Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Azt mondta Surányi (2)

2014.06.13

Tehát a bankoknak a CHF elszámolású kölcsönöknél minden esetben volt CHF-jük, vagy ténylegesen megvásárolták, vagy az anyabank adta a magyar leánybanknak vagy deviza csere ügylettel biztosították. Ez utóbbi a bankok mérlegében nem szereplő tétel, leginkább deviza swapnak nevezik (más elnevezések származtatott ügylet, derivatíva, FX-swap, mérlegen kívüli tétel, szintetikus deviza – ugye milyen szép elnevezések?).

 

Mi a szerződésünk szerint teljes mértékben fizetjük a CHF árfolyam emelkedés hatását. Úgy mintha tényleg, mintha valójában valakinek ott lenne a bankban a CHF betétje.

 

Ez esetben ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a bank semleges helyzetben van (ezt úgy hívják, nincs nyitott deviza pozíciója). Ha a CHF árfolyama 160 Ft helyett 240 Ft, akkor amennyivel többet fizetünk mi adósok a banknak, annyival többet fizet a bank a betétesnek (forintban kifelyezve). Ha mi 50%-kal (lásd 240---160) többet fizetünk a banknak, a bank is 50%-kal többet fizet a betétesnek.

 

A bankok, mint már elismerik (mi mást is tehetnének…) nem szereztek annyi CHF betétet, amennyit kölcsönként kihelyeztek.

 

Saját érdekükben az olcsóbb deviza swap által biztosított szintetikus devizát részesítették előnyben. Ismétlen: olcsóbb!!!!!!

 

 

sur-04.png

 

Mi viszont úgy fizetünk mintha valóban CHF lenne a bankok betétje .

 

A deviza swap olcsóbb, tehát a tényleges CHF betéthez képest a banknál nyereség képződik. Ebből a nyereségből mi adósok nem kapunk semmit.

 

A deviza swap olcsóbb, tehát ez költség. A bankok ezt önkényesen tekinthetik „forrásköltségnek” is. Ha viszont a költség nő, ha növekszik a swapolás költsége, akkor a bankok értelmezése szerint emelhetik a kamatlábat. És emelik is.

 

Viszont mi adósok, úgy fizetjük a CHF árfolyam emelkedése miatt megemelkedett magasabb törlesztő részletet, mintha a banknál tényleg lenne CHF betét.

 

A bank az olcsóbb megoldás hasznát teljes egészében megtartja magának, míg ha emelkedik a költség, megfizetteti veled és velem.

 

Zseniális, nemde?

 

Az a kérdés, hogy a bíróságnak ezt hogyan magyarázzuk el, hogy megértsék?

 

Miközben még mindig ott tart nagy részük, hogy az árfolyamrés nem okoz költséget az adósnak.... 


Hogyan meséljük el közönyös és érdektelen sorstársainknak, kölcsönnel nem rendelkező állampolgár társainknak? Azt, hogy aljas módon, előre megtervezetten becsaptak bennünket?

 

 

Ui: Surányi György állította, hogy a volt bankja jellemzően nem az anyabankjával kötötte meg a deviza swap ügyelteket. Vagyis a mi törlesztő részlet növekedésünk nem a külföldi anyabankhoz került, hanem máshová, más pénzügyi vállalkozáshoz. Ennek most örülnünk kéne? Tényleg, kiknek növeli a vagyonát a deviza swap által fizetett összeg? Meg fogjuk ezt valaha is tudni?

 

Mekkora összegről van szó? Nem olyan sok ez, csak a CHF esetén 4-5.000 milliárd Ft a swap állomány.

 

sur-05.png 

 

Hogyan néz ki ez egy bank éves jelentésében? Íme:

 

 

sur-06.png

 

Szinte napra pontosan egy éve írtunk erről a Kúriának a PSZÁF félrevezetése (az árfolyamrés nem költség) kapcsán….

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szakertoi-elemzes-a-kurianak-a-pszaf-valaszairol---1-3.html