Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


XL - alkotmányjogi panasz 1/3

2014.12.02

xl-1-3.png

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

Alkotmányjogi panaszt nyújtunk be a 2014. évi XL. törvény (a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről - a továbbiakban a Törvény) több pontja miatt, mivel azok az Alaptörvényben biztosított jogainkat több ponton is közvetlenül megsértik.

 

Idézet a III/1522/2014. Alkotmánybírósági határozatból (45):

Köztudomású, hogy a 2008–2009-es globális pénzügyi válságot követően az ilyen szerződések több százezres nagyságrendben tartósan és súlyosan elnehezültek.

Háztartások tömege került nehéz élethelyzetbe, családok tízezreit fenyegette a kilakoltatás stb. A probléma negatív következményeit a társadalom, a nemzetgazdaság egésze viseli, ezek kezelése, orvoslása bírói úton (az individuális jogvédelem keretében) nem volt lehetséges. A Kúria 6/2013-as PJE határozatában nyíltan így foglalt állást és a jogalkotói beavatkozást sürgette. Kifejtette, hogy a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas jogi eszköz arra, hogy„társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.” A probléma kezelése mindhárom hatalmi ágnak, a pénzügyi intézményrendszernek, az adósoknak és az egész társadalomnak is egyre sürgetőbb elemi érdeke.

 

A Törvény téves megállapításait, alkotmányellenes rendelkezéseit kizárólag csak az Alkotmánybíróságon tudjuk bemutatni. Semmilyen más mód nem maradt számunkra. A 2011. szeptembere óta tartó perünk anyagából mindent ki kell húznunk, melyet a „jogalkotó jogszabállyal rendezett’”, mivel ezekben a kérdésekben  „az egyedi bírói mérlegelés kizárt”.

 

Az Igazságügyi Minisztérium többszöri kérésünk ellenére sem tette lehetővé, hogy a törvénytervezetről véleményt mondjunk. Ismereteink szerint minden érdekvédőt, civil szervezetet elutasítottak. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága nem tette lehetővé, hogy a törvénytervezet vitáján részt vegyünk, véleményt mondjunk, észrevételt tegyünk.  Ismereteink szerint minden érdekvédőt, civil szervezetet elutasított a bizottság elnöke. A törvény megalkotásakor nem volt társadalmi egyeztetés.

Egyetlen hazai fórum maradt számunkra, az Alkotmánybíróság. Ha itt is elutasításra találunk,akkor kénytelenek leszünk európai fórumokhoz fordulnunk hazánk jogállami hiányosságai miatt.

 

Az alkotmányjogi panaszunkat a 2011 évi CLI törvény 26.§ (2)-a és az Alaptörvény XXV. cikke és XXVIII. cikke alapján nyújtjuk be.

 

 

9. Az alkotmányjogi panasz

26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán

a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és

b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha

a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és

b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

(3) A legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ügyész részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.

 

 

Alaptörvény

Az Alkotmánybíróság

24. cikk

(2) Az Alkotmánybíróság

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

3) Az Alkotmánybíróság

a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;

 

 

XXV. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

 

 

XXVIII. cikk

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti

 

 

 

Az érintettség igazolása:

Szabó József és Szabóné Nagy Ágnes Marianna 2007. április 6.-án lakásvásárlás céljából CHF alapú elszámolással kölcsönszerződést kötött az Erste Bankkal.

A kölcsönszerződésünk pontjaival és a bank szerződésteljesítésével kapcsolatban 2011 szeptember 19.-én nyújtottunk be keresetet. A PKKB több alkalommal kérte a kereset pontosítását, kiegészítését, majd miután ezeknek maradéktalanul eleget tettünk, 2012.február 2.-án tartott tárgyalást. Ez volt perünkben az első tárgyalás.

A beadott és többször módosított keresetünk több alkalommal megjárta a Fővárosi Törvényszéket, a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, és egy alkalommal járt a Fővárosi Ítélőtáblán is. A keresetünket jelenleg Csepelen (nem) tárgyalja a Fővárosi Törvényszék.

A Fővárosi Törvényszék a 2014. június 17.-i tárgyalást elhalasztotta és kérte a felpereseket, hogy a Kúria előző napi, 2014. június 16.-i döntését figyelembe véve pontosítsák a keresetüket. Következő tárgyalási napnak a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 29.-t tűzte ki.

Azonban nem volt szeptemberben tárgyalás. A Fővárosi Törvényszék a 2014. július 27.-én a pert felfüggesztette a 2014. évi XXXVIII. törvényre hivatkozva.  Mellékletként csatoljuk ezt a határozatot.

A perünk majd egy külön törvényben meghatározott időpontban, várhatóan valamikor 2016.január 1.-után  folytatódhat. A folytatódó perben azonban a bíróságnak majd a 2014. évi XL (és XXXVIII.) törvény pontjaiban lévő állításokat, mint megkérdőjelezhetetlen tényt figyelembe kell vennie. Azon problémák esetében ugyanis, melyeket  „jogalkotó jogszabállyal rendezett’”, kizárt „az egyedi bírói mérlegelés”.

 

A határidő igazolása:

A törvényt az Országgyűlés a 2014. szeptember 24-i ülésnapján fogadta el, a Magyar Közlönyben 2014. október 6.-án jelent meg.  

Az alkotmányjogi panaszunkat a 2011 évi CLI törvény 30.§-a alapján határidőn belül nyújtjuk be, a 180 napos határidő 2015. március 23.-án fog lejárni.

 

30. § (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.

 

 

 

Az alkotmányjogi panaszunk egyes pontjainak felépítése

A panaszunkat a a 2011 évi CLI törvény 52.§. rendelkezései alapján építjük fel:

a, A törvény kifogásolt pontjait ismertetjük, idézzük.

b, Megadjuk, hogy a kifogásolt pont az Alaptörvényben biztosított jogainkat közül melyiket sérti.

c, Igazoljuk, hogy az adott kifogásolt pontban közvetlenül, személyesen érintettek vagyunk, előadjuk, hogy a kifogásolt pont miként sérti jogos érdekünket,  miként érinti hátrányosan jogi helyzetünket.

d, Indítványt, határozott kérelmet teszünk a kifogásolt pont megsemmisítésére, az Alkotmánybírósági döntés javasolt tartalmára.

 

 

 

1. kifogásolt pont

 

 

1.a, A Törvény pontja

38. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig felfüggesztett eljárásokat a bíróság 2014. december 31. napjától külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig ismételten hivatalból felfüggeszti.

(2) E rendelkezés hatálybalépését követően a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárásokat a bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig függeszti fel hivatalból.

 

 

1.b, Alaptörvényben biztosított jogaink közül sérti

 

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

 

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

 

 

1.c, Személyes érintettség igazolás

 

A 2011 szeptemberében indított perünket a Fővárosi Törvényszék 2014. augusztus elején már felfüggesztette 2014. december 31.-ig. Ez összesen négy hónapos csúszás. A Törvény most további egy évvel eltolja a perünk folytatását.

Úgy ítéljük meg, hogy egy bankkölcsön szerződés bírósági vizsgálata tisztességtelenség és jogszabályba ütközés tekintetében normál esetben sem tarthat évekig. Olyan kölcsönszerződésről van szó, melyből több százezret kötöttek meg a bankok, tehát semmiképpen sem beszélhetünk speciális szerződésről. Jogos társadalmi igény, hogy gyors és korrekt, mindenre kiterjedő alapos döntés szülessen a folyamatban lévő perekben. Független, felkészült és pártatlan bíróságok tisztességes és nyilvános tárgyalásokon hozott döntése hatással van minden devizakölcsönnel és deviza elszámolású forintkölcsönnel rendelkező magyar állampolgár számára. A bírósági döntések ismeretében fordulhatnak saját bankjukhoz, hogy bírósági eljárás nélkül egyezzenek meg, számoljanak el egymással. Az évekig értelmetlenül elhúzódó perek eddig is feszegették az ésszerű határidőn belüli bírósági elbírálás alkotmányos jogát, melyhez mindenkinek joga van így nekünk is jogunk van.

A jogalkotó által ránk kényszerített másfél éves perfelfüggesztés teljesen lehetetlenné teszi, hogy bíróság esetünkben ésszerű határidőn belül döntést hozzon.

 

 

 

1.d, Indítvány a kifogásolt pont megsemmisítésére, az Alkotmánybírósági döntés tartalmára.

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2014. évi XL. törvényben szereplő pontot:

 

38. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig felfüggesztett eljárásokat a bíróság 2014. december 31. napjától külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig ismételten hivatalból felfüggeszti.

(2) E rendelkezés hatálybalépését követően a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárásokat a bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig függeszti fel hivatalból.

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, tegye lehetővé, hogy a felfüggesztett perek 2015. januárjától folytatódjanak. Kérjük az Alkotmánybíróságot, határozza meg, egy bankkölcsön szerződés bírósági tárgyalása esetén mi tekinthető ésszerű határidőnek?

 

- folyt köv -