Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.03.01

1. lépés 2021 tavaszán: ébredés

tav-1.-lep---01---kep.png

 

 

Ugyebár mindenki tudja, hogy azért kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe, mert a 2008-as válság miatt a CHF (és az EUR, JPY stb) árfolyama megemelkedett. A válságot senki sem látta előre, így azt sem, hogy az árfolyamokkal együtt a devizás kölcsönök törlesztő részlete is nőni fog (valamint a banki követeléseké, ami kegyetlen csapdahelyzetet okozott)

Ugye ismerős állítás. Biztosan már olyan sokszor hallottad, hogy Te is elhiszed.

 

Nézd az alábbi árfolyam ábrát.

chf-arfolyam-1985-tol.png

 

A CHF hivatalos, az MNB honlapján lévő árfolyamát látod 1985-től.

Az vitathatatlan tény, hogy az elmúlt 35 évben szinte végig folyamatosan emelkedett a CHF árfolyama!

 

A bankok, a kormány, a legtöbb közgazdász, szinte az összes parlamenti párt egyöntetűen a mai napig azt állítják, hogy a válság miatt emelkedett a CHF (és a többi deviza) árfolyama.

 

Ez valóban teljesen hihető volt pl 2011-ben. Azonban, most 2021 van. Eltelt 10 év! Milyen válság volt 2011 és 2021 között? Mikor lett vége a 2008-as válságnak? Vissza csökkent-e az EUR árfolyama 250-re? A CHF árfolyama mikor lett ismét 150? Nőtt 2011 óta a CHF árfolyama?

Ha nem ad a válság magyarázatot a devizák emelkedésére, akkor mi magyarázza?

 

Állj meg az olvasással pár percig és gondold át!

 

Ahhoz, hogy közel kerüljünk az igazsághoz, fel kell tennünk rész-kérdéseket, melyek segítenek abban, hogy megértsük, pontos mi, miért és hogyan történt az elmúlt években, évtizedekben.

  1. Létezik-e olyan elmélet, mely szerint az elmúlt évtizedekben a CHF erősödése (a forintunk gyengülése) volt várható?
  2. Ismert volt-e ez az elmélet a szerződéskötések idején (2001 és 2008 között)?
  3. Készült-e olyan várható CHF árfolyam számítás (előrejelzés), mely a CHF erősödését mutatta?
  4. Amennyiben igen, akkor az árfolyam tényleges alakulása beigazolta-e az előrejelzést?
  5. Tény, hogy a szerződéskötésünk idején és az azt megelőző pár évben a forint stabil volt, sőt időnként némileg erősödött is a CHF-el szemben, az a kérdés, hogy észlelték-e pénzügyi-gazdasági szereplők, hogy  megváltozott az árfolyam mozgása?
  6. Ismert-e az árfolyam előrejelző pénzügyi-gazdasági elméletnek hatása a devizahitelek törlesztő részletének alakulására?

 

 

A részkérdésekre adott válaszokból összeáll majd a teljes devizahiteles valóság. Megtudjuk mindazt, amit a bankok és a bankrendszer gátlástalan kiszolgálói el kívánnak előlünk titkolni.

 

2019-ben összeszedtem mindazt, amit akkor tudtam (igaz, nem fogalmaztam meg tételesen a fenti hat kérdést). Két pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság van évek óta hazánkban. Mindkettőnél hivatalos eljárást kezdeményeztem, és mivel egyik sem volt hajlandó vizsgálatot folytatni, pereket indítottam ellenük. Az MNB ellen indított pert elvesztettem, majd kihagytam a másodfokú perlés lehetőségét. A Gazdasági Versenyhivatal elleni pert elvittem egészen a Kúriáig. Sajnos a Kúria is úgy vélte, nem kell a GVH vizsgálatot folytatnia.

 

Amit összeszedtem adatokat, információkat, összefüggéseket még 2019-ben kiadtam könyvben.

 

DEVIZAHITEL – A MEGTÉVESZTÉS ESETEI

 

A könyv nem érhető el a könyvesboltokban, viszont a Magyar Elektronikus Könyvtárban igen:

 

https://mek.oszk.hu/19100/19109/19109.pdf

 

 

megtevesztes---konyv---kep.png

 

Tessék a TIÉD!  Neked írtam!

 

 

Rövid részlet a könyvem előszavából:

 

„A könyvben ismertetett anyagokat elküldtem a Magyar Nemzeti Bankhoz illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mint hivatalos fogyasztói kérelem, mint hivatalos bejelentés. Valamint elküldtem Dr. Wellmann Györgynek, aki egy átfogó vizsgálatot irányít1 2019 első félévében a Kúrián.

Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria a devizahiteles ügyek kapcsán – jelentette be csütörtökön a legfőbb ítélkező fórum évértékelőjén a testület polgári kollégiumának vezetője. Wellmann György közlése szerint az év első felében – az egyes ügyek tapasztalatai alapján – a devizahiteles pereket tanulmányozó kúriai konzultatív testület egyebek mellett azt tanulmányozza majd, hogy mit tartalmaztak az egykori hitelek kapcsán kiállított kockázatfeltáró nyilatkozatok és az árfolyamkockázatról szóló, annak idején megszövegezett tájékoztatók. Emellett bekérik az ország bíróságaitól majd azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben azért mondta ki valamely devizahitelszerződés semmisségét jogerősen az ítélkezés, mert az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő. Az árfolyamkockázat kérdése kapcsán egyébként manapság is számos alkalommal kell állást foglalnia a hazai igazságszolgáltatásnak; idén a Kúriára megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy jut el, s ezek között is szép számmal akadt az árfolyamkockázat megítélését firtató eset. A kollégiumvezető kitért arra is, hogy az Európai Unió bírósága előtt jelenleg fél tucat magyar devizahiteles ügy van, így elképzelhető, hogy a luxembourgi ítélkező fórum hamarosan újabb iránymutató döntést hoz. – Az európai uniós ítéleteket alaposan elemezzük, s ha szükséges, a Kúria ennek megfelelően módosítja gyakorlatát, adott esetben megváltoztatja korábbi jogegységi határozatait, esetleg újat fogad el – fogalmazott Wellmann György.

 

Dr. Wellman György már egy éve többfelvonásos drámának nevezte a devizahiteles bírósági eljárásokat, melyekkel a bíróságok nem tudnak megbirkózni. Évek óta küszködnek.

A devizahiteles problematika olyan, mint egy többfelvonásos dráma, az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel - fogalmazott Wellmann György a rádióban3 . Olyan tömegméretű társadalmi problémáról van szó, amelyet nem lehet egyedi perekben, jogalkalmazási eszközökkel kielégítő módon rendezni.”

 

Miként lehet, hogy nem végeztek vizsgálatot a fogyasztóvédelmi hatóságok? Miként lehet, hogy a bíróság sem kötelezte erre őket?

 

Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy közel 100 éve is a teljes állami apparátus kiszolgálta az akkor rendszert. Igen, a zsidó üldözésekre, deportálásokra, gyilkosságokra gondolok. Bírók, miniszterek, csendőrök, hivatalnokok mind-mind szolgalelkűen kiszolgálták az akkor fennálló rendszert. Sőt, állítólag nem kevesen, vagyonokhoz jutottak mások kiosztása, kivégzése által.

 

Nem történt másként nagyjából 70 éve sem, amikor pl. a kulákokat tették földönfutóvá. Akkor is voltak parlamenti képviselők, működtek az ügyészségek, bíróságok, hivatalok. Állítólag ekkor is voltak, akik vagyonokhoz jutottak mások kifosztása, kivégzése által.

 

Változott valami? Most kit szolgál az ügyészség, a bíróság és az a sok-sok állami hivatal, hatóság? Kik jutnak vagyonhoz a kifosztásunk által?

 

Kilátástalan a helyzetünk?

 

Nem hinném, egyáltalán nem az.

 

Azt kell elérni, hogy ne csak kormányváltás legyen, hanem igazi rendszerváltás.

 

Az első lépés megismertetni minden érintettel, hogy mekkora hazugság az, hogy a válság tehet arról, hogy nincstelen lett, hogy elvették otthonát, vagy elveszik fizetése, nyugdíja felét-harmadát.

 

Ha olvasod a könyvet, elő fognak jönni az emlékeid: milyen rettentő keverves munka volt elérni, hogy kimondják az árfolyamrés költséget okoz, a bankok kamatemelése tisztességtelen volt. Aztán csak újraszámoltak minden szerződést és csökkent a bankok követelése ezer milliárd forinttal.

 

Az a hazugság, hogy az árfolyamemelkedést a válság okozta, és az a hazugság, hogy nem kell félni a devizahiteltől az előző összeg 3-4-szeresét jelenti. Érthető, hogy sem a bankrendszer sem az őket kiszolgáló állami apparátus nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nekik nagyon is megfelel a hazug állítás szajkózása. Gondolj bele: 3-4 ezer milliárd forint a tét, valamint a károsultak kártalanítása!

 

Milyen megoldásra van szükség? Hasonlóra mint 2015 elején, újra kell számolni minden szerződést, mert a megkötésük hazugságon, megtévesztésen alapul. Igen, ehhez törvényt kell hozni….

 

Még egy rövid részlet a könyvből, az összeállításból:

 

 „Azért, hogy a hazai és uniós fogyasztóvédelmi elveknek, az igazságnak megfelelő döntések szülessenek hazánkban, újabb fogalmakat kell (a lehető leggyorsabban) megismernünk. Ugyanúgy tanulási folyamatra van szükség, mint például az árfolyamrés esetében volt. Meg kell tanítanunk egymásnak, a fogyasztóvédelmi szerveknek, és a devizahiteles ügyben eljáró bíróknak az alábbi kifejezéseket és ezek jelentőségét:

•        Kamatparitás

•        Határidős árfolyam

•        Tényleges árfolyam

•        Árfolyam értékelés - felértékelődés

•        A várható árfolyam beigazolódása

•        Devizaswap

•        Törlesztési karakterisztika

•        Egyenértékű kölcsönök

•        Megtévesztés

 

Az elmúlt évek során már tisztázott fogalmak közé tartozik:

•        Egyoldalú szerződésmódosítás

•        Árfolyamrés

 

Tanulságos ma is felidézni, hogy milyen módon sikerült ezzel a két fogalommal kapcsolatban tisztán látnunk.”

 

 

Igaz, elvesztettem az MNB és a GVH ellen indított pereimet, azonban a perek során újabb ismeretekre tettem szert. A következő könyvem a GVH elleni per anyagát fogja ismertetni és a legfontosabb perhez csatolt mellékleteket. Aztán azt is megtudod, milyen indok volt elég a Kúriának is, hogy ne kelljen a GVH-nak semmit csinálnia.

 

Addig is ismerkedjetek azzal, amit semmiképpen sem akarnak, hogy tudjunk róla:

 

DEVIZAHITEL – A MEGTÉVESZTÉS ESETEI

 

https://mek.oszk.hu/19100/19109/19109.pdf