Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgetés a Fogyasztóvédelmi Központ Igazgatójával

2016.02.04

Vendégünk volt Szabó József Attila igazgató úr, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának a vezetője. 

 

Igazgató úr a videó felvétel közzétételéhez utólag nem járult hozzá, így most első alkalommal a rendezvényünket nem tudjuk közzé adni.

 

 

dscf9385.jpg

 

 

Tisztelt Szabó József Attila Igazgató úr!

     Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!

 

 

Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat és részt vett tegnap a rendezvényünkön.

 

Már az első észrevételeink is a fogyasztóvédelem lényegéről szóltak. Egyre általánosabb gyakorlat a bankoknál, a közműcégeknél és sajnos egyre több helyen, hogy Ügyfélszolgálatokat hoznak létre. Itt gyakorlatilag csak iratátvétel folyik és csupán általános információt adnak. Érdemben semmiben sem döntenek, konkrét kérdésre nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni. Ez az ügyfélszolgálatos modell egyfajta védőbástya szerepét is betölti, ügyfél nem „zavarja” a tényleges vizsgálatot végző, a tényleges munkát végző személyt és a döntéseket hozó felelős középvezetőt.  Ügyfél nem „kellemetlenkedik”, ügyfél nem zavarja az ügyintéző, a vezető „komfortzónáját”, mivel a kapcsolattartásra ott van az Ügyfélszolgálat. Ez az ügyfélszolgálatos modell egyfajta szűrő is, az adott vállalat közép és felső vezetéséhez csak alaposan szűrt információk jutnak el, mivel az Ügyfélszolgálat vezetői „hivatalból” azt kommunikálják cégen belül, hogy minden a legnagyobb rendben van, kiváló munkát végeznek.

 

Teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ nem elégedhet meg az ügyfélszolgálati szereppel. Amennyiben viszont megelégszik vele, akkor a saját nevét meg kell változtatni, mert megtéveszti a fogyasztókat.

 

Ön élt azzal a hasonlattal, hogy beülünk az autóba és úgy vezetjük, hogy a robbanó motor működési elvével nem vagyunk tisztában, miért akarjuk hát a pénzügyeket, a hitelpénzrendszert, a szintetikus devizát, a kettős bankrendszer működését, a swapokat megérteni (stb)? Egy autóban minden egyes alkatrészre nagyon komoly előírások, szabványok vannak. A méretre, az anyagminőségre, az alkatrészek közti hézagra, a lámpák elhelyezésére, a fék hatékonyságára, a káros anyag kibocsátásra és oldalakon keresztül sorolhatnám. Minden egyes típust, modellt hosszas eljárás során vizsgáltatni és engedélyeztetni kell. Minden egyes autót üzembe helyezés során „műszaki vizsgáztatni” kell, majd adott évenként újra el kell vinni műszaki vizsgára. A vizsgálatokra létrejöttek minősítő intézmények és létrejöttek a panaszok kezelésére állami fogyasztóvédelmi hatóságok.

 

A bankkölcsönök esetében nem beszélhetünk sem szabványokról, sem kötelező előírásokról. Nincs termékengedélyeztetés és nincs egyedi „műszaki vizsga sem”. Nincsenek minősítő intézmények, egyetlen szervezet van, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, melynek Ön a vezetője.

 

dscf9363.jpg

 

Bizonyára hallott már arról, hogy az autógyárak visszahívnak autókat százezrével, mert egy kisebb nagyobb alkatrész hibás benne. Bizonyára hallott arról, hogy egy civil szervezet jelzésére minisztérium indított vizsgálatot, mert az autó gyártása során a gyár csalt, becsapott több millió vásárlót. Ez a világ egyik legnagyobb autógyártójának, a VW-nek az ügye.

Hazánkban mely bank „hívta vissza” a kölcsönszerződést, hogy önként kijavítsa benne a hibás részt?

 

Megdöbbenve halottuk, hogy a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ azért nem vizsgálja a banki „termékeket”, mert kevés munkatárssal dolgozik és nincs rá kapacitása. Az Ön által hozott példában azokat az autókat is egyesével vizsgálják, melyek 3-4 millió forintba kerülnek és 8-10-12 évig használják, míg bankkölcsönök esetében 10-20 millió forintos fogyasztói kölcsönök is előfordulnak és a „használat”, a futamidő is lehet 20-25-30 év.

Miként kerülhetett a pénzügyi rendszer olyan kegyelt állapotba, hogy a „termékeit” senkinek sem kell jóváhagynia?

 

Valóban az a megoldás, hogy csak az ülhessen egy kocsi volánja mögé, aki ismeri az autó összes alkatrészének működési elvét? Valósban az a megoldás, hogy a lakosságot kell „pénzügyileg képezni” hogy ki tudják szűrni a kölcsönszerződésekben leírt megtévesztéseket és félrevezetéseket vagy éppen azt, hogy az a megtévesztés és félrevezetés, hogy a kölcsönszerződés jelentős mértékben hiányos? Nem egy költségvetésből fenntartott pénzügyi fogyasztóvédelem feladat lenne mindez? Az autókról sem a vásárlójának kell megállapítania, hogy a fék megfelelő méretű-e, vagy a légzsák kinyílik-e majd szükség esetén.

 

dscf9334.jpg

 

Megdöbbenve halottuk Öntől, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatójától, a Kúria torzított határozat részletét. Úgy véljük, Önnek mint Fogyasztóvédelmi szakembernek teljességében kell ismernie és ismertetnie:

„Amennyiben… az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”

Azt már hosszú ideje sérelmezzük, hogy a Kormány, a minisztériumok, a teljes magyar sajtó csak egy csonka, a bankok számára kedvező részt idéz:

„az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli”Öntől, mint pénzügyi fogyasztóvédőtől ezt a csonkítást semmiképp sem tudjuk elfogadni.

 

dscf9347.jpg

 

Megdöbbenve halottunk Öntől, hogy nem kívánja minősíteni a korábbi fogyasztóvédelmi hatóság a PSZÁF tevékenységét. Úgy véljük, Önnek már rég feljelentést kellett volna tennie hivatali visszaélés és egyfajta hűtlen kezelés miatt. A PSZÁF éveken keresztül valótlan, félrevezető tájékoztatást adott a „devizahitelezéssel” kapcsolatban és a Kúriának is valótlanságokat tartalmazó szakvéleményt küldött.

 

Megdöbbenve halottunk Öntől, hogy nem tud arról, hogy a PSZÁF elnöke alig burkoltan, „jóindulatian” hívja fel a Kúria figyelmét arra, hogy ha az adósok nyernek a perekben, bankcsődök és ennek következményeként államcsőd várható:

„Az ítélkezés függetlenségét, a bírókat az egyes ügyekben megillető döntési szuverenitását tiszteletben tartva úgy gondoljuk, hogy a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perekben születet ítéleteknek és a remélhetőleg egységes joggyakorlatnak az ítéleteken túlmutató, össztársadalmi hatása lesz. Ugyanis az ítéletek nem csak az egyedi hitelezői-adósi jogviszonyokra, hanem közvetetten a magyar bankszektorra, áttételesen a banki betétesek tömegeire, végül a reálgazdaságra is jelentős hatással lehetnek.”

 

Mint tegnap este is kiderült, alapvető kérdések, összefüggések nincsenek nyilvánosságra hozva, jogilag hoztak állításokat banküzemtani és pénzügyi tevékenységekről, melyek ellentétesek a tényekkel. A jogi állításokra aztán törvények épültek. Olyan törvények, mely a bankoknak kedvezőek és a fogyasztóknak károsak. Olyan törvények, melyeknek az alapja a Kormány-Bankszövetég megállapodása, melynek látható célja, hogy az igazság kiderítését akadályozza.

 

dscf9356.jpg

 

Kérjük, hogy az elhangzottak és az írásban átadott adatok, információk, felvetések kivizsgálására hozzanak létre az MNB-én belül egy intézkedési tervet és szervezzenek nyilvános konferenciákat, ahol ismertetni tudjuk egymással az álláspontokat és nézeteket. Ilyen konferenciára példa a pénzbiztos és a Kúria évekkel korábbi konferenciája, ahol a civilek előadóként vehettek részt és az ELTE tavaly nyári konferenciája, ahol a civilek kérdéseket tehettek fel. Természetesen jobban szeretnénk, ha a civilek előadóként vehetnek részt a konferencián.

 

Kérésének megfelelően a személyesen átadott anyagot most csatolva, pdf-ben is küldöm.

 

A problémák jelentős részét felvázoltuk Önnek. Az hogy Ön a tények ismeretében mit lép, az az Ön lelkiismeretén múlik.

 

 

Tisztelettel:

 

Szabó József ügyvezető

Hiteles Mozgalom

 

 

Az átadott anyagok:

 

 

https://drive.google.com/drive/folders/0B-taFPpeqhOzaTNmRnF5TU9hSzA