Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabó József válaszai

2015.06.13

Szabó József, a Hiteles Mozgalom ügyvezetője  a 2015.06.05.-i fórumon feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adja:

 

dscf2938.jpg

 

 

 

A szerződésekben két fél szokott szerepelni, az egyik fél szolgáltat valami, amivel szemben a másik félnek ellenszolgáltatást kell nyújtani. Hivatalosan nevezve jogosult aki követel, és kötelezett akinek teljesíteni kell.

 

A mi bankkölcsön szerződéseink jelenleg olyan helyzetben vannak, hogy nekünk kell fizetést teljesítenünk (mi vagyunk a kötelezettek) és a bank követeli a fizetést, illetve annak elmaradása esetén viszi a fedezetül felajánlott ingatlant és tovább követel még pénzt, ha maradt még tartozás az ingatlan elvitele után is (tehát a bank a jogosult).

 

Ez a két fél a szerződésben: a bank és az adós. Nincs más szereplő!

 

Akinek a szerződéssel problémája van (törvénytelen, tisztességtelen stb.), annak pert kell indítania. Nincs más lehetőség szabadulni a fizetési kötelezettség egy része, vagy teljes egésze alól.

 

A két fél szerződésében, a mi bankkölcsön szerződéseinkben nem szerepel, hogy a bank a folyószámlánkra utalt összeget honnét szerezte elő! Külföldi anyabank adta, betétesektől gyűjtötte, vagy saját maga állította elő (hitelpénzrendszer – pénzteremtés)? Ez mind-mind lényegtelen, bármelyik lehetőség is a valóság, a szerződést teljesíteni kell. Kivéve, ha perben egy bíróság másként nem dönt.

 

A két fél szerződésében, a mi bankkölcsön szerződéseinkben nem szerepel, hogy a bank mit hogyan könyvel. Semmi hatása a kölcsönszerződésünknek arra, hogy a bank követett-e számviteli, vagy bizonylatolási vagy bármilyen hibát, csalást. Ha igen, esetleg megbírságolják, azonban a bírság nem változtat a kölcsönszerződésen, nem iktatja ki a tisztességtelen szerződési pontokat, nem teszi semmissé az egész szerződést, és nem határoz arról, hogy „létre nem jött”.

 

Annak a kérdésnek, hogy „mi van a devizahitelek mögött”, a saját szerződéseink kapcsán nincs semmi értelme. Annak a kérdésnek viszont van értelme, hogy mi a „bankkölcsön tárgya”. A szerződés szövegében ezt mindenkinek meg kell keresnie. Azt is mindenkinek saját magának kell megkeresnie, hogy a „bankkölcsön tárgya”, a kölcsön összege, miként került a folyószámlájára.

 

A bankok nem csak velünk, adósokkal vannak kapcsolatban, hanem a betétesekkel is. Akikre mindig előszeretettel hivatkoznak, hogy a bankoknak vigyázniuk kell a betétesek pénzére, a keményen dolgozó emberek megtakarításaira. Velünk szemben a banknak követelése van, a követelés az éppen meglévő adósságunk (a fizetési kötelezettségünk a törlesztő részlet). A követelést nevezik „eszköznek”. A banknak a betétesekkel szemben kötelezettségük van, ha a betétes jelentkezik a banknál a pénzéért, a bank köteles az vissza adni. Ez betétesi rész (oldal) a „forrás”.

 

A mi kölcsönszerződéseinkben nincs arról szó, hogy a kölcsönnek mi a forrása.  Semmi közünk hozzá, mert nem a „mi és a bank” közötti, szerződéses kapcsolatban van benne. A kamatemeléseknél szokott szerepelni olyan kifejezés, hogy „forrásköltség”, melynek emelkedése indokot szolgáltat arra, hogy a bank emelje a kamatlábat. Mint mindannyian tudjuk a kamatláb kérdéskörét a törvényhozás úgy oldotta meg, hogy a változó kamatozású kölcsönünket átalakította fix kamatozásúvá (majd forintosítást követően ismét változó kamatozásúvá alakította).

 

dscf3029.jpg

 

Azzal is mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a bank nem úgy működik, mint egy zöldséges bolt.  Nem kell valakinek almát és banánt beszállítania a boltba, hogy almát és banánt tudjunk venni. Ha csak alma van a boltban, nekünk akkor is tud banánt eladni. Sőt akkor is, ha nincs sem alma, sem banán a zöldséges boltban.

 

Nagyon sok a félrevezetés, a szándékosan hibásan használt szó ebben a rémtörténetben. Valószínűleg az eddig leírtak közül sem minden érthető, nem minden világos. Egyetlen egy megoldás van. Rokoni, baráti, munkatársi, szomszédi körben össze kell jönni és beszélgetni kell ezekről a dolgokról. Kérdéseket kell feltenni és ezekre válaszokat kell találnotok. Aki ismeretekkel, tudással rendelkezik, azt nehezebb becsapni. Aki nem egyedül van, hanem segítői, támogatói vannak, azt nehezebb becsapni.

 

Hónapok, évek óta nincs olyan újság, rádió, televízió, mely ezzel a kérdéssel foglalkozott volna. Leginkább a banki félrevezetést, megtévesztést továbbítják. Gondolom, ez már feltűnt mindenkinek.

 

Az égvilágon senki sem fog megmenteni benneteket! Ha fizetsz kirabolnak, ha nem fizetsz kilakoltatnak!

 

Nem ment meg senki Téged és a családodat!

Sem a kormány, sem az MNB, sem a pártok, de még mi, civilek sem. A problémáitokra a megoldás nálatok van.

 

Amit mi tenni tudunk, az a segítség. Amit tudunk átadjuk. A Hiteles Mozgalom részéről összefoglaltuk és elküldtük a Kúriának és az Alkotmánybíróságnak a legfontososabbakat. Mind fent van a honlapunkon évek, hónapok óta.

 

Most csak két levelünkre szeretném felhívni a figyelmeteket, ezt a két nyílt levelet az Alkotmánybíróságnak küldtük:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/nyilt-level-az-alkotmanybirosagnak---2015.04.19..html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/nyilt-level-az-alkotmanybirosagnak---2015.05.04..html

 

 

Az egyikhez tartozik egy melléklet is: tudta-e a Bankrendszer 2006-2008 környékén, hogy a forint gyengülni fog?

 

https://drive.google.com/file/d/0B-taFPpeqhOzWjFNNU5tQXlmSUU/view

 

 

Amennyiben ezeket az információkat fontosnak tartjátok, hivatkozzatok a tartalmára a bírósági tárgyalásotokon.

 

Szervezzetek csoportokat, és készüljetek fel a saját pereitekre! A kölcsönszerződésben lévő fizetési kötelezettségtől csak bírósági per által lehet részben vagy egészben megszabadulni.

 

Gondoljatok arra, hogy 12.000 pert felfüggesztettek, és ezeknek illetve a pár száz befejezett per hatására hozták létre az egész elszámolást és az egész forintosítást. Ezáltal született 2 millió levél! Ezáltal jóváírtak és visszafizettek nagyjából 1.000.000.000.000 forintot (ezer-milliárd forint). Ez csupán az árfolyamrés és a tisztességtelen kamatláb emelés hatása. A Hatalom célja az volt, hogy ne legyen több devizahiteles per, az adósok nyugodjanak le, elégedjenek meg az eddig tett intézkedésekkel és hagyják abba a bankok perlését. A Hatalom alatt értem a pénzügyi hatalmat és a polgári hatalmat. Ők a Hatalom! Az általuk írt alkotmányból már hiányzik, hogy minden hatalom a népé. A Hatalom birtokosai évek óta folyamatosan egyeztetnek egymással minden lépést, néha színjátékot játszanak előttünk…

 

Nincs még megoldva az a csalás, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban a bankok „becsaptak és megtévesztettek egymillió embert”. A kegyelteknek erre a csalásra hivatkozva létrehozták a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét, CHF elszámolás esetén 180-as árfolyammal.

 

A történetnek egyáltalán nincs vége, a kemény időszak még csak most következik.

 

 

 

dscf2934.jpg