Akiknek már felmondták a szerződését és lezárolt a végrehajtás, kényszerértékesítették otthonát, klasszisokkal nagyobb a kára, mint azoké, akik még most is rendelkeznek ezzel az alkalmatlan termékkel.
Több olyan család van, aki nemcsak az ingatlanát vesztette el, de a gyermekei is állami gondozásba kerültek. Sok esetben örökölték a gyermekek hagyatéki eljárásban a szülők adósságát.
A kidolgozandó megoldásnak ezekre a kérdésekre is ki kell térni.
A kárfelelősség nemcsak a bankokat és az államot terheli, hanem a bíróságokat, a kamarákat (közjegyzői- és végrehajtói), gyámhivatalokat, és az ügyészségeket is, akiknek hiába jeleztük mi és jelezték a többi érdekvédők, már évek óta, hogy ez a termék alkalmatlan, sorra visszadobták a vizsgálat nélkül beadványainkat.
A Hiteles Mozgalom többek között a Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete alapján tárgyalási alapnak elsőnek a végrehajtások, kilakoltatások, árverezések, közjegyzői záradékolások azonnali leállítását tekinti minden típusú „deviza alapú” kölcsön tekintetében !
Amennyiben ez nem történik meg, nincs miről egyeztetni !
A Hiteles Mozgalom a társadalmi probléma megoldása tekintetében Dr. Róna Péter megoldási javaslatát tudja támogatni, ez esetben nincs szükség az „adófizetők” pénzére, nem gerjesztik az indulatokat feleslegesen a forint hitelesek és a hitellel nem rendelkezők között .
A forint hitelekkel kapcsolatos pénzintézeti és állami valótlan kommunikációt évek óta megcáfolja az alábbi linken található tanulmány, melyet ajánlunk minden érintett figyelmébe :
http://www.hitelszovetseg.hu/a-lathatatlan-legio-a-draga-es-megfontolt-forinthitelesekrol/
Dr. Róna Péter megoldási javaslata: /a csehek és a lengyelek is éltek ezzel a lehetőséggel/
http://www.youtube.com/watch?v=riDG4e9-_jI
„Ezt a terméket ki kell vezetni a magyar gazdaságból.
A magyar fél egy úgynevezett SWAP ügyletet hoz létre a svájci Nemzeti Bankkal, amely egy euró-svájci frank swap üzletét jelentené, ami azt jelenti,hogy az eurón keresztül és nem direkt a svájci frankon keresztül lépnénk ki ebből a csapdából.”
„Amit én javaslok az nem más,mint a már tökéletesen bevált módszer, amit a csehek és a lengyelek már akkor alkalmaztak.”
A svájci jegybankkal a Magyar Nemzeti Banknak kéne felvenni a kapcsolatot.
Az MNB ezt tegye meg, állapítsanak meg egy keretet, és ennek a keretnek függvényében állapítsák meg,hogy milyen mértékű átváltásra van lehetőség.
„Lehet, az elképzelhető, hogy Patai Mihálynak és a Bankszövetségnek igaza van abban,hogy tekintettel a deviza hitelek óriási mértékére,sokkal nagyobb mértékére,mint a lengyelek és csehek esetében volt a helyzet-nincs lehetőség a teljes hitelállomány azonnali konvertálására, de feltehetőleg van lehetőség a hitelállomány felének azonnali konvertálására, amelynek megtörténte esetében nemcsak a deviza adósok,hanem az egész nemzetgazdaság már jóval könnyebb helyzetben jutna.”
„A forint árfolyamára ez nem lenne hatással. Ezt a svájci nemzeti bank és a magyar nemzeti bank tudná megfelelő ellenőrzés alatt,közös ellenőrzés alatt végrehajtani. Ez a piacon kívüli tranzakció lenne, tehát a piacot különösebben nem zavarná.”
10-12 milliárd CHf-ra lenne szükség a Bankszövetség szerint….
„A bankoknak van valamiféle CHF forrás állományuk,amit nekik le kell építeniük. Ahhoz, hogy ezt leépítsék nekik CHF-ot kell venniük forintból ahhoz,hogy visszafizethessék a CHF-ot azoktól,akik ezt a CHF-ot nekik kölcsönözték,tehát, ha ezt az utat választjuk,Patai Mihálynak igaza van. De ezt az utat ki lehet kerülni.”
Forintosítás
„ Az én javaslatom az, hogy magát a tartozást konvertáljuk forintra,mégpedig lépcsőzetesen.”
Mennyi időt venne ez igénybe?
„ Ez attól függene,hogy milyen swap ügyletet lehet nyélbe ütni a svájci nemzeti bankkal. A lengyelek esetében ez kevesebb,mint egy év volt”.
Ha nem vezetik ki a deviza hiteleket, annak milyen következményei lehetnek?
„Ez a termék tragikus következményekkel járt a magyar nemzetgazdaságra. Letaglózta a már rügyező magyar kis és középvállalkozásokat,teljesen ellehetetlenítette a családokat és lebénította az egész nemzetgazdaságot.
A kormánynak, az illetékeseknek azt kell megérteniük, hogy amíg ez a deviza alapú hitelállomány a nyakunkon van, nem lesz Magyarországon gazdasági növekedés. A kettő összeegyeztethetetlen. Tehát ez az első következmény. Nincs fizetőképes kereslet,nincs beruházás és nincs munkahelyteremtés, azért mert az egész rendszer lebénult.
A másik lehetőség pedig az a bankok számára,hogy a bedőlt hitelek aránya napról napra nő és ez nem fog megfordulni, amíg a gazdaság nem képes talpra állni,mégpedig a deviza hitelek a talpra állást egyszerűen kizárják.”
Milyen árfolyamon tudnának szabadulni az adósok a deviza hitelüktől?
„ Az én javaslatom szerint a kölcsönöket át kell váltani az akkori, a kölcsönök létrejöttének időpontjában érvényben lévő CHF/forint árfolyamon.”
Mekkora veszteség ez a bankoknak?
„Különböző számok röpködnek. Nézetem szerint ezek meggondolatlan sac/kb. számok, ennek utána kellene nézni.
DE: az egy másodlagos kérdés,hogy ez mekkora veszteséget okozna a bankok számára. Az elsődleges kérdés az, hogy lehet a magyar társadalmat és a magyar gazdaságot talpra állítani.
Amikor a válság kitört, az USA négy hónapon belül bezárt 368 bankot, további 141-et pedig beolvadásra kényszerített. Ma már a nyugati világban a legsikeresebb nemzetgazdaság az amerikaiaké. Megtették a szükséges lépéseket.
A kormánynak nem az a feladata, hogy a bankokat ebben segítse ,én teljes mértékben ellenzem ,hogy a kormány, vagy az állam bármiféle tehermegosztásban részt vegyen. Nem ez a feladata.
Az államnak az a feladata, hogy a betétesek betétjeit biztonságba tartsa.
Ha az egyik, vagy a másik bank ebből a körülményből megroggyan, hát ilyen az élet, ez a piacgazdaság farkastörvénye.
Róna Péter az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára
Bármilyen megoldást is dogozzon ki a bankrendszer és a kormány, ugyanúgy alaposan átfogjuk vizsgálni, mint ahogy átvizsgáltuk a Legfőbb Ügyész Kúriának írt szakmai véleményét.
Amennyiben valótlanságokon alapuló hiányos megállapodás fog születni, az Európai Unió szerveihez fogunk fordulni jogorvoslatért.
Hiteles Mozgalom
az Aranyliliom Alapítvány munkaszervezete
2013.09.24.
