Bő 12 éve foglalkozom a devizahitelezéssel. Évről évre gyűltek az információk, az adatok, tárultak fel az összefüggések. A saját pereim, alkotmányjogi panaszaim is nagyon sok tanulsággal szolgáltak. Mindezeket több könyvben összegeztem.

Azonban egy kérdés egyre inkább motoszkált bennem: Miként lehet mindezt elmesélni annak, aki az egész devizahitelezésről semmit sem tud?

Egy régi ismerősöm keresett meg, hogy beszélgessünk egy internetes csoportban (Telegram) a devizahitelezésről.

Az alábbi vázlattal készültem. Ez volt a bevezető, így nem sok visszajelzés érkezett az összegzésem közben, Azért ahol úgy éreztem, hogy "nehéz" az adott rész, könnyítettem rajta vagy röviden átsiklottam.

A vázlat:

társadalmi probléma,

tudatos megvezetés

valóság

teremtett látszat

Ezek vannak a Nagy Ébredés csoport leírásában.

Amit elmesélek az a valóság lesz.

Ha nekem mesélné el valaki azt, amit most én fogok, akkor tuti azt mondom: valamit félre értesz, ez így nem lehetséges, ilyen nem történhet.

A devizahitel egy kölcsön. Egy banki termék.

Mit tudunk az ilyen kölcsönről?

Kapunk egy összeget. 5-10-20 millió forint. Ezt visszafizetjük pár év alatt és közben fizetünk kamatot.

Ez utóbbin a bank vagy változtathat, vagy fix. Fix vagyis végig vagy több évig állandó.

Mi fontos számunkra? Legyen alacsony a havi törlesztő részlet. Olyan, amit ki tudunk fizetni éveken keresztül.

Van még más szempont is?

Nézzük a valóságot. Ebből kiderülnek a más szempontok is.

A több mint 20 éve indult devizahiteles történet tele van csúsztatásokkal, félrevezetésekkel, megtévesztésekkel – ahogy mi mondjuk csalásokkal.

Devizát ad a bank. Eurót, svájci frankot. Ezt kisebb kamattal kell visszafizetni, mintha forint kölcsönt vennénk fel. Ez a devizahitel elterjesztett meséje.

A valóságra a legtöbb esetben tényleges bírósági perekben derült fény.

Az első nagy hatású per a Partiscum Takarékszövetkezeté volt. 2011.09.27.-én ért véget A pert a fogyasztók érdekében a Csongrád Megyei Főügyészség kezdeményezte. Ekkor lett ismert az ok-lista fogalma. Milyen ismertetést kell tartalmazni a szerződésnek, hogy egyoldalúan emelhesse a bank a kamatokat?

A per tapasztalatai nem voltak újak, hiszen 2005-ben a GVH, 2006-ban Kormánybizottság vizsgálta a bankok lakossági hitelezését. Már ekkor tisztában voltak azzal, hogy a bankok csalhatnak. Elhatározták, hogy szabályozni fogják a bankokat. A szabályzás elmaradt.

Ezekben az években nem volt téma a devizahitelek igazi nagy veszélye:

Mivel jár, ha emelkedik a deviza árfolyama? Kell-e emelkedésre számítani?

Veszélyes lehet-e nekem?

2005-2006 környékén nem volt téma, pedig már a devizahitelezés 2001-ben elindult a gépjárműveknél és 2004-ben a lakáscélú hiteleknél.

Ami aggály felmerült, azt a Bankszövetség 2006 januári tájékoztatója eloszlatta. A fő üzenet az volt: nem kell félni! Nyugodtan választhatják az emberek a devizahitelt.

Ezekben az években sem pártok, sem a gazdasági szakértők nem figyelmeztettek a súlyos veszélyre.

Jött a felelőtlen amerikai hitelezés miatt 2008-as válság. Emelkedett a devizák árfolyama. Kézenfekvőnek tűnt a magyarázat: azért emelkedik pl. a svájci frank árfolyama, mert a válság kitőrt. A válság miatt gyengül a forint. Ez az állítás a mai napig tartja magát.

2010-re már több százezer család a megemelkedett törlesztő részletek miatt nagyon súlyos helyzetbe került. Az Orbán kormány lépésre szánta el magát.

Akinek van pénze, vagy tud pénzt szerezni, az nagy kedvezménnyel szabadulhat a devizahiteltől. Nem kell annyit visszafizetni, mint amennyit a bank adósságként nyilvántart.

2011.09.19.-én a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés előterjesztésekor állapította meg Rogán Antal:

„az embereket, megtévesztették és becsapták”

Ezt a bejelentést nem követte semmilyen vizsgálat. Sem a PSZÁF, sem a GVH nem folytatott arról vizsgálatot, hogy milyen téren és milyen mértékben lettek a családok „megtévesztve és becsapva”? Mit állítottak a bankok a szerződéskötés során és mit kellett volna közölniük? Az ügyészség is tétlen maradt. Kormánybizottság sem alakult.

Az osztrák bankok féltették a devizahitelen elérhető hatalmas nyereségüket, ezért a gazdasági miniszterünknél tiltakoztak a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés ellen. A miniszterünk megígérte, hogy olyan törvényt fognak hozni, hogy nem tud mindenki élni a kedvezményes árfolyamú végtörlesztéssel. Csupán 10%. Az akkor miniszter, most az MNB elnöke. Matolcsy György.

A Kúria 10 éve kíváncsi volt a civilek álláspontjára:

2012. november 26-án konferencia volt a Kúria szervezésében

Ezen a konferencián az árfolyamkockázatról egy szót sem lehetett ejteni, mert nem volt a konferencia támája.

Azóta a Kúria minden civil megkeresést visszautasít

2010-ben már tömegesen indultak a perek. Adósok és jogászok keresték azokat a pontokat, amik miatt meg lehet szabadulni az egész devizás szerződéstől.

Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy a bankok devizát szereztek be és ezt a devizát adták oda az adósoknak. Ezért szerepelt a szerződésekben vételi és eladási árfolyam (ismert nevén árfolyamrés). Azonban a PITEE per (2013. július 4.) kapcsán kiderült, hogy a vételi-eladási árfolyam alkalmazása költséget jelent.

A per folyamán a Kúria kérésére a PSZÁF és a legfőbb ügyész készített szakmai anyagot. Mindketten állították, hogy az árfolyamrés nem okoz költséget.

Évekig ment a per, jogi érvek és ellenérvek álltak egymással szemben. Miközben pár perc alatt ki lehet számolni, hogy költség az adósnak, bevétel a banknak.

A Kásler per öt év pereskedés után 2014.06.03.-án ért véget. A Kúria a közleményében így fogalmozott: „a deviza alapú kölcsönök esetén nem kerül sor átváltásra, csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár.”

Mi a teendő? Számolni kellene deviza árfolyammal, azonban nincs meghatározva, hogy milyen árfolyammal kell számolni? A bankok többfajta árfolyamot is közölnek, egy nap több alkalommal is.

Ez az ügy megjárta az Európai Unió Bíróságát, 2014.04.30.-án hoztak döntést. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy „bíróságnak egészében meg kellene semmisítenie a szerződést, a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék”.

Erre hivatkozva mindenkinek kivétel nélkül MNB árfolyammal számolták újra a szerződését. Figyelmen kívül hagyva azt, hogy „káros következmények érhetnék”.

Feltételes mód!

Így százezrek azzal kerültek kilátástalan helyzetbe, azért vesztették el otthonukat, mert nem lett „teljes egészében megsemmisítve” a szerződés.

Az újraszámolásra három törvényt is hoztak, ezek a devizahiteles törvények.

A változó kamatozású devizahitelekből fix kamatozásút csináltak, így elvették az adósoktól a svájci kamatszint csökkenésének kedvező hatását. Majd forintosítás után újra változó kamatozásúvá alakították a szerződést.

Újraszámoltak 2,3 millió szerződést!

A bankok nem adtak az adósoknak semmilyen módon sem devizát.

Törvény ellenesen a bankok egy nyilvántartási összeget követelnek az adósoktól. Pedig csak forintot adtak kölcsön.

A Kúria valótlanságokat tartalmazó jogegységi határozatokat hozott, melyek tartalmát bíróságoknak be kell tartaniuk.

Az kiderült a Kúria ellen indított perekből, hogy az MNB készített tanulmányt a Kúria részére. Azonban ez titkos a mai napig! Nem adja ki sem az MNB, sem a Kúria. Hiába indítanak pereket az adósok.

Teljesen homályos, hogy pl. miért állítja azt a Kúria a 6/2013-ban, hogy a várható árfolyamváltozásnak sem az iránya, sem a mértéke nem állapítható meg. Miként állíthatja, hogy a devizahitelek forrása deviza? Amikor pontosan tudja, nincs pénzváltás csak átszámítás.

A Kúria azonban nem állt meg itt. A Kúria Elnöke 2016-ban létrehozott egy  Konzultációs Testületet.  Majd kiderült pár év elteltével, hogy az ilyen testület működése törvénytelen. Azonban kidolgozták közben a mestertervet.

2016.04.08.-án Pécsett gyűltek össze a bírók . A jegyzőkönyvük alapján őszintén beszéltek.

Az adósok által indított pereket lehetőleg „ki kell lőni”, találni kell okot, hogy ne fogadják be a keresetet. A szerződések hibáit „meg kell gyógyítani”, vagyis ha hiányzik egy kötelező elem a szerződésből, azt utólag bele kell írni. Ha a szerződés teljes mértékben semmis a megtévesztő árfolyamkockázat miatt, akkor meg kell adni a „kegyelemdöfést”. A szerződést át kell alakítani piaci kamatozású forinthitellé.

Hogy juthattunk el idáig?

A banki termékeket és így a devizahiteleket nem minősítik, nincs szervezet ami jóváhagyná őket. Nincs semmiféle engedélyeztetés.

A jelzáloghiteleknél lenne fontos szerepe a közjegyzőknek a későbbi jogvita megelőzése érdekében, azonban a közjegyzők a felolvasáson kívül az égvilágon semmilyen munkát nem végeztek. Nem észlelték még a legszembetűnöbb hiányosságokat sem, azokat amiket a törvény kötelező tartalommal előír

 Akkor íratták alá tartozás elismerést, amikor az adós még csak pár perce írta alá a szerződést és még sok feltételnek kellet megfelelnie, hogy egyáltalán rendelkezésre bocsáthassa a bank a kölcsön összegét. A saját hivatásukat csúfolták meg.

Visszatartó erő elvileg az uniós és hazai jogszabályok általi szankciók okozta fenyegetettség. Mint tudjuk a bíróságok „meggyógyítják” a szerződéseket és adott esetben megadják a „kegyelemdöfést”.

Nincs visszatartó erő!

Ennek a gyalázatos magyar bírói gyakorlatnak vet véget az Európai Unió Bíróságának töretlen és következetes ítélkezési gyakorlata. Az adóst a banknak kell ellátnia minden olyan információval ami alapján felelős döntést tud hozni.

Mikor hoz az ember döntést? Amikor benyújtja a hitelkérelmet!

Ekkor egyeznek meg a bankkal a szerződés adatairól, utána az adósnak még dokumentumokat kell benyújtani. A szerződés aláírása a korábbi döntés és megállapodás jogi írásba foglalása. Ezt követően az adósnak általában még további dokumentumokat kell benyújtani, majd ezt követően a bank rendelkezésre bocsátja az adós által kért forint összeget és kiszámolja devizában a nyilvántartási értéket.

Több lehetősége is van az adósnak elállni a korábbi döntésétől – ha más kockázat ismertetést kap, mint amit a bank a szerződéskötés folyamán közül vele közvetlenül, vagy a bankszektor közöl vele a sajtón, a médián keresztül.

Az adósok millióihoz nem jutott el, hogy a Budapesti Értéktőzsde vizsgálta 2004 őszén a devizahitelek kockázatait, és 10 évre számolt előre várható CHF árfolyamot. 10 év alatt 100 forintnyi forint gyengülést jelzett előre, ami pontosan be is következett!!!

Az adósokkal nem ismertették a Bankszövetség 2006 januári lakossági tájékoztatójából azt, hogy:

„A forint árfolyama 22%-kal kevésbé gyengült, mint az infláció különbözetének megfelelően változott volna.”

Az adósok milliói nem ismerték meg a Bankszövetség főtitkárának ismertetését a forint- és a devizahitel alapvető különbségéről. A Parlamentben mondta:

„a roppant alacsony kamatokért cserébe normál esetben egy árfolyam-növekedés bekövetkeztével kell számolni.”

A normál eset azt jelenti, hogy nincs válság. Mert ugye a válság nem egy normális, várható esemény.

A bevezetés után még egy órácskát beszélgettünk.

 Szóba került az EBRD paktum, a követeléskezelők és még nagyon sok minden...

.. a kilakoltatások is...

DEVIZA - KILAKOLTATÁS RENDŐRI KARHATALOMMAL- ERŐSZAKKAL

2022. szeptember 26-án 13 órakor Újpalotán (Bp. XV. ker.) a rendőrség BRUTÁLIS lakásfeltörést hajtott végre...