Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bankrendszer fenyegetése!

2015.04.10

A hír a hazai sajtóban, már amelyik írt róla, így jelent meg:

 

Figyelmeztet a bankvezér: még keményebb összeomlás jöhet

Kifakadt a legnagyobb bank vezére: új válság jön!

 

 

„A bankok túlszabályozása miatt sokkal keményebb összeomlás jöhet a piacokon, mint amit valaha láttunk.”

 

„A bankvezér érvelése szerint a pénzügyi válság óta szigorított szabályozási előírások, tőke- és likviditáskövetelmények megakadályozzák a bankokat abban, hogy puffert jelentsenek a pénzpiaci sokkok ellen. Például nem tudnak többet hitelezni és kevésbé tudnak segíteni a zártkörű részvénykibocsátásoknál, így pedig likviditási hiány alakulhat ki az értékpapírpiacokon.”

 

„A bankok kevésbé tudnak majd segíteni a következő válság enyhítésében, ők maguk nem lesznek a középpontban, mivel a szigorúbb szabályozások miatt egyúttal biztonságosabbak és tőkeerősebbek is lettek.” 

 

„A válságok során a befektetők hagyományosan a biztonságosabbnak tartott befektetések felé fordulnak, azonban ezek - mint például a kincstárjegyek - elérhető kínálata jelentősen lecsökkent, köszönhetően a bankokra vonatkozó új likviditási szabályoknak.”

 

„Mára különböző hivatalok, hatóságok állnak össze ugyanannak a pénzintézetnek az ellenőrzésére. Ez azt eredményezi, hogy ugyanazon ügy miatt egy-egy banknak már 5-6 különböző helyre kell büntetést fizetnie, belföldi és nemzetközi szinten egyaránt.”

 

„A bankvezér érvelése szerint a pénzügyi válság óta szigorított szabályozási előírások, tőke- és likviditáskövetelmények megakadályozzák a bankokat abban, hogy puffert jelentsenek a pénzpiaci sokkok ellen.”

 

kartya---kep.jpg

Az üzenet teljesen egyértelmű: csökkenteni kell a bankok szabályzását, felügyeletét, mert különben soha nem látott összeomlás jön. A bankvezér részvényeseknek írt leveléből idéztünk pár gondolatot.

 

Nézzük a részvényeket, a legnagyobb országok részvénykosarainak alakulását (a részvénykosárban az adott ország legjelentősebb részvényei vannak):

 

 

Dow Jones Industrial - U.S.

dji.png

 

Nasdaq Composite - U.S.

ndq.png

 

Shanghai Composite Index - China

shc.png

 

SENSEX 30 Index – India

snx.png

 

DAX Index – Germany

dax.png

 

 

A mi részvénycsomagunk sajnos egyáltalán nem „teljesít jobban”…

BUX Index - Hungary

bux.png

 

A zuhanásban viszont nagyon jól teljesítettünk.... emlékszel?

 

Jól látszik a 2008-09-es „válság” hatása. Mint tudjuk az egész válságot az USA bankjainak felelőtlen piaci viselkedése (és a kialakult lufi) okozta. Annak is adtak jelzálog kölcsönt, akiről tudott volt előre, hogy nem tudja majd a kölcsönét törleszteni.

 

Ugye ismerős a történet…?

 

A kockázatos lakás jelzálog illetve a subprime hitelek (másodlagos jelzálog hitel – másodlagos, mivel  kevésbé voltak fizetőképesek…)  kockázatát egzotikus pénzügyi konstrukciókba csomagolták be, és eladták befektetőknek újabb pénzt kreálva a rendszerbe és így olyan időzített bombákat csempésztek az amerikai befektetési bankok portfoliójába, amelyek később nem várt problémákat okoztak.

A rendszer addig működik, amíg újabb pénzeket képes a hitel piacról felszívni, de 2006-ban tetőzött az ingatlanok értéke, amely lehetetlenné tette a hitel felvételt, ezek után mivel nem volt újabb vásárló az egyre újabb és újabb ingatlanokra, rohamosan kipukkadt a lufi és a lakások értéke nagy zuhanásnak indult. Ez pedig magával rántotta az erre felépült értékpapírokat is és ezzel az értékpapírokat jegyző befektetési bankokat. Előállt tehát az a helyzet hogy a bankok gyakorlatilag elveszették tőkéjüket és a normál befektetésüket sem voltak képesek hitelek nélkül finanszírozni, illetve a piacról eltűnt a vásárló erő, mivel a vásárlók végletesen eladósodtak és a további fogyasztást nem fedezte az ingatlanuk árnövekedése

 

2007 folyamán közel 1,3 millió amerikai ingatlan volt ingatlanárverés tárgya!

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008-ban_kirobbant_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g

 

Hazánkban az ingatlan árverések százezres nagyságrendben az elszámolási levelek postázása után következnek.

 

USA-ban tehát annyiban más a történet, hogy a kölcsönök „mögött” egyfajta jelzáloglevél értékpapírok, jelzálogkötvények állnak. Ezeket a  bankok az USA-ban csomagokba gyűjtötték és értékesítették. Aztán a csomagokról kiderült, hogy nem sokat érnek… (lásd a már értéktelen Quaestor kötvények, kezedben a papír, de nem ér semmit – viszont igazi pénzt adtál érte cserébe korábban).

 

Akit érdekel, hogy mi történt a „válság” idején, nézze meg az Oscar díjas Bennfentesek c. fílmet. Egy kis ízelítő:

 

https://www.youtube.com/watch?v=EgbL_LK_RvQ

 

 

Szóval a bankrendszer szeretné, ha az utóbbi évek „szigorú” szabályzása és ellenőrzése megszűnne. Mert ha nem, akkor „még keményebb összeomlás jöhet”.

 

Most a részvények okozhatnak galibát. Nézd újra az iménti grafikonokat. Miért nőttek meg ennyire a részvények?

 

Lufinak hívják azt, ha valaminek az értéke csak nő és nő, aztán „valami váratlan történik” és az a valami a korábbi töredékét éri.

 

Most az ingatlanjaink nem érik el a 2007-es, 2008-as érték 70-80%-át.  Kipukkant hazánkban évekkel ezelőtt az ingatlan lufi… Hamarosan megtudjuk azt is, mit jelent, ha az ingatlan nem fedezi a deviza kölcsön forintosított összegét.

 

Tehát a bankrendszeren múlik, hogy a részvény lufit lassan eresztik le, ellenőrzött körülmények között, vagy rásegítenek egy kis összeomlásra….

 

Ki az a bankvezér akitől idéztek a hazai lapok?

 

Jamie Dimon, a J.P. Morgan Chase vezetője!

 

jp-morgan-jamie-dimon.jpg

 

Mit kell tudni erről a bankról?

 

jpmorgan-chase.jpg

 

Idézetek a 2014. novemberében megjelent könyvemből:

Szabó József: Devizahitel hol az (i)gazság?

 

http://bookline.hu/product/home.action?_v=Szabo_Jozsef_Devizahitel_hol_az_i_gazsag&id=14213&type=250

 

A világ legnagyobb bankbírságát 2013 végén az USA legnagyobb bankja kapta. Az bírság összefüggésben van a jelzálogpiaci visszaélésekkel, melynek közvetlen következménye volt a 2007-ben indult „gazdasági válság”.

JP Morgen                                        13 milliárd USD            2.900 milliárd forint

 

A JP Morgan által kezelt vagyon (eszközök értéke) több mind 2.400 milliárd USD. Ez több mint 540.000 milliárd forint. Hazánk GDP-je (mindaz amit előállít az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások stb.) 30.000 milliárd forint. A JP Morgan 18-szor nagyobb vagyont kezel, mint hazánk GDP-je. A bírság, melyről megállapodott a minisztériummal, a mi éves GDP-nk tizedrésze. A válság kezdete óta a hat legnagyobb amerikai bank 103 milliárd dollárt költött bírságokra. Ez több mint 23.000 milliárd forint, ez már közelíti a mi éves GDP-nket. Ez bírsághalmaz majdnem annyi, mint a mi teljes államadósságunk.

 

Az elmúlt két évben a JP Morgan összesen már közel 4 milliárd dollár bírságot fizetett, ennek felét a kényszerértékesítési szabálytalanságok miatt a kilakoltatott adósoknak fizették.

 

A világ legnagyobb bankbírságát hamarosan a Bank of Amerika fogja fizetni, szintén peren kívüli megállapodás keretében.

Bank of Amerika                                            16 milliárd USD 3.600 milliárd forint

 

A banknak a bírság közel felét az ügyfeleinek okozott kár mérséklésére kell fordítania. A Bank of Amerika idén, 2014-ben, egy másik megállapodás keretében már fizetett a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökségnek 9,5 milliárd USD-t.

 

Európában a LIBOR manipulálása miatt szabtak ki hatalmas bírságokat.

Deutsche Bank                                          725 millió EUR                 220 milliárd forint

Royal Bank of Scotland                             610 millió USD                 140 milliárd forint

Barclays                                                   450 millió USD                 100 milliárd forint

 

A Libort, a bankközi kamatlábat, a bankok egymás közti hitelezés során alkalmazott kamatlábaiból határozzák meg. A megbírságolt bankok hamis adatokat közöltek, hogy ezzel számukra hasznot hozóan befolyásolják a Libor nagyságát.

 

Különös szerepet játszik a történetben a JP Morgan vezérigazgatója, Jamie Dimon. Őt tartották az utóbbi években a legnagyobb hatalmú Wall Street-i bankvezetőnek, és mint ilyen, ő kritizálta a nyilvánosság előtt a legerőteljesebben az amerikai pénzügyi reformot. A 2010-ben elfogadott törvény egyik fő célja éppen az lett volna, hogy a JP Morganhez hasonló, átláthatatlanul nagyra nőtt bankokat szabályozza. Többek között előírja, hogy a bankoknak le kell választaniuk a kereskedelmi banki részlegüktől a kockázatosabb tevékenységeiket.

 

 

Dimon szerint csak a JP Morganhez hasonló, hatalmasra nőtt integrált bankok tudnak helyt állni a globális versenyben. Sokat beszélt arról is, hogy mennyi pénzt hoz a banknak, hogy ügyfelei számára az összes elképzelhető pénzügyi szolgáltatást  meg tudja adni egy helyen. A kritikusok szerint viszont az a baj, hogy az ilyen bankok az egész világ pénzügyi rendszerét veszélyeztetik. Ha néhány rossz döntés miatt csődbe mennének, akkor az adófizetők nem tehetnék meg, hogy ne mentsék ki; a legtöbb nagybank pedig, mint az utóbbi idők botrányai is mutatják, lelkesen visszaél ezzel a helyzettel.

 

Dimon most felhánytorgatja: . A J.P. Morgan az elmúlt években számos esetben fizetett hatalmas bírságokat, a válság előtti jelzálogkötvény értékesítések, a londoni hatalmas trading veszteségei és a devizapiac állítólagos manipulálásával kapcsolatban.

 

A bankrendszer vissza akarja szeretni ezt a hatalmas pénz és a korábbi hatalmát!

 

Mi közünk nekünk, devizahiteleseknek ezekhez a fenyegetésekhez, várható eseményekhez?

 

Ha picit is romlik a pénzügyi rendszer gazdasági megítélése, akkor nőni fognak a kamatok, így nőni fognak a most kényszer forintosított kölcsöneink törlesztő részletei is.

 

Erről a veszélyről bővebben:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/veszelyben-akik-most-vesznek-fel-kolcsont.html

 

A bankrendszer fenyegetődzése hazánkban sem ritka! A PSZÁF államcsőddel fenyegetett, ha a Kúria kimondja azt, hogy az árfolyamrés költséget okoz az adósnak. Az említett könyvből:

 

A PSZÁF a Kúriának küldött válaszában elsőként sommásan közli, hogy meggyőződésük,  a kölcsönszerződések jogszerűek. Ezt követően bankpánikkal és államcsőddel fenyegeti meg a Kúriát és az egész magyar társadalmat, ha nem „átgondolt” döntéseket hoznak.

Ezt nem a bankok lobbi szervezete, a Bankszövetség írta, hanem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete! Az az állami szerv, mely fogyasztóvédelmi feladatot lát el!

A PSZÁF a Kúriának írt levelében, hasonlóan Polt Péterhez, elsőként nagyon pontos, korrekt megállapításokat tesz. Utána szintén keveri az árfolyam változását és az árfolyamrést.  Megállapítja hogy a vételi árfolyamok nem részei a szerződésnek. Ez utóbbi állításánál (szándékosan vagy véletlenül), vételi árfolyamot ír eladási árfolyam helyett. Így azt állítja valójában, hogy a törlesztések alkalmával használt eladási árfolyamok nem részei a kölcsönszerződéseknek. A PSZÁF szerint az árfolyamrés mértéke nem befolyásolja az adós törlesztési terheit!

 

„Meggyőződésünk szerint a deviza alapú hitelek, mint speciális banki termékek nem voltak jogellenesek.

A szerződő felek gazdaságilag racionális döntést hoztak, szerződéskötéskor (illetve hosszabb időszakra) kölcsönös üzleti előnyök realizálását remélték a devizahitel-szerződések sajátosságaiból.

Tény, hogy a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik  lehetőségéről  (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet).

 

Egy vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeni problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél. Bízunk benne, hogy a Kúria, illetve a tisztelt magyar bírói kar minden egyes jogvitában a gazdasági és társadalmi következményeket, kölcsönhatásokat figyelembe vevő, azokat a jog rendeltetésével összhangban értékelő jogértelmezés mentén jut el a végső ítéletekhez.”

 

 

Az említett két hazai cikk:

 

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/figyelmeztet_a_bankvezer_meg_kemenyebb_osszeomlas_johet.4.212485.html

 

http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/kifakadt_a_legnagyobb_bank_vezere_uj_valsag_jon.596152.html