Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ügyészség - közérdekű perek - kiegészítés

2017.01.04

Fővárosi Főügyészség

Magánjogi Osztály

1054 Budapest, Akadémia u.13.

 

 

Ügyszám: Pxxxxxxxxxxx/2016

 

 

Tisztelt _____________________ ügyész asszony!

           Tisztelt Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztály!

 

 

Köszönöm 2016. december 13.-án írt tájékoztató levelét, melyben arról értesít, hogy a Fővárosi Főügyészség vizsgálja devizahiteles ügyekben a közérdekű perek indításának a lehetőségét: „keresetindításra irányuló kérelmének elbírálása a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztályán folyamatban van”.

 

A kérelmemet 2016. július 4.-én nyújtottam be, melyet két alkalommal majd a panaszom kapcsán is kiegészítettem. Szeretném most a devizahitelezés már ismertetett két probléma-területét más megvilágításba helyezni, azért hogy a Fővárosi Főügyészség teljes mértékben képbe kerüljön. Az eltelt közel fél év alatt újabb információkat, adatokat szereztem meg, összefüggések kerültek tudomásomra, ezeket is szeretném Önökkel megismertetni.

 

A két probléma-terület:

  1. A deviza árfolyam változása és az árfolyamkockázat
  2. A harmadik fajta deviza alapú kölcsön

 

 

bead---17.01.04---kep.png

 

(részletek)

 

A bankok elhallgatták az ügyfeleik elől az alábbi tényeket:

  • a kamatparitás elméletéből adódóan a CHF árfolyama emelkedni fog a következő években;
  • az emelkedés folyamatos lesz egészen addig, amíg a magyar infláció nem lesz kisebb a svájci inflációnál;
  • a kamatparitás elmélete alapján számolják a bankok a határidős árfolyamokat, évek óta a határidős árfolyam CHF árfolyam emelkedést mutat, általában a határidős és a tényleges árfolyam megegyezik egymással;
  • előfordulhat hogy a napi árfolyam, eltér az előreszámítottól – jelenleg (szerződéskötés időpontja) ez a helyzet, a forint felülértékelt, 16-22 %-kal kevésbé romlott 2000-hez képest, mint kellett volna;
  • a Budapesti Értéktőzsde számítása szerint a CHF árfolyam 2014 végére 256 forint környékén várható, ezt követően is tovább fog emelkedni a CHF árfolyama;
  • az előzőekben ismertetettek alapján, pár év múlva a devizahitel törlesztő részlete forintban eléri a forintkölcsön törlesztő részletét, majd jelentősen meg fogja azt haladni – a futamidő végén lényegesen többet kell majd havonta törlesztenie, mintha most forintkölcsönt venne fel.

 

 

A 2013-as bakszövetségi tanulmány ismerteti azt is, hogy a bankok milyen tájékoztatást adtak a kölcsönt felvenni szándékozókkal.

 

A tájékoztatás lényege: „a válságot megelőző időszakban senki sem számított 10-20%-osnál nagyobb kilengésekre” valamint, „a devizaalapú hitelszerződések többségének megkötése idején a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése a bankok számára sem volt előre látható”.

 

Ez megegyezik azzal az állítással, mely a 2006 januárjában készült bankszövetségi tájékoztatóban szerepel: „…tartós 270 HUF/EUR árfolyam bekövetkezése egyáltalán nem is várható. Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg”.

 

„Mindez azt jelenti, a hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is, a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz”.

 

A fentiek során egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a bankok az árfolyamkockázattal az árfolyamváltozás várható mértékével kapcsolatban alaposan félrevezették a lakosságot, a vállalatokat, a bíróságokat, a Kúriát és az egész magyar társadalmat.

 

Megkérdőjelezhetetlen, teljes mértékben bizonyított tény, hogy a bankok és más pénzintézetek téves és valótlan tájékoztatást adtak az ügyfeleiknek, a fogyasztóknak!

 

Azért, hogy ne kelljen több százezer megtévesztett és becsapott fogyasztónak egyesével a bíróságokon pert indítaniuk, az Ügyészségnek kell gyors és határozott lépéseket tennie. Közérdekű pereket kell indítani a pénzintézetek ellen és kezdeményezni kell a Kúriánál a korábbi jogegységi határozatok felülvizsgálatát és új jogegységi határozatok meghozatalát.

 

(további részletek)

 

A Kúria a kölcsönösszeg meghatározása szerint két típusú deviza alapú kölcsönt állapít meg: a kölcsön összege meg van határozva a szerződésben devizában illetve a kölcsön összege forintban van meghatározva a szerződésben, azonban egyértelmű a szerződés szerint a kölcsön devizában kerül megállapításra, nyilvántartásra, elszámolásra.

 

A Lombard Zrt. azonban nem határoz meg semmiképpen deviza kölcsön összeget és a kölcsön egyértelműen nem devizában kerül „megállapításra, nyilvántartásra, elszámolásra”.

 

A kölcsönszerződésben az alábbi pontok szerepelnek:

„A Hitelező – az Üzletszabályzatban foglalt feltételek mellett – a Kölcsönbevevő számára 3.000.000 Ft pénzkölcsönt nyújt.”

„A mértékadó devizanem: CHF”

 

A rendszeres törlesztő részlet és az összes törlesztő részlet kizárólag forintban szerepel a kölcsönszerződésben. Halvány utalás sincs arra, hogy a törlesztő részletet devizában kell meghatározni.

 

A kölcsön lefutása forint összeg számolással történik. A szürke számú oszlopban az annuitással kiszámolt törlesztő részletek. Azonban most többet kell fizetni az Üzletszabályzatban leírtak szerint, ez a piros kerettel jelzett Árfolyam I. összeg. A két összeget összeadva megkapjuk a havonta fizetendő törlesztő összeget. Az adós az alacsonyabb kamatláb mellett vállalt árfolyamkockázatot – miként a Kúria több alkalommal is megállapította.

 

Mint látható, a kölcsön egyáltalán nem került devizában „megállapításra, nyilvántartásra, elszámolásra”. A CHF árfolyamnak csupán egy költségtétel számolásában van szerepe. Nincs deviza forrás, a devizát így nem kellett átváltania a Lombardnak, de még csak átszámolnia sem a folyósításkor és értelemszerűen a törlesztésekkor sincs sem pénzváltás, sem átszámítás.

 

Egyértelműen bizonyítást nyert, hogy nem csupán két típusú deviza alapú kölcsön van!

 

Ezek a kölcsönszerződések maximum forintkölcsön szerződések lehetnek, akkor ha megfelelnek majd a törvényi feltételeknek, akkor ha az Árfolyamváltozás II.  (illetve az Árfolyamkülönbözet II.) kikerül belőlük.

 

Alappal feltételezhető, hogy a gépjármű kereskedők nem hívták fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy a bank követelése (felmondás, totálkár, lopás stb.) függ a CHF árfolyamától és az árfolyam nem csak a törlesztő részlet nagyságára hat.

 

Azért, hogy ne kelljen több százezer fogyasztónak pert indítani a pénzintézetek ellen, szükséges ebben az esetben is, hogy az Ügyészség haladéktalanul közérdekű pereket indítson az érintett pénzintézetek ellen.

 

Nagyon bízom benne, hogy ez a két kiegészítés jobban megvilágítja azokat a problémákat, melyeket a 2016. július 4.-i ügyészségi beadványomban és az azt követő kiegészítésekben és a fellebbezésnél tettem. Szeretném megjegyezni, hogy most csak két probléma-területet helyeztem új megvilágításba. A probléma halmaz lényegesen nagyobb!

 

Az elmúlt közel fél év alatt nem volt lehetőségem arra, hogy az beadványommal foglalkozó ügyésszel illetve munkatársaival konzultáljak, válaszoljak a felmerülő kérdésekre, tisztázzam a homályosnak látszó pontokat.

Nagyon bízom benne, hogy ez már 2017-ben másként lesz, lehetőség lesz személyes konzultációra.

 

Az Ügyészség felelőssége hatalmas. Gyors és szakszerű intézkedésével még az idén sikerülhet ezt a széleskörű társadalmi katasztrófát a megtévesztett és becsapott fogyasztók számára megnyugtatóan lezárni.

 

 

A TELJES BEADVÁNY ITT ÉRHETŐ EL:

 

https://drive.google.com/open?id=0B-taFPpeqhOzY0tKSFRQX1pTclU

 

 

(ábrákkal és számolásokkal)