Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A BANKOK IS VEGYENEK RÉSZT A DEVIZAHITELESEK TEHERVISELÉSÉBEN !

2011.04.13

 

Magyar Bankszövetség
1051 Budapest József nádor tér 5-6.
 
Tisztelt Erdei Tamás elnök úr!
         Tisztelt Dr. Patai Mihály alelnök úr!
                   Tisztelt Dr. Nyers Rezső főtitkár úr!
 
 
 
A nemrég indított Hiteles Mozgalmat azért kezdeményeztük, hogy elősegítsük a hitelesek problémáinak megismerését, külön választva az előítéleteket a valóságtól, s ezáltal hathatós segítséget nyújtsunk a valós megoldások megtalálásához, kidolgozásához.
 
Meggyőződésünk, hogy Önök is a reális megoldásokat keresik, konstruktívan együttműködve a kormánnyal.
 
Szeretnénk két idézetet a figyelmükbe ajánlani a „Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében -2011. január 27.” című tájékoztatóból:
„…a Bankszövetség és a kormány további egyeztetéseket folytat, és dolgozik a bajba jutott hitelesek védelmét szolgáló elképzeléseken, a terheket a hitelfelvevők, a bankok és a kormány együtt vállalnák.”
„Orbán Viktor kormányfő 2011. február 14-i parlamenti felszólalásban leszögezte: olyan megoldást kell találnunk, hogy az egész rendszer, az egész helyzet kezelésének költségeit tekintélyes részben a bankszektornak kell viselnie. Az úgy könnyű lenne, ha bejelentenénk, hogy egyébként ezeket a rossz hiteleket átveszi a kormány és a bankok pedig szabadulnak egyetlen forint kockázatvállalás nélkül. Ezt gondolom, Önök sem akarják, márpedig egyelőre a bankoknak nem nagyon fűlik hozzá a foguk egy olyan eszközkezelő megállapodáshoz vagy arról szóló megállapodáshoz, amellyel korrekt módon tudnánk megosztani a terheket köztük és a költségvetés között”.
 
 
 
A megoldás keresése előtt – szerintünk - a tényeket és a kialakult helyzetet is meg kell határozni.
 
Kamat és költség terhek
Meglátásunk szerint a bankok minden létező költséget, kockázatot és felárat áthárítanak az ügyfelekre. Teszik ezt azért, mert a Magyar Köztársaság jogalkotói nem szabályozták eddig megfelelően eddig ezt a területet.
 
Visszaélve erőfölényükkel a bankok számukra rendkívül előnyös, extra nagyságú profitot biztosító, mesterséges költségelemeket tartalmazó szerződéseket kötöttek. Jelenleg minden bank az ügyfeleivel fizetteti meg a felelőtlenül kihelyezett hiteleiből adódó veszteségeit és költségeit.
 
Álláspontunk szerint az ügyfél, ország és egyéb kockázatok nem terhelhetőek kizárólag az adósra. Az ország kockázatot minden deviza hiteles fizeti, amikor gyengül a forint és emiatt nő a törlesztő részlete. A piac így árazza be az ország kockázatait. Ugyanezért az okért kamatot emelni duplán áthárított költség. Nem elfogadható!
 
Divatos banki érvként halljuk a kamatemelések igazolására, a növekvő forrásköltségekre való hivatkozást. A bankok téves elemzésen alapuló üzletpolitikájából következő költségeket a bankoknak kell elviselniük, hogy a szerződések gazdasági egyensúlya megmaradjon.
 
A hitelüket rendszeresen törlesztők fizetik meg azokat a költségeket is, melyeket a megnövekedett terheket már fizetni nem tudó ügyfelek „okoznak” a bankoknak. Véleményünk szerint ezek olyan költségek, amit a bankok azért kénytelen megfizetni, mert túl sok olyan konstrukciót helyeztek ki, amit eleve létre sem lett volna szabad hozniuk: megfelelő kockázatelemzéssel, a valós kockázatok ismertetésével, az Ügyfelek érdekét is figyelembe vevő tájékoztatással mindez elkerülhető lett volna.
 
A szerződésekbe különféle, gyakran elrejtett, költségelemek is szerepelnek. A két legjelentősebb közül az egyik a kezelési költség, amelyet a felvett, vagy a ténylegesen fennálló hitel összegére vetítve kell megfizetni, mindaddig, amíg a hitel fennáll. A jelenlegi banki gyakorlatban többféle módon számítják a kezelési költséget. A legelterjedtebb módszer szerint az éves kezelési költséget az év elején fennálló tőketartozásra vetítik, és azt 12-vel elosztva havonta fizettetik meg a kamattal és a törlesztő részlettel együtt. Van olyan banki gyakorlat is, ahol a kezelési költséget minden év elején egy összegben kell megfizetni. Legdrágább az a megoldás, amikor a kezelési költséget nem az év elején fennálló tőketartozásra, hanem a futamidő alatt mindvégig a teljes felvett hitelösszegre vetítik.
 
A bankok számukra kedvező módon nem középárfolyamon számolják a hitel folyósítását és törlesztését, hanem külön vételi és eladási árfolyamon számolnak. Mivel a klasszikus devizaárfolyam különbség nem biztosít kellően magas profitot a bankoknak, ezért „kifejlesztették” a devizakonvertálási árfolyamot”. Ez többszörös hasznot eredményez, annak ellenére, hogy Ft-deviza átváltás a valóságban egyáltalán nem történik. Ez a másik nagyon jelentős költségelem.
 
Banki mentőprogramok
A banki megoldási javaslatok jelenleg egyáltalán nem veszik figyelembe a gazdasági válság hatásait az Ügyfelekre: munkanélküliség, a csökkenő reál- és nominálbérek, emelkedő energiaárak és élelmiszer költségek.  Az „átstrukturált hitelekkel” az „újra kezdési hitelekkel” a „fix törlesztő részlettel” az „adósvédelmi programokkal” a gyakran jelentkező „büntető kamatokkal”, a „fedezet ellenőrzési díjjal”, az új „közjegyzői okirat díjával” az „új folyósítási díjjal” az eredeti szerződésben szereplő forintban kifejezett kölcsönösszeghez képest, a tőke tartozás összege többszörös lehet. Nagyon gyakran a fennálló tartozás összege követhetetlen marad forintban és „devizában” egyaránt. Úgy tűnik, a bankok abban érdekeltek, hogy a hitelfelvevőt minél nagyobb tartozás terhelje, a lehető leghosszabb ideig fizesse a részleteket, majd, mikor teljesen kimerült anyagilag és idegileg, a lehető legalacsonyabb áron hozzájusson a bajban lévő család otthonához.
 
Árverezés, kilakoltatás
Így, amikor a hitelesek az 50-70%-al megnövekedett törlesztéseket a gazdasági-pénzügyi világválság hatása miatt nem tudják fizetni, a teljes anyagi tönkremenetel szélére kerülnek. Elveszítik otthonukat, vagyonukat, kíméletlenül karhatalommal kikergetik őket lakásukból
 
A bankok az ingatlanok valódi értékének töredékéért elárverezik, átjátsszák az ingatlant, vagy eladják a követelést. Azért járnak el ilyen könnyelműen, mert nem éri őket valódi veszteség, erre céltartalékot képeztek, valamint a többi jól fizető ügyféllel megfizettetik az ilyen módon keletkező veszteségüket.
 
A bankok a hitel elfogadásakor forintban egy fedezeti összeget határoztak meg, melyhez mérve határozták meg a kölcsön nagyságát. Ha most ezen az értéken az ingatlan nem értékesíthető, az nem az ügyfél, hanem a bank kockázata. Viselje a következményeit. Ne követelhessen többet, mint az ingatlan akkor felbecsült értéke.
 
 
A fentiek miatt - összhangban a kormány szándékaival - mi is úgy látjuk, hogy a terheket meg kell osztani a deviza hitelesek, a bankok és a költségvetés között.
 
Az alábbi javaslatainkkal és konkrét elképzeléseinkkel fordulunk Önökhöz:
 
  1. A bankok a hitel felvételekor és törlesztéskor is devizakonvertálási árfolyam különbség számolnak fel, miközben átváltás nem történik. Az Euro, CHF, Yen kizárólag csak egy viszonyítási alap. Ezért javasoljuk visszamenőlegesen 0% deviza konvertálási árfolyam különbség meghatározását.
  2. Egyes szerződések tartalmaznak kezelési költséget, más szerződések pedig nem. Véleményünk szerint semmilyen szolgáltatás nem áll fenn ezzel a költségelemmel szemben. Javasoljuk visszamenőlegesen 0%-ban meghatározni.
  3. Az előre nem látható válság miatt, a hitelfelvétel időpontjához képest forintunk árfolyama rendkívül nagy mértékben romlott. A 2004-2008-es években 15-25%-os Ft ingadozás (romlás-javulás) volt számolható, tervezhető a hitelfelvevők részéről. Javasoljuk, hogy a hitelfelvevőktől a bankok vállalják át az árfolyam növekedésből a 25% feletti részt.
  4. A bankok hivatkozva a válságra, emelték a deviza kamatokat, miközben az adott ország jegybanki alapkamata csökkent. Javasoljuk a kamatok rögzítését a hitelfelvételi szinten, amennyiben nem növekedett a devizához köthető alapkamat az adott országban.  
  5. Minden szerződés esetén a hitel felvevő túlfizetését a bank saját költségén számolja ki a fenti pontok alapján.
  6. A túlfizetés 50%-a csökkentse a fennálló tartozást. Ezt írják jóvá.
  7. A túlfizetés 50%-t utalja át a bank a hitelező számlájára.
 
 
A fenti javaslattal a hitelfelvevők pénzügyi „levegő vételhez” jutnak, a bankoknak csak a hasznuk egy kis részét kell vissza juttatniuk. Javul a hitelesek pénzügyi helyzete, javul a bankok megítélése. Az ingatlanjukat elveszítők nem jutnak teljesen kilátástalan helyzetbe. A lépések következményeként újra bizalommal indulhatnak el az új lakás célú hitelezések, a kormány terveinek megfelelően.
 
A költségvetést érintő javaslatainkat már elküldtük, a honlapunkon megtekinthető: www.hitelesmozgalom.eoldal.hu
 
Mellékelünk levelünkhöz egy saját összeállítást, mely részletesen, adatokkal, táblázatokkal tartalmazza a jelenlegi helyzetet és annak kialakulását: „Hogyan adósodtunk el – mindannyian.”
 
Kérjük javaslataink megfontolását, támogatását, bevezetését. Szeretnénk, ha a fentiekben leírt pontok részei lennének a kormánnyal történő megállapodásnak!
 
 
2011.04.11.
 
Üdvözlettel:
 
A Hiteles Mozgalom alapítói, támogatói