Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bankrendszer igényeinek kiszolgálása

2014.08.25

 „Az a kérdés pedig, hogy az árfolyamrés költség-e, kizárólag azért kapott nagy figyelmet, mert egy kellően át nem gondolt fogyasztóvédelmi jogszabály azt mondja ki, hogy semmis a kölcsönszerződés, ha nem tartalmazza világosan a hitelfelvevőt terhelő költségeket és azok mértékét.

 

Felvetődik az a kérdés, hogy miért minősíti a jogszabály egy költségelem hiánya miatt a szerződést teljes egészében érvénytelennek.

 

A szerződésekre vonatkozó általános szabályok alapján egyértelmű, hogy a hitelező csak olyan költséget tud felszámítani, amit a szerződésben kikötött.

 

Miért nem elég az a „szankció”, hogy olyan költség nem számítható fel, amit a szerződés nem jelöl meg egyértelműen?

 

Végiggondolta-e a jogalkotó, hogy mik a következményei annak, ha a szerződések érvényessége bizonytalanná válik, probléma esetén utólag megkérdőjelezhető?

 

Kinek jó az, ha jogszabályi úton, mesterségesen növeljük az érvénytelen szerződések számát?

 

A szerződések érvénytelennek nyilvánítása súlyos következményekkel járt volna:

az adósok tartozása egy összegben azonnal esedékessé válik;

a fizetendő összeg meghatározásának módja körül viták alakulnak ki,

amely bizonytalanságot eredményez a teljes érintett hitelállomány tekintetében;

a bankok követeléseit biztosító zálogjogok megszűnnek, a hitelek biztosíték nélkül maradnak.”

 

 

kelloen-at-nem-gondolt---01.png

 

Hol jelent ez meg és kik a szerzők?

  kelloen-at-nem-gondolt---02.png

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2013/05/371-387-Gardos-Nagy.pdf

 

Mikor jelent meg?

Nem sokkal a Kúria 6/2013-as jogegységi határozatának meghozatala előtt!

 

Van komoly befolyása ennek az ügyvédi irodának? 

 

kelloen-at-nem-gondolt---03.png

kelloen-at-nem-gondolt---04.png

 

 

http://www.gfmt.hu/

 

 

Részünkről is felvetődik pár kérdés, kérlek válaszolj rá megszerzett és korábbi ismereteid szerint saját magad:

 

 

  1. Tartalmazzák-e a kölcsönszerződések az árfolyamrés mértékét, az árfolyamrés okozta költséget?
  2. Érvényesek voltak ezek a hiányos szerződések?
  3. Hozott-e olyan elvi döntést a Kúria, hogy a szerződéseket érvényben kell tartani?
  4. Hozott-e olyan döntést az adósok megkérdezése nélkül a Kúria, hogy a semmiség nem érdeke az adósoknak?
  5. Kiiktatták-e az összes deviza elszámolású kölcsönszerződésből törvény által az árfolyamrést?
  6. Tiltakoztak-e a bankok azért, hogy nem számolhatnak vételi és eladási árfolyammal?
  7. Indítottak a bankok ezért pert? Fordultak Alkotmánybírósághoz?
  8. Ismered az Alaptörvény M cikkét?



Kérünk add tovább ezt a kis összefoglalót, hogy sorstársaid, ismerőseid is megismerjék a történések hátterét.