Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felkészülés a végjátékra – Montázs

2016.07.07

dia1.png

 

Az előadásom a 2016. július 7.-i devizahiteles konferencián (filmecske):

 

 

 

Az arbitrázsról egy korábbi tájékoztatásom:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/sok-penzt-keresni-befektetes-es-kockazat-nelkul-.html

 

 

Kovács Leventének írtam két éve egy levelet, miután elolvastam az előadásban is említett tanulmányát:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-kovacs-leventenek---bankszovetseg---2014.09.01..html

(Ezt követően találkoztunk az irodájában és kicsit átbeszéltük...)

 

Ajánlom minden sorstársam figyelmébe az egy évvel korábbi előadásomról készült filmecskét:

 

 

:) jozef

 

Ui: Részlet a feljelentésemből:

 

A büntetőjog lényege, hogy a közösségellenes, társadalomra veszélyes cselekmények elkövetőt felelősségre vonják, és amennyiben  cselekményük gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető vissza megbüntetik. Társadalomra veszélyes cselekmény például az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások jogait illetve Magyarország társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

 

A felelősség megállapításánál az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, a felelősség a tetthez kapcsolódik.

 

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás különösen nagy kárt okoz. A tévedésbe ejtés esetén az elkövető idézi elő a téves képzeteket a valóság tekintetében. A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben az elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, de a sértett tévedését felismerve kihasználja azt. A bűncselekmény megvalósulásához az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

 

A bűncselekmény elkövetője közreműködik a bűncselekmény elkövetésében. Lehet aktív cselekmény azonban lehet passzív is, a tőle függetlenül zajló folyamatba való be nem avatkozás. Ez utóbbi esetben mulasztásról beszélünk. A mulasztás azonban nem egyszerűen nem tevés, hanem valaminek a nem tevése. Elkövetőnek a bűncselekmény megvalósulásában bármilyen módon közreműködő személyt nevezzük. Ez valójában gyűjtőfogalom, mely a tettest, a közvetett tettest, a társ tetteseket (tettesek), a felbujtót és a bűnsegédet (részesek) egyaránt jelöli.

 

Egy magatartás soha nem önmagában veszélyes a társadalomra, hanem az olyan következmények miatt, amelyeket előidézett (vagy előidézhetett volna). A szándékosság megállapításának elengedhetetlen feltétele, hogy az elkövető cselekménye társadalomra veszélyes jellegén túlmenően tisztában legyen cselekményének előrelátható következményeivel is. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt az, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Akkor is gondatlanságról beszélünk, ha az illető a következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.

 

A gondatlanság két fokozatát különböztetjük meg: a tudatos gondatlanságot és a hanyag gondatlanság.

A gondatlanság enyhébb alakzata a hanyagság.

 

Minden magatartásra valamilyen cél elérése érdekében kerül sor. A motívum az, ami bűncselekmény elkövetőjét cselekvésre készteti.

 

A büntetőjogi értékelést igénylő közömbösség legenyhébb formája a tudomásra jutott bűncselekmény és/vagy elkövető kilétének fel nem fedése a hatóságok előtt. Ezeket a tiszta mulasztási magatartásokat „feljelentés elmulasztása” elnevezéssel illetik.

 

A bűnkapcsolatok közül egy elkövetett bűncselekményhez a bűnpártoló kapcsolódása a legszorosabb és ezért a legveszélyesebb. A bűnpártolás lényege és társadalomra veszélyessége az, hogy a bűnpártoló a bűncselekmény elkövetőjének segítséget nyújt, az igazságszolgáltatás törvényes menetét akadályozza, elősegíti az elkövető személyének, cselekményének leplezését.

 

A feljelentés elmulasztása tiszta mulasztási bűncselekmény, a személyi bűnpártolás pedig aktív magatartással valósul meg.

 

A bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi tevékenységnek. Valamennyiüknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az elkövetni kívánt bűncselekményük előzetes megállapodáson alapszik

 

feljelentes-beadva---reszlet---2016.07.04..png