Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.09.08

A bankszektor egyből ellentámadásba lendült!

bankszektor-ellen---kep-01.png

 

 

2021. szeptember 8.-án jelent meg Bauer Tamás elemzése a Független Hírügynökség honlapján.

 

https://fuhu.hu/ellenzeki-egyseg/

 

A szerző egészen pontosan feleleveníti az előzményeket és ismerteti a DK valamint a Jobbik megoldási javaslatait.

Ezt követően azonban sorra jönnek a félrevezetések.

 

„… sem a hitelfelvevők, sem a banki alkalmazottak nem számoltak azzal, hogy a 2009-es pénzügyi válságban a svájci frank menedékvalutává válik, és az árfolyama az egekbe ugrik.

Emiatt a devizahitel-adósok törlesztési terhe is ugrásszerűen megemelkedett. Nem volt ebben sem csalás, sem ámítás, ugyanez történt azokkal a vállalatokkal, önkormányzatokkal is, amelyek – az utóbbiak Orbán Viktor kifejezett ösztönzésére – szintén devizaalapú hiteleket vettek fel.

A magyar bankok a nyújtott hiteleket részben nyugatról refinanszírozták, tehát semmi tisztességtelenség nem volt abban, hogy amiért nekik hirtelen többet kellett fizetniük, azért ők is többet követeltek a maguk adósaitól. A törlesztések radikális emelkedése nem csalás, hanem egy, az országot, annak vállalkozásait és háztartásait érő váratlan külső behatás, csapás, amely súlyos többletterhet jelent az érintetteknek, és amivel valamit kezdeni kell.”

 

Most, 2021 őszén már minden aktív, a történtek iránt érdeklődő devizahiteles tudja, hogy a devizának (leginkább CHF) csupán a számolásban volt szerepe. Ezt a tényt a Kúria is elismerte. Ez tekinthető az 1. félrevezetésnek.

 

Az, hogy a devizahitelezésben szereplő deviza árfolyama gyengülni fog, az gazdasági-pénzügyi törvényszerűség. A bankszektor legnagyobb hazugsága, hogy elhitette a magyar társadalommal, hogy pl. a CHF árfolyama ezért nőtt meg  hirtelen, mert jött egy nem várt válság. Ez a 2. félrevezetés.

 

„Az adósok különféle szerveződései azt követelték, hogy rájuk ne háruljon semmi az árfolyamváltozás miatti többletteherből, minden többletterhet a hitelező bankok viseljenek, és ezt támasztotta alá az a retorika, hogy a bankok becsapták az embereket, mindenért ők a felelősek.”

 

A Hiteles Mozgalom is azon „szerveződések” közé tartozik, amelyek állítják, hogy „a bankok becsapták az embereket, mindenért ők a felelősek”. Az adósok ugyanis nem tudtak felelős, megalapozott döntést hozni, mert a bankok nem ismertették a devizahitel lényeges tulajdonságait.

 

„…a rászoruló devizaadósoknak, akik számára egzisztenciális ellehetetlenülést okoz a törlesztési teher megsokszorozódása, valamilyen segítséget kell kapniuk. Ennek alapelve azonban csak a többlettehernek az adós, a bank és a költségvetés közötti méltányos elosztása lehet.”

 

Amennyiben a bankok szándékosan félrevezették az ügyfeleiket, akkor a bankoknak kell az okozott kárt megtéríteniük. Tehát nem "valamilyen segítségről" van szó, hanem banki kártérítésről. A 3. félrevezetés, hogy a lakosságot azzal riogatja a szerző, hogy az állami költségvetésből kell erre rengeteg pénzt fordítani (van pénzre bőven szükség a kórházaknál, iskoláknál – vagy épp a labdarugó csapatoknál, világkiállításoknál – pártszimpátiától függően).

 

Más azonban a helyzet, ha pl. az állami pénzügyi felügyelet félrevezette a bíróságokat, így azok a bankoknak kedvező határozatokat, ítéleteket hoznak. Ennek következtében az adósok pereket veszítenek, illetve több százezren nem mernek pert indítani (mivel várható a biztos pervesztés). Nos, ilyen esetben bizony felmerül a magyar állam kártérítési felelőssége is. A 4. félrevezetés, az arra való utalás, hogy az államnak nincs és nem is lehet felelőssége.

 

Fogjuk fel azt a cikket annak, ami: ellentámadás! Végre devizahiteles téren kialakult az egyetértés az ellenzéki pártok között, erre nyilván lépnie kellett a bankszektornak is.

 

Egészen biztos vagyok benne, hogy ez még csak a kezdet. A bankszektor mindent el fog követni, hogy a tervekből ne legyen semmi sem idén, sem 2022-ben.

 

A cikk  szerzőjéről:

Bauer Tamás (Budapest1946május 6. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus. Politikai tevékenységét a Szabad Demokraták Szövetségében (SZDSZ) folytatta. 1994 és 2002 között országgyűlési képviselő. Közgazdászként a kelet-európai tervgazdaságok működésével foglalkozik. 2011-től 2014-ig a Demokratikus Koalíció alelnöke volt.

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bauer_Tam%C3%A1s