Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


XL - alkotmányjogi panasz 2/3

2014.12.02

xl-2-3.png

 

 

2. kifogásolt pont

 

 

2.a, A Törvény pontja

40. § (1) Ha a peres felek – a 39. § szerinti per kivételével – legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon

a) egyezséget kötnek,

b) a per megszüntetését közösen kérik,

a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit, a bíróság e kérdésekről hivatalból határoz.

(2) Akkor is az állam viseli a peres eljárás illetékét – a 39. § szerinti per kivételével –, ha a felperes legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. Ez esetben a Pp. 160. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felperes az érdemi tárgyalás megkezdését követően is jogosult az alperes hozzájárulása nélkül elállni, valamint mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(3) A per 39. § szerinti megszüntetetése esetén a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bekezdése szerint kell eljárni az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben is, akként, hogy a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének hivatalból van helye.

 

 

2.b, Alaptörvényben biztosított jogaink közül sérti

 

NEMZETI HITVALLÁS

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

 

M) cikk

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

 

 

2.c, Személyes érintettség igazolása

 

Ennél a pontnál kiemelt szerep jut az igazság szónak. Szükségesnek tartjuk ezért az igazság szó csoportosítását aszerint, hogy az mire irányul.

 

a, Tárgyi, dologi megállapítás igazsága

Egy tárgyról könnyű megállapítani, hogy az gömb vagy kocka.

Természetesen tisztában kell lenni a gömb illetve a kocka megfogalmazásával, definiciójával.

A gömb térbeli, geometriai alakzat, szabályos test. Gömbnek nevezzük a térben azon pontok halmazát, melyek egy adott „P” ponttól legfeljebb egy rögzített „r” távolságra vannak. Ekkor „P”-t a gömb középpontjának, „r” értékét pedig a gömb sugarának nevezzük. A „P” ponttól pontosan „r” távolságra lévő pontokat együttesen a gömb felületének, vagy felszínének nevezzük.

A kocka térbeli, geometriai alakzat, szabályos test. Kockának 6 lapja van, minden lapja négyzet, 12 egyforma hosszú éle van és az élek 8 csúcsban találkoznak. Két egymás mellett lévő lap 90 fokot zár be egymással. A kocka a téglatestnek, más néven a hasábnak, egy speciális megjelenési formája.
 

b, Természeti törvények igazsága

Egy állítás nem lehet ellentétes a természet törvényeivel. Jogi érvelések, cirkalmas ügyvédi előadások alapján sem lehet azt állítani, hogy 2x2=5. Bírói döntés nem írhatja felül a számtan, a matematika, a logika szabályait.

 

c, Cselekvés igazsága

Egy megtörtént vagy meg nem történt eseményről, cselekvésről kell annak valóságtartalmát megállapítani.

Tegnap este a Lánchídon keresztül jöttem haza, vagy az Erzsébethídon át?

 

d, Az eljárás igazsága

Az igazság kiderítéséhez mindenkinek joga van, társadalmi, vagyoni, tudásbeli helyzettől függetlenül.

 

e, Megállapítás meghozatalának az igazsága

Milyen körülmények folytán született meg egy döntés, egy állítás kimondása? Minden lényeges körülmény figyelembe vételével? Volt döntést befolyásoló külső beavatkozás? Volt tények, adatok figyelmen kívül hagyása, eltitkolása? Volt-e egy előzetesen felállított álláspont, koncepció, melyhez célzottan keresetek azt alátámasztó állításokat, tényeket? Figyelmen kívül hagytak-e az előzetes koncepcióba nem illő állításokat, tényeket? A megállapítás

 

f, Döntés igazsága

A döntés igazságos, ha a károkozót terheli és a károsultnak kedvez. Igazságtalan, ha a károkozót mentesíti és a károsultat hozza még hátrányosabb helyzetbe.

 

Az igazság megismerése egy folyamaton keresztül történik.

Megismerési folyamat

A megismerési folyamat modellezéshez hasonlítható: elménkben a dolgok, a valóság modelljét építjük fel, s e modell segítségével lehetséges helyzeteket hozunk létre, amik bennünket az adott helyzetnek (ismereteinknek, értelmünknek és bölcsességünknek) legmegfelelőbb döntéséhez segíthetnek. E meghatározásból is nyilvánvaló hogy a „valóság”-ot illető végső döntés egy meglehetősen összetett szellemi tevékenység eredménye. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy e folyamat tudatunktól csaknem függetlenül indul el (mivel a bennünket érő hatásokat agyunk egy bizonyos alapvető szinten a tudatosulást megelőzően feldolgozza, megszűri vagy kiegészíti), és csak azután formálhatunk véleményt róluk, akkor láthatjuk, hogy a kérdéses „igazság” „valóság” része a kezdetektől fogva meglehetősen szubjektívnek tekintendő.

 

Az igazság vizsgálatakor két alapelvet kell szem előtt tartanunk:

1.    Minden állítás igaz vagy hamis – ez a kizárt közép törvénye

2.    Egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis – ez az ellentmondás-mentesség törvénye.

 

Amennyiben valamiről kiderül hogy nem igaz, akkor két eset lehetséges.

  1. tudatlanság, tapasztalat hiánya
  2. hazugság, szándékos félrevezetés

 

A Törvény a kölcsönszerződésünkkel kapcsolatban két probléma területtel foglalkozik: árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés. Mindkettő benne van a 2011. szeptemberében benyújtott bírósági keresetünkben.

 

A bírósági eljárásunk költségei közül kiemelhető (mint két legnagyobb) a peres eljárás illetéke és az ügyvédünk díja.

 

Fel kell tenni a kérdést: miért indítottuk el 2011 szeptemberében a perünket? Legfőbb indok, hogy a bankölcsönt nyújtó bankunk nem válaszolt a felvetett problémáinkra, nem adott választ alapvető kérdésekre. Nem a szerződés szövegének megfelelően változtatta a kamatlábat és jogtalanul számított fel az árfolyamrés révén jelentős költséget (valamint nem közölte a törlesztő részlet összegét, nem adta meg a tényleges THM-t stb. stb.). Másodlagos ok, hogy a beadványaink után sem a PSZÁF, sem a GVH sem az Ügyészség nem folytatott semmilyen vizsgálatot. Nem maradt más lehetőségünk, mint hogy bírósághoz forduljunk. Bíztunk a felkészült, független pártatlan magyar bíróságban és bíztunk abban, hogy 2-3 év alatt (számunkra ennyi tűnik ésszerű határidőnek) jogerős ítélet lesz a kezünkben.

 

Teljesen természetes volt számunkra, hogy ha a bíróság nekünk ad igazat, akkor a bankunk fizeti a perlésünk költségét, a perilletéket is és az ügyvédi költségünket is.  Ha a bank tisztességtelen és törvénytelen szerződése és a bank tisztességtelen szerződés teljesítése miatt kénytelenek vagyunk bírósághoz fordulni, akkor számunkra az igazságos, hogy ennek a költségét végül teljes egészében a bank állja.

Ezt nem csak mi tartjuk így igazságosnak, hanem a törvény is:

Részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét.

81. § (1) - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

 

Azok akik a Törvény végrehajtását követő elszámolás után megszüntetik a pert, „maguk viseli a saját költségeit”. Tehát a pénzintézet nem téríti meg a mi ügyvédi költségeinket.

Ki vesztette el a pert az árfolyamrés és a kamatláb emelés tekintetében? A pénzintézetünk! Miért mentesíti a Törvény a pénzintézetet a költségeink megfizetése alól? Miért okoz nekünk anyagi hátrányt és miért ad kedvezményt a banknak? Ez a döntés nem igazságos!

 

Ha összehasonlítunk két családot, melyek ugyanakkora kölcsönt vettek fel ugyan attól  a banktól, ugyanolyan feltételek között, majd ugyanúgy fizették hónapról hónapra pontosan, késedelem nélkül az egyre emelkedő törlesztő részleteket, akkor azt várjuk, azt tartjuk igazságosnak, hogy mindkét családnak a Törvény egyforma túlfizetést határozzon meg, és egyforma mértékben csökkenjen az adósságuk összege.

 

Amennyiben a két család közül az egyik beperelte a bankját, akkor az a család sokkal rosszabbul jár, mivel nála jelentkezik az ügyvédi költség. Azért jelentkezik, mert a Törvény úgy határoz, hogy  „mindegyik fél maga viseli a saját költségeit”.

 

A Törvény bünteti azt az öntudatos magyar állampolgárt, aki vette a fáradtságot, végigolvasta és értelmezte (nem egyszer, több alkalommal) a kölcsönszerződésének minden sorát, megismerte a Ptk és a Hpt valamint még több tucat jogszabály, rendelet tartalmát, ügyvédet választott magának, bíróságra járt, a sajátjára és másokéra. Elvégezte azt a munkát, melyet a PSZÁF-nek, GVH-nak és az Ügyészségnek már évekkel ezelőtt a feladata lett volna. A Törvény őket bünteti azért, mert be merték perelni a bankjukat. Igazságos ez?

 

Ha tovább perelnek azokban a kérdésekben melyeket törvény nem rendez, akkor is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel „részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának figyelembevételével határoz.” Két pernyertes pont kiesik, az árfolyamrés és a kamatláb emelés. Elképzelhető, hogy ezek figyelembevételével 80%-20% arányban megnyerik a perüket, míg ezen két pont nélkül 20%-80% arányban elveszítik. A Törvény ebből a szempontból is hátrányos, mert nagyobb költséggel jár a pereskedés a becsapott és megtévesztett adósnak mint a Törvény rendelkezése nélkül.

 

A Törvény rendelkezik arról is, hogy „a peres eljárás illetékét az állam viseli”. Miért vállalja át a pénzintézetektől az állam az illeték megfizetését? Miért ad a Törvény jelentős kedvezményt a pénzintézeteknek? Kik fogalmaztak meg és írattak alá fogyasztók százezreivel törvénytelen és tisztességtelen szerződéseket? A pénzintézetek! Kik éltek vissza erőfölényükkel? A pénzintézetek! Ez a döntés teljes mértékben igazságtalan!

 

A Törvény jelen pontja nem a mi (fogyasztók) érdekeit védi, hanem az erőfölénnyel visszaélő bankoknak kedvez.

 

 

2.d, Indítvány a kifogásolt pont megsemmisítésére, az Alkotmánybírósági döntés tartalmára.

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2014. évi XL. törvényben szereplő pontot:

40. § (1) Ha a peres felek – a 39. § szerinti per kivételével – legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon

a) egyezséget kötnek,

b) a per megszüntetését közösen kérik,

a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit, a bíróság e kérdésekről hivatalból határoz.

(2) Akkor is az állam viseli a peres eljárás illetékét – a 39. § szerinti per kivételével –, ha a felperes legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. Ez esetben a Pp. 160. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felperes az érdemi tárgyalás megkezdését követően is jogosult az alperes hozzájárulása nélkül elállni, valamint mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(3) A per 39. § szerinti megszüntetetése esetén a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bekezdése szerint kell eljárni az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben is, akként, hogy a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének hivatalból van helye.

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot beadványunk pontjai alapján fogalmazza meg a saját szempontjait az Alaptörvény idézett pontjai alapján és kérje az Országgyűlést új törvény kidolgozására.

 

- folyt köv -