Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A deviza kölcsön kamatlába, a hazai infláció és a bírók

2014.09.06

 Idézetek a Fővárosi Törvényszék honlapján található perekről beszámoló közleményekből:

 

 

CETELEM 


A bíróság megállapította, hogy a bank által 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010.június 10., illetve 2009. november 1. és 2010. június 10. között alkalmazott azon szerződéses kikötés tisztességes és érvényes, miszerint a bank jogosult volt a kamatot, valamennyi díjat és költséget egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén.

 

A törvényszék indoklása szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből egyértelműen megállapítható a fogyasztóra áthárított terhek jellege, módja és mértéke, ugyanis a KSH által közzétett fogyasztói árindex változása az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető, miként az is, hogy a tehernövekedés az infláció növekedésével arányos.

 

Ezen rendelkezések megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az ÁSZF egyéb kikötései biztosították az ügyfél számára kedvező módosítás lehetőségét.

 

 

 

http://fovarositorvenyszek.birosag.hu/sites/fovarositorvenyszek.birosag.hu/files/field_attachment/cetelem_bank_itelet.pdf

 

 

 

UCB

A bíróság megállapította, hogy a bank által 2010. január 1-től, 2010. február 1-től, 2010. november 5-től, 2010. december 18-tól, 2012. április 1-től, valamint 2014. július 1-től alkalmazott azon szerződéses kikötés tisztességes és érvényes, miszerint a bank jogosult az ügyfél által fizetendő díj-és költségtételek mértékét évente egyszer a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH adatai közzétételét követően.

 

 

 

A törvényszék indoklása szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből egyértelműen megállapítható a fogyasztóra áthárított terhek jellege, módja és mértéke, ugyanis a KSH által közzétett fogyasztói árindex változása az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető, miként az is, hogy a tehernövekedés az infláció növekedésével arányos. Ezen rendelkezések megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az ÁSZF egyéb rendelkezése kimondta, hogy amennyiben az egyoldalú módosításra feljogosító feltétel, vagy körülmény változása a kölcsönszerződés díj-vagy költségelemének csökkentését teszi indokolttá, az UCB a csökkentést is érvényesíti.

http://fovarositorvenyszek.birosag.hu/sites/fovarositorvenyszek.birosag.hu/files/field_attachment/140904_ucb_zrt._itelet.pdf

 

 

Korábban már megmutattuk, hogy már az is önmagában tisztességtelen, ha egy deviza elszámolású kölcsön kamatlábát a bank a magyar inflációhoz köti.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/megint-elbambultak-az-allam-ugyvedei-.html

 

Most ettől a ténytől tekintsünk el pár percig. Nézzük az inflációt!

 

A KSH honlapján megtaláljuk az infláció alakulását:

 

2007-től szinte egyenletesen csökkent az infláció 9,0%-ról a 2009 februári 3,0%-ra.



kam-01.png



http://www.ksh.hu/

 

 

 

 

Ezt követően visszaemelkedett 2010 januárjára 6,4%-ra.


kam-02.png




A kamatemelkedés „az infláció növekedésével arányos” az ítélet szerint.

 

A két bank ezek szerint megemelte a CHF elszámolású kölcsön kamatlábát is 3,4%-kal és az EUR elszámolású kölcsön kamatlábát is 3,4%-kal?

 

Az infláció nagyjából a duplájára nőtt egy év alatt. Esetleg  „az infláció növekedésével arányos” azt jelenti, hogy a CHF elszámolású kölcsön kamatlábát is a duplájára emelték és az EUR elszámolású kölcsön kamatlábát is megduplázták a bankok?

 

Sajnos egyik bank honlapján sem elérhetők az adatok. Sem a kamatláb alakulása nincs fent, sem az ÁSZF szövege.

 

 

Most nyáron az infláció, kevesebb volt mint nulla: -0,3% (azaz defláció) volt.

 

 

kam-03.png



2010 januárjához képest „az infláció növekedésével arányos” akkor azt jelenti, hogy a CHF elszámolású kölcsön kamatlába csökkent 6,7%-kal és az EUR elszámolású kölcsön kamatlába is csökkent 6,7%-kal az UCB-nél?

 

A CETELEM-nél 2010 nyarától már nem a hazai infláció a mérvadó, ez a kitétel kikerült az ÁSZF-ből.

 

Tisztességes az, hogy egy bank úgy köt szerződést ügyfelével, hogy a kamatláb változását a magyar inflációhoz köti, aztán amikor várható nagyarányú infláció csökkenés, akkor hirtelen módosítja a játékszabályokat?

 

Elképzelhető egy kártyajáték közben? Bocsi, innét kezdve nem az ÁSZ a legnagyobb lap hanem az ALSÓ! Piros ÁSZ helyett a makk ALSÓ!!!

 

Az inflációról annyit kell tudni, legyen az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető, hogy a Magyar Nemzeti bank kitűzi évekre előre az infláció célszámát. A rendelkezésére álló eszközökkel pedig mindent elkövet, hogy a célszám teljesüljön.

 

 

2010 év végén szinten tartás volt várható:


kam-04.png



JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL (2010. NOVEMBER)

http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu_inflation_20101201

 

 

Azonban az infláció emelkedett, 6% fölé nőtt.

2012 év végén viszont erőteljes csökkenés volt várható:

 

 


kam-05.png



JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL (2012. DECEMBER)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu-inflation-20121220/IR_2012_dec.pdf

 

 

Az infláció csökkenése a vártnál nagyobb lett. 2014 nyarára elérte a nullát!

 

 

Most az várható, hogy az infláció 2-4%-kal emelkedni fog 1,5 év alatt.:

 

kam-06.png



JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL (2014. JÚNIUS)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu-inflacio-hu-20140626/IR_201406_HU.pdf

 

 

Nagyon kíváncsian várom mindkét bank esetén is a részletes tárgyalási jegyzőkönyvet, az ítélet pontos szövegét és a bírók indoklását.

 

Leginkább pedig a kamatláb alakulására vagyok kíváncsi!!!!

 

Még az is lehet, kiderülhet,  hogy volt egy képlet az ÁSZF-ben, mellyel pontosan, ellenőrizhetően ki lehetett számolni a kamatlábat.

 

 

Magyarországon minden lehetséges!