Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.12.03

A 2. írásom a Népszavában

nepszava-2.---kep.png

 

A második Népszava írásom így kezdődik:

„November 22-én az euró árfolyama átlépte a 370 forintos, a svájci franké pedig a 353 forintos szintet. Húsz éve, amikor a devizahitelezés indult, az euró 250 forintos, a frank 150 forintos szint környékén mozgott. A devizahiteles perekben a bíróságokon ma is tart a vita arról, hogy meg lehet-e határozni előre a forint árfolyamának jövőbeni alakulását. Kellett-e erről tájékoztatást adniuk a pénzintézeteknek?

A pénzintézetek és a Kúria véleménye teljesen azonos, az utóbbi álláspontját minden perben eljáró bírónak alkalmaznia kell. Ez alapján: „az árfolyamváltozás iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható”, „az árfolyam emelkedésének, csökkenésének nincs pontosan előre látható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen hosszú időintervallum esetén.” Ma a gazdasági elemző cikkek csupa olyan indokot adnak a forint gyengülésre, amely előre nem volt látható: a Covid kedvezőtlen gazdasági hatása, az MNB bizonytalan lépései, a fokozódó nemzetközi helyzet, a befektetők kockázatkerülése, stb. Sehol sem olvastam olyat, hogy ez várható volt, ez a gazdasági törvényszerűség.

Az adósok a perekben viszont egyetemi jegyzetekre, MNB oktatási füzeteire és különböző tanulmányokra hivatkoznak…”

 

Itt olvashatod egészében:

https://www.nepszava.hu/3139702_tortenelmi-melypontok

 

Az első Népszava írásom témája 2018 februárjában  ugyanez volt, így kezdődött:

 

„Évek óta látszik, hogy milyen komoly társadalmi katasztrófa a devizahitelezés, mégis azt tapasztalni, hogy alapvető fogalmak és összefüggések nincsenek a mai napig sem tisztázva.

 

Sok szó esik például a forint „előre nem látható drasztikus leértékelődéséről”. Pucsek József, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető helyettese vezetésével 2007-ben, nemzetközi együttműködéssel készült egy gazdasági tananyag. Ebben közlik, a várható árfolyam becslésére háromféle módszer létezik: a vásárlóerő-paritás elmélete, a kamatparitás elmélete és a fizetési mérleg alakulása. Ugyanez szerepel több pénzügyi, banküzemtani tankönyvben is.

 

Lóránt Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság tagja így magyarázza mindezt: „Ahol magasabb a kamat, az a valuta leértékelődik. Tudniillik miért magasabb a kamat? Mert magasabb az infláció, mint a másik helyen. Így előbb-utóbb ez a valuta le fog értékelődni a másikhoz képest.”

Farkas Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója ismerteti a tankönyvében, hogy miként számolják a bankok a kamatparitás elméletéből származó képlettel a határidős árfolyamot. A határidős árfolyamok évtizedek óta azt mutatják, hogy a svájci frank erősödése várható.”

 

Itt olvashatod egészében:

 

https://nepszava.hu/1153269_nem-volt-varatlan

 

 

Négy év alatt sok mindent megtaláltam-megtanultam.

 

A nemrég újra indult peremben próbálok a siker érdekében mindent felvonultatni, hogy bizonyítsam: szándékosan vezetett félre az Erste Bank!

 

A saját peremről itt számolok be folyamatosan (már 10 éve):

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/