Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2 éves a Hiteles Mozgalom - Jakus Mariann köszöntője

2013.02.23

Szeretettel köszöntök mindenkit , aki eljött a Hiteles Mozgalom kétéves születésnapi összejövetele alkalmából.  

 

kep2.jpg

Külön megköszönjük biztos úrnak, hogy elfogadta a meghívást!

Mindannyian tudjuk, hogy a biztos úr   a pozitív és negatív vélemények pergőtüzében áll, ismerjük el, általunk is,akár a közösségi oldalakon- ezért az lenne a kérésem, hogy a mai születésnapi összejövetelünk hangulata maradjon meg egy születésnapi összejövetel hangulatának.  A problémát nem itt és most fogjuk megoldani, ezért kérném mindenki véleményét és álláspontját tiszteletben tartani.

Biztos úr munkájáról akkor tudnánk pozitív, vagy negatív kritikát megfogalmazni, ha már rendelkezne hivatallal és egy szakmai stábbal,melynek munkája vagy megfelel az elvárásainknak,vagy nem.

Elvárásaink természetesen a vannak biztos úr felé és a kormány felé is.

Elsősorban , amivel minden civil szervezet egyetért –a kilakoltatások, végrehajtások, letiltások azonnali  leállítása, még akkor is ha a Bankszövetségnek nem tetszik !

Két évvel ezelőtt egy közösséget hoztunk létre, melynek a facebookon jelenleg 2588 tagja van.

Csoportunkban azok a szabályok, hogy tulajdonképpen nincsenek szabályok. Kivéve azt, hogy tiszteletben tartjuk egymás véleményét, még ha nem is értünk mindenben egyet.

Az agresszív politizálást és vallási hozzászólásokat töröljük azokkal együtt , akik közzé tették.

Születésnapunk évfordulóját úgy gondoltuk, közzé tesszük- akik elfogadják a meghívást- az interneten kívül most itt személyesen is tudnak egymással találkozni. 

A Hiteles mozgalomról annyit tartok fontosnak részemről elmondani, hogy  az elmúlt két év alatt együtt és külön-külön útjaikon sem álltunk be sem együtt, sem külön semmilyen szerveződés, vagy szervezet zászlaja alá , együtt és külön-külön is megjártuk Brüsszelt, a bizottsági üléseket, PSZÁF-ot, Alkotmánybíróságot, a Legfőbb ügyészséget,  az Ombudsmant,kormánypárti és ellenzéki politikusokat.

Tagjaink közül többen perben állnak már a prudens hitelezőikkel.

A Hiteles Mozgalom nem tett meg személy szerint senkit a „deviza alapú” hitelezéssel kapcsolatban felelőssé visszamenőleg az elmúlt 13 évre,  úgy ítéljük meg, hogy a mindenkori kormány és a mindenkor halkan suttogó erős ellenzéke kollektívan felelős a kialakult helyzetért politikailag, a kereskedelmi bankoknak pedig szakmai felelőssége van abban , hogy „versenykérdésből”  Európában egyedülálló  felelőtlen  hitelezési gyakorlatuk hazánkban súlyos  rendszerkockázati tényező lett.  Olyan hibrid  alkalmatlan pénzügyi terméket sikerült fogyasztóvédelmi felügyelet nélkül, szabályozatlan jogi környezetben létrehozniuk, melynek következménye időzített bombaként ketyeg azok felett is, akik nem rendelkeznek semmiféle hitellel. Azt gondolom, abban mindannyian egyetérthetünk, megengedhetetlen a továbbiakban az-az ámokfutás, amit Magyarországon a kereskedelmi bankok és sok esetben a tulajdonukban lévő behajtó cégeik rendeznek.

A recept nagyon egyszerű volt : a pénzintézetek általában a vonatkozó jogszabályokat nem tartották be, amiről meg nem rendelkezett jogszabály, azt úgy ítélték meg, hogy szabad. Idézném Felcsuti Péter urat: Amit Magyarországon a bankoknak megengedtek,azt meglépték…

Többek között:

Hpt.3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás: a következő tevékenységek
üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:


A Hpt .egyetlen §-ában sem megengedő abban a tekintetben, hogy más pénznemben történjen a szolgáltatás és a teljesítés. Ezt erősíti az idézett Hpt.3.§ (1) -ának felsorolás jellege, amely ennek nem beletartozó elemét kizárja, és erre utal az a tény is, 2010-ig nem rendelkezett róla jogszabály.

A Kölcsönszerződések megkötésének időpontjában még nem létezett jogalkotói, törvényi értelmezés arra vonatkozóan, hogy mit kell a deviza alapú hitel fogalma alatt érteni. Az első ilyen fogalom-meghatározást a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2012. évi XCVI. törvénnyel beiktatott, 2010. október 27. napjától hatályos 200/A. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint deviza alapú hitelnek minősül a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés.

Tehát, a pénzintézetek hatályos jogszabályi háttér nélkül kötötték ki az irányadó devizanemként a svájci frankot!

Magyarul: nincs ebben adom, abban tartom!  már a nyilvántartás létrejötte is aggályos. 

 Ez a termék azonban nem hozható összefüggésbe azzal, ami a Ptk.  523.§-ában foglaltak szerint megfelel a pénzkölcsön nyújtásnak,tekintettel  arra,hogy a szerződéskötéskor érvényben lévő  Hpt. taxatíve felsorolja, hogy milyen szolgáltatást  milyen fizető eszközökben lehet nyújtani.

Kezelési költség:

Pszáf válaszból részlet: 2012.01.05.

 Mint a banki díjtételek döntő többségére, így a kezelési költség mértékére sincs jogi előírás.

Binder István 2011.08.13.

Még az államnak sincs rálátása arra, hogy mekkora kezelési költséget állapítanak meg a bankok. Erre ugyanis nincs törvény.

Nem köti jogszabály a bankokat a kezelési költség megállapításakor, így bármekkora összeget kivethetnek a törlesztőrészleteknél…

A kezelési költségek esetében a pénzintézeteknek nincs adatszolgáltatási kötelezettsége, így a PSZÁF-nek nincs információja arról, hogy a hiteleseknek mekkora kezelési költséget kell fizetnie.

 

Kamatok:

 Központi jogszabály nem rendelkezik a pénzügyi intézmények által használható kamatok és díjtételek mértékéről, ezért azokat a pénzügyi intézmények saját üzletpolitikai döntésük alapján, önállóan alakítják ki.

Biztos úr szükségesnek tartja tisztázni, hogy volt-e, vagy nem volt deviza a hitelek mögött…

Varga István, az MNB Felügyelő Bizottsági tagja szerint nemcsak az évszázad csalása a banki deviza alapú hitelezés és a szerződések, de még ráadásul számviteli trükközés is folyik….

Ennek alapja a Számviteli törvény 60.§-sa és a a 250/2000.(XII.24.) Kormányrendelet , melyet sikerült 2008.01.01.-től tökéletesre fejleszteni a „mintha” nyilvántartással.

A 144/2000 kormányrendelet pedig szó szerint úgy fogalmaz, hogy "számviteli elszámolás és az év közbeni nyilvántartás alapján fiktív ügyletnek tekintendő…., ezért nem látszik, hogy mi van a hitelek mögött fedezetként!

Mindezek jól nyomon követhetőek a bankok mérlegadataiban, üzleti beszámolóiban.

Bankszövetségi forrásból idéznék:

Devizaalapú követelések és tisztán devizás kötelezettségek esetén a követelés forintra történő átszámításának – szerződésben rögzített – árfolyama,valamint a törlesztést bonyolító bank eladási árfolyama közötti különbség eredményez kockázatot. Ennek megelőzése jellemzően nem számviteli, hanem szerződéses módszerekkel történik – a devizaalapú követelések átszámítására általánosan alkalmazott árfolyam éppen az esedékesség napján érvényes eladási árfolyam, ami a devizakockázat keletkezését kizárja.

Amikor a devizaalapú követeléseket eladási árfolyamon számítják át forintra, akkor nincs devizakockázat akkor sem, ha a refinanszírozás forrása tisztán devizás.

Árfolyamrés:

 A PSZÁF és a PBT az árfolyamrésről szóló ferdített magyarázatokkal próbálja befolyásolni a bíróságok munkáját ! Az árfolyam változás nem egyenlő annak megváltoztatásával !

A vételi és az eladási árfolyam különbözete a marge (marzs) vagy árfolyamrés, amely a bank kereskedői haszna...

A bank olyan költséget nem tüntetett fel a hirdetményében, vagy a szerződésekben, ami közvetlen hatással van a a THM mértékére, hatással van a törlesztőrészletekre, de hatással van azonnal a nyilvántartott tartozásunkra. Megjegyezzük azt is, hogy ennek változására nincs gazdasági hatás, a bank válaszában folyamatosan üzleti titokra hivatkozik. Itt kell még megjegyezni, hogy a tőke forintban csökken folyamatosan, mert a hitel bekerülési értékében a nyilvántartott tartozás devizában csak nyilvántartott, de forintban teljesített hitelek esetében az árfolyam a bekerülési ár, azaz amikor a hitelt kifolyósították. Az árfolyamrés változtatásával látható, hogy az aktuális árfolyamon beszedett részletek tőketartalmára számított összeg a banknál tovább növeli az egyéb pénzügyi eredményét.

Az eddig felsoroltakat tovább lehet még fokozni:

Felcsuti úr által írt olvasói levélből:

 „az alábbiakban egy kicsit részletesebben ismertetem, hogyan lehet forintforrásból svájcifrank-hitelt "csinálni". majd miután a swap ügyleteket részletezte a következőket írja : És még egy lényeges mozzanat: amikor a bank az ügyfélnek a fenti források terhére frankhitelt nyújt, ahogy a szakma mondja, nincs nyitott pozíciója, mert mérlegének eszköz- és forrásoldalon egyaránt svájci frankban denominált összegek vannak, azaz a bank helyzete semleges az árfolyamváltozásra, tehát
 nem nyer és nem veszít, ha az árfolyam változik. Nyitott pozíciója az ügyfélnek van, ami az árfolyamkitettség mellett a forint és a svájci frank közötti kamatkülönbséget is magában foglalja.

Még egy idézet tőle:

A helyzet paradoxona, hogy a veszteségek jelentős része virtuális, a válságot a szigorú szabályok is felerősítik……

A hitelszerződések szövegéből egészen biztosan nem olvasható ki, hogy az adós tőle független ügyletek árfolyamkockázatait kell kompenzálja, erre vonatkozó tájékoztatást sem kapott.

Összegezve az itt röviden felsoroltakat, azt hiszem átléphetünk azon a banki szlogenen, hogy Ön a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta..

A  gazdasági válság 2008 őszétől vonult be a köztudatba.

A Bankszövetségben egy beszélgetésen vettünk részt Kirchner Csillával együtt 2011. februárjában, ott  jutott a tudomásunkra, hogy az Európai Unió területén 2008 októberig tilos volt kimondani a válság szót, holott az Eu szakmai körei már 2007 augusztusától tudták, hogy a válság elkerülhetetlen…

A magyar politikai elit és a bankszakma is tudott erről, ennek bizonyítékai megtalálhatóak voltak többek között a bankszövetségi hírlevelekben, melyek ugyan már nem lelhetők fel a honlapon, de természetesen élelmesebbeknél le vannak mentve és már bennt vannak a bíróságon bizonyítékként.  Az interneten erre további bizonyítékok találhatók, pl. meg kell nézni a kereskedelmi bankok éves jelentéseit 2007-től…

 

Végezetül idéznék Orbán Viktor miniszterelnök úrtól:


"Világossá kell tenni, hogy Magyarország nem gyarmata senkinek sem" -  "Amit nem lehet megcsinálni Bécsben, Berlinben, Párizsban, vagy éppen Brüsszelben, az a magyarokkal szemben sem engedhető meg…..

Jakus Mariann  - 2013-02-21