Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


válasz az Alkotmánybíróságnak az elutasítás miatt

2016.11.22

allaspont---kep.png

 

Tárgy:  álláspont a IV/1764-1/2016 ügyszámú elutasító tájékoztatással kapcsolatban

 

 

 

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

        Tisztelt Dr. Bitskey Botond főtitkár úr!

 

 

Megkaptuk a 2016. október 24.-én született IV/1764-1/2016 ügyszámú elutasító tájékoztató levelüket. 

 

Élve a tájékoztató levélben feltüntetett 30 napos határidőre, szeretnénk kifejteni az elutasítással kapcsolatban az álláspontunkat. Kérjük, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja ki a panaszunkat, változtasson a jelenlegi merev, elutasító álláspontján.

 

Nagyon pontosan megmutattuk panaszunkban, hogy a jogegységi határozat kifogásolt pontjai miképpen ellentétesek az Alaptörvénnyel, miképpen  semlegesítik az uniós pénzügyi fogyasztóvédelmi irányelveit.

 

Most csak röviden idézünk a Curia C-42/15. számú ügyben (Home Credit Slovakia – Klára Bíroóvá) nemrég született ítéletből:

 

…  azt a választ kell adni, hogy a 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének h) pontját úgy kell értelmezni, hogy nem szükséges, hogy a hitelmegállapodás a fogyasztó által teljesítendő fizetések minden egyes esedékességét konkrét időpontra való hivatkozással jelölje meg, amennyiben e megállapodás feltételei lehetővé teszik az említett fogyasztó számára e fizetések időpontjainak nehézség nélküli és bizonyossággal történő azonosítását. – 50.

 

… ezen irányelv 10. cikke (2) bekezdésének h) pontja előírja, hogy a hitel megállapodásnak kizárólag a fogyasztó által teljesítendő fizetések összegét, számát és gyakoriságát, adott esetben pedig azt a sorrendet kell tartalmaznia, amelynek megfelelően a különböző fennálló, eltérő hitelkamatlábú egyenlegekbe befizetésre kerülnek a törlesztések célját szolgáló fizetések. – 52.

 

Kétségtelen, hogy ezen irányelv 10. cikke (2) bekezdésének u) pontja értelmében a hitel megállapodásnak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell adott esetben az egyéb szerződési feltételeket. Mindazonáltal e rendelkezés célja a nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón elkészített megállapodásba minden olyan kikötés és feltétel belefoglalására vonatkozó kötelezettség előírása, amelyekben a felek a hitellel kapcsolatos szerződéses jogviszonyuk keretében megállapodtak. – 57.

 

A Bíróság már megállapította, hogy a jogsértések visszaszorítására irányuló szankciók szigorúságának összhangban kell állnia a jogsértés súlyával, különösen a tényleges visszatartó erő biztosítása révén, az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával. – 63.

 

Önkéntelenül is felötlik minden érintett devizaadósban, minden jogérzékkel rendelkezőben a kérdés, milyen visszatartó erőről beszélhetünk Magyarországon, mikor már a harmadik jogegységi határozatot hozta a Kúria azért, hogy a bankokat semlegesítse a jogsértés súlyának következménye alól! Milyen visszatartó erőről beszélhetünk így Magyarországon?

 

Tekintettel az adós hitelképességének hitelező általi vizsgálatára vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó fogyasztóvédelmi cél jelentőségére, a Bíróság kimondta, hogy ha a kamatköveteléstől való megfosztás szankciója gyengülne vagy akár tisztán és egyszerűen elenyészne, abból szükségképpen az következne, hogy e szankció nem mutat ténylegesen visszatartó jelleget (lásd ebben az értelemben: 2014. március 27‑i LCL Le Crédit Lyonnais ítélet, C‑565/12, EU:C:2014:190, 52. és 53. pont). – 65.

 

A hitelmegállapodásban az ezen hitel visszafizetésével és a hitellel összefüggő költségekkel kapcsolatos feltételekre vonatkozó egyes információk feltüntetésének elmulasztását illetően a Bíróság azt is megállapította, hogy tekintettel az 1998. február 16‑i 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 1998. L 101., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 36. o.) módosított, a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. december 22‑i 87/102/EGK tanácsi irányelvvel (HL 1987. L 42., 48. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 326. o., a továbbiakban: 87/102 irányelv) követett fogyasztóvédelmi célra a tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adós számára a megállapodás megkötésekor az aláírt megállapodás jövőbeli teljesítési feltételeinek teljes megismerését, az említett irányelv 4. cikke megkövetelte, hogy az adós mindazon tényezőknek az ismeretével rendelkezzen, amelyek kötelezettségvállalásának mértékére hatással lehetnek (lásd: 2015. július 9‑i Bucura‑ítélet, C‑348/14, nem tették közzé, EU:C:2015:447, 57. pont). – 66.

 

Amennyiben ezen tartalmi elemek hitelmegállapodásban való feltüntetésének hiánya kétségessé teheti a fogyasztó azon lehetőségét, hogy a kötelezettségvállalásának mértékét értékelje, a hitelezőnek a kamat‑ és költségkövetelésétől való megfosztással járó, a nemzeti szabályozással előírt szankciót a 2008/48 irányelv 23. cikke, valamint a jelen ítélet 63. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében arányosnak kell tekinteni. – 71.

 

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=185223&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1190597

 

Bírósági tárgyalótermekből származó tapasztatunk az, hogy a bírók szó szerint idézik a jogegységi határoztok pontjait, mindenféle értelmezés és mérlegelés nélkül. Az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy meg kell várni a jogerős ítéletet, és azt követően lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani:

 

Ezekben az esetekben a jogerős bírói döntést követően … van lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására. Amennyiben tehát a sérelmezett jogegységi határozatot a bíróság az ügyében folytatott bírósági eljárásban alkalmazta, a törvényi feltételek fennállása esetén, az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján van lehetősége alkotmányjogi panasz benyújtására.

 

Több mint ötvenezer devizahiteles per van folyamatban hazánkban. Életszerű-e az Alkotmánybíróság azon elképzelése, hogy az adósok a 4-6-8 évig tartó perek végeztével forduljanak egyesével az Alkotmánybírósághoz panasszal? Otthonuk elvesztése után, a teljes anyagi összeomlás időpontjában, kilátástalan jövőkép tudatában és véglegesen elkeseredett érzelmi állapotban lesz nekik erre energiájuk? Lesz nekik jogi tudásuk, hogy önállóan olyan tartalmú panaszt benyújtsanak, melyre nem fogja azt mondani a Főtitkár úr, hogy nem tartalmaz kellő számú alkotmányjogi érvet? Ezek a családok meg tudnak majd fizetni ügyvédeket, hogy a panaszt megírják és beadják?

 

Mi történik akkor, ha páran beadják az alkotmányjogi panaszukat és az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogegységi határozat valóban ellent mond az Alaptörvénynek és ellentétes az uniós fogyasztóvédelmi elvekkel? Újra tárgyalják majd mind az 50.000 pert? Lehetséges lesz ez? Ki fogja majd kárpótolni a tönkrement embereket?

 

Nem lenne célszerű mindezt megelőzni? Pár év alatt jelentősen változtak a körülmények! Eddig még nem volt olyan a tudtunkkal, hogy a Kúria sorra hozza egy ügyben a jogegységi határozatokat (melyek egymásnak is ellentmondanak, lényeges valótlanságokat tartalmaznak), melyekre alapozva ráadásul még törvényeket is építenek.

 

Nem lenne célszerű visszatérni a korábbi gyakorlathoz, amikor is az Alkotmánybíróság befogadta és tárgyalta a jogegységi határozattal kapcsolatos panaszokat?

 

Kérjük a fentiek figyelembevételével panaszunk érdemi vizsgálatát.

 

Budapest, 2016. november 22.

 

 

-----------------   előzmények   -----------------

 

 

AB panaszom nem tárgyalják - 1/2016

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/ab-panaszom-nem-targyaljak---1-2016.html

 

 

AB panaszból részletek - 1/2016 PJE

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/ab-panaszbol-reszletek---1-2016-pje.html

 

 

A teljes AB panasz:

 

https://drive.google.com/open?id=0B-taFPpeqhOzY1dudmJHMmxaWFE