Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

2013.05.17

 Minden devizahitel mögött deviza van.

A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis ha 100 CHF-t kölcsön ad egy bank, akkor rendelkezni kell a banknak 100 CHF-kal.

Három MNB tanulmányt idézek, mely cáfolja ezt a félrevezető, hamis állítást. Az első tanulmány még 2005-ben készült, amikor a lakossági devizahitelezés épp csak elkezdődött.

A megállapítás: devizaforrás nélküli devizahitelezés!

 

01.jpg

 

 

02.jpg

 

 

03.jpg

 

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_hattertanulmany/mnbhu_ht200502/ht2005_2v.pdf

 

 

04.jpg

 

Itt pedig: a magyar bankrendszer a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta

 

 

05.jpg

 

 

 

06.jpg

 

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/mnb-szemle_2009_maj_magyar_bookmarkolt.pdf

 

 

 

 

07.jpg

 

 

Majd ismét: a bankok a deviza-, illetve devizaalapú hitelezés egy részét belföldi devizában, vagy más külföldi devizában denominált forrásokból finanszírozták

 

 

08.jpg

 

09.jpg

 

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf

 

 

 

 

 

A „devizahitek” forrása tehát leginkább forint, euró, amerikai dollár. Az ilyen üzlet a bankoknak árfolyamkockázatot jelent, pontosabban nyitott deviza pozíciót (hívják deviza kitettségnek is). A nyitott pozíció zárásának egyik (de nem egyetlen) módja deviza swap (FX-swap) üzletek kötése.

Az ábrán látható, hogy milyen megoszlásban, mekkora értékben kötöttek svájci frankkal kapcsolatos deviza swap ügyleteket a bankok.

 

10.jpg

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf

Könnyen belátható, ha minden CHF hitel mögött CHF van, akkor nincs értelme deviza swap ügyleteket kötni a kockázat kezelésére. Nincs értelme több mint 5.000 milliárd forint értékben nyitott poziciót zárni hétről hétre, hónapról hónapra.

A fenti MNB tanulmányokon kívül a PSZÁF összesített adataiból is megállapítható hogy nincs minden devizahitel mögött deviza. 

 

 

11.jpg

 

 

12.jpg

 

 

https://www.pszaf.hu/fooldal/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/bankszektor

 

 

 

 

 

 

13.jpg

 

 

2008-ban az „egyéb deviza” eszköz két és félszerese az „egyéb deviza” forrásnak. Sajnos a kimutatás nem részletezi, hogy az „egyéb”-en belül milyen volt a CHF és az USD részaránya.

A forintforrásokból 3.200 milliárd forintot nem forintban helyeztek ki, az euró források közül közel 3.600 milliárd forintnyi összeget nem euróban helyeztek ki. „Egyéb devizában” viszont 6.800 milliárd forintnyi összeggel többet helyeztek ki a bankok, mint amekkora forrással rendelkeztek.

Kérdés még, hogy volt-e, van-e a CHF kölcsönök mögött CHF?

 

 

Nem volt előre látható a forint gyengülése, a svájci frank erősödése

Nagyon gyakran állítják a bankok, hogy a devizahitelezéssel a hitelfelvevők jól is járhattak volna, ha a Ft erősödik. A jövőt ők sem látják, nem számítottak a forint gyengülésére. Kajánul és cinikusan még hozzá szokták tenni, hogy bezzeg akkor nem reklamálnának a devizahitelesek, ha  forint erősödött volna.

Ismét négy példa arra, hogy a pénzintézetek számára a hitelkihelyezések idején ismert volt, hogy a forint jelentős mértékben fel van értékelődve (erősebb az indokoltnál).

 

 

 

14.jpg

 

 

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/09/Jelentes_2007.pdf

 

 

A Bankszövetség 2008 elején 30%-os felértékelődést említ!

 

 

15.jpg

 

A Budapesti Értéktőzsdén 2004-ben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy a lakosság milyen eszközökkel tudja kivédeni, semlegesíteni deviza elszámolású kölcsönök árfolyamkockázatát.

 

16.jpg

 

A tanulmány tartalmazza az akkor aktuális árfolyamokat és előrejelzést is ad.

 

17.jpg

 

18.jpg

 

A BÉT tanulmányban lévő árfolyam előjelzéseket összevethetjük a ténylegesen kialakult CHF árfolyamokkal:

 

19.jpg

 

 

Jól látható a 2008-ig tartó Ft erősödés (melyet a Bankszövetség is megállapított)!

A tényleges árfolyamok elmaradtak a 2004-ben előre jelzettől.

Ezt követően a CHF fokozatosan erősödött, majd 2013 elejére elérte a BÉT által jelzett szintet, és ezen szint környékén mozog jelenleg is.

A forint felértékeltség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára is ismert volt 2007-ben.

 

20.jpg

 

 

21.jpg

 

http://www.pszaf.hu/data/cms53863/pszafhu_publik_eves_2007.pdf

 

A PSZÁF „érdemi felértékelődésnek” hívja azt, amit a Bankszövetség „jelentős felértékeltségnek”.

A Magyar Nemzeti Bank alábbi éves jelentései mutatják hogy 2007 és 2008 között erős a forint. Az ezt követő években az árfolyam „visszatér” a középérték környékére, közben időnként a „gyenge sávszélességig” gyengül.

A devizahiteleseknek biztonságot jelentő intervenziós sávot 2008-ban megszüntette az MNB.

 

22.jpg

 

 

23.jpg

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2007.pdf

24.jpg

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2008.pdf

 

26.jpg

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2009_magyar_vegl.pdf

25.jpg

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2010_hu.pdf

27.jpg

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_evesjel/eves_jelentes_2011_hu.pdf

 

A bankrendszer, annak ismeretében, hogy forintgyengülés várható, kihelyezett  2.500 – 3.000 milliárd Ft összegű devizahitelt röpke két év alatt, 2007 és 2009 között.

 

28.jpg

 

Valóban nem számítottak a bankok a forint gyengülésére?

Hány kölcsönszerződés tartalmaz árfolyam ismertetést az elmúlt 15-20 évről és hány ad előrejelzést a futamidő idejére? Hány bank írta bele a szerződésbe, hogy minden árfolyamkockázat az ügyfélé?

 

  

 

 

A devizahitelesek így is jobban jártak és a nemfizetések oka a válság

A Magyar Nemzeti Bank részletesen közli, különféle bontásokban, hogyan alakul a fizetési késedelme a lakosságnak.

A bankrendszer állítása: a munkanélküliség, a válság okozza a fizetési késedelmeket, nem a devizahitel önmagában.

Ha így lenne, egyformán romlana a forint és a deviza elszámolású hitelek fizetése.

Nem így van!

 Az egy éven túli fizetési késedelemben lévők száma lényegesen jobban nőtt a deviza elszámolású hitelek esetén. 4-7 szerese a forinthitellel rendelkezőknek.

29.jpg

 

A deviza elszámolású lakáshitelesek kétharmada tudja csak probléma mentesen fizetni a hitelét, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek közül csak a fele, míg a forinthitelesek 90%-a probléma mentesen tudja fizetni a részleteket.

 

 

30.jpg

 

A fizetési késedelmet egyértelműen a deviza elszámolási mód okozza.

 

Ezt mutatja az MNB diagramja is:

 

31.jpg

32.jpg

 

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201211/jelentes_penzugyi_stabilitas_201211_hu.pdf

 

A bankok kamatemelései miatt és a forint árfolyamának romlása miatt a törlesztések összege az eredeti két-háromszorosára emelkedett.

A szerződéskötésekkor érvényes hitelköltség mutatók az MNB adatbázisa szerint:

 

33.jpg

 

Szerződéskötéskor lényegesen kisebb volt a CHF elszámolású kölcsönök törlesztő részlete. Nézzünk egy példát:

 

34.jpg

A kölcsön felvevők a törlesztő részletet hasonlították össze jövedelmi viszonyaikkal.

Az a család, mely nem tudta felvenni a 100.000 Ft törlesztésű forintkölcsönt, csak a 75.000 Ft törlesztésű CHF elszámolású kölcsönt választhatta.

Mikor a törlesztő részlet másfélszeresére emelkedett és elérte a 100.000 Ft-t, akkor a családok jelentős része már fizetési késébe esett.

Erre a helyzetre mondja azt a bankszektor, hogy még így is jobban jártak, mintha forinthitelt vettek volna fel. Azonban ezek a családok forinthitelt nem vehettek fel, mert a 100.000 Ft-os törlesztő részlet számukra megfizethetetlen volt.

Ez eredeti 75.000 Ft törlesztő részlet mára 150.000 – 200.000 Ft-ra nőtt.

A következményt láttuk a fizetési késében lévők számának alakulásában.

 

A fizetési késedelemben lévők által nem fizetett hitelállomány összege.

 

35.jpg

 

Hatalmas társadalmi katasztrófa érte hazánkat a pénzintézetek tevékenysége miatt!

A magyar lakosság negyede-ötöde ezer milliárd forint értékű ingatlant fog pár éven belül ténylegesen elveszíteni.

Aki végig fizeti a részleteket, az kifizeti „még egy ingatlan árát”, a veszteség náluk így jelenik meg.

A kétes és a rossz minősítésű hitelek aránya már 2.500 milliárd Ft volt az év elején a teljes pénzügyi szektorban.

 

36.jpg

https://www.pszaf.hu/fooldal/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/bankszektor

 

A lakosság nyitott devizapozíciója a GDP 15-20%-a, közel akkora, mint az államháztartásé.

 

37.jpg

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/MT_90.pdf


A lakosságnak nincs lehetősége a bankok által létrehozott nyitott pozíciót zárni.

 

A katasztrófa kiterjedése azonban még elkerülhető.

Ám csak akkor, ha dönt és lép akinek eszköze, lehetősége és hatalma van.

 

2013.május.9.

Szabó József

Hiteles Mozgalom

  

ui: a probléma halmazból csak hármat ismertettem most