Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tárgyalótermi beszámoló – 2020.01.28 - 2. tárgyalás

2020.01.29

beszamolo2---kep-01.png

 

 

 

Az eléggé viharos első tárgyalás után kénytelen voltam ügyvéddel képviseltetni magam, mert a ránk kirótt 200.000 forint bírságot mindenképpen meg kívántam fellebbezni és szerettem volna elkerülni azt is, hogy a bíró a tárgyalásokon visszaéljen azzal, hogy nincs jogi végzettségem.

 

Megjegyzem, hogy az elmúlt 5 évben az elszámolással kapcsolatban minden pert megnyertem az Erste ellen – miközben végig magam képviseltem.

 

A jegyzőkönyv hiányosságai és pontatlanságai miatt még saját magam adtam be 2019.12.16.-án panaszt (17 oldal) a bíróságra.

 

Villám gyorsan (2019.12.20.) jött az egy soros elutasító végzés: „a bíróság az alpereseknek a jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése iránti kérelmüket elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

Ez az egy sor tartalmazza a bíró összes indoklását, érvelését is….

 

A panaszban kifogásoltuk, hogy a bank 15 napot kapott arra, hogy az első tárgyaláson tett állításunkra írásban reagáljon, míg mi csupán 8 napot kaptunk, hogy észrevételt tegyünk a bank új írásos észrevételeire.

 

Az év első munkanapján (2020.01.02.) kaptunk egy meglepő végzést: „a bíróság … mellőzi alperesek felhívását arra vonatkozóan, hogy a felperes észrevételeire válasziratot terjesszenek elő. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

 

A „mellőzés” ellenére természetesen, a 8 nap határidőn belül (január 17.) válasziratot adtunk be (18 oldal + 6 melléklet), ebben elemeztük és cáfoltuk tételesen a bank legújabb állításait.

 

Pár nap múlva (január 21.), egy héttel a kitűzött tárgyalás előtt, újabb végzést született: „a bíróság felhívja alpereseket, hogy az eljárási kifogásuk alábbi hiányait 3 napon belül pótolják.  Jelöljék meg hogy álláspontjuk szerint a … (mellőző)… végzés a Pp. melyik szakaszát sérti, az ezt megalapozó tényeket adják elő és az álláspontjukat indokolják…. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

 

Természetesen éltünk a 3 nap határidő adta lehetőséggel, és írásban előadtuk (január 27.) álláspontjainkat.

 

A panaszban kértük azt is, hogy legyen nyilvános a tárgyalás és legyen bíróság általi kép és hangrögzítés. A jegyzőkönyv pedig ez alapján készüljön.

 

A tárgyalás előtt pár nappal (január 23.) újabb végzés érkezett: „ a bíróság felhívja a feleket, hogy a tárgyalás nyilvánossága kérdésében az álláspontjuk mellőzése terhe mellett legkésőbb a tárgyaláson pontos jogszabályhely megjelölésével és ehhez tartozó tényállás előadásával terjesszék elő. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

 

Az álláspontunkat ezzel kapcsolatban is kifejtettük írásban.

 

Az első tárgyalásról beszámoló:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/targyalotermi-beszamolo-----2019.12.03.html

 

Ilyen előzmények után mentünk a január 28.-i második perfelvételi tárgyalásra.

 

 

beszamolo2---kep-02.png

 

 

A bíró első intézkedése (végzés) az volt, hogy kiküldte a 2 fős hallgatóságot, mivel közölte, hogy zárt tárgyalás lesz. Ezt követően egy órán keresztül arról folyt a vita, hogy nyilvános tárgyalás legyen-e vagy sem. A bank a felhívásra sem írásban, sem szóban nem tette meg az előírt indokást, „jogszabályhely megjelölése és ehhez tartozó tényállás előadása”. Hivatkozott arra, hogy a számítási metódus bank és üzleti titok (ez a per az elszámolásról szól, végrehajtókkal kívánjuk elérni, hogy a bank hibátlan és teljeskörű elszámolást készítsen, a bank a végrehajtás megszüntetése érdekében indított pert, ismét, most másodszor). A mi álláspontunk az volt, hogy törvény és rendeletek írják elő a számítási metódust, így a metódus nem lehet semmilyen titok. (Persze azt titkolhatja a bank, ha eltér a számolás során a jogszabályokban előírt metódustól). Talán az az érv volt a hatásos a bank részéről, hogy az első tárgyalás is zárt volt. Kíváncsi vagyok, mindez miként fog megjelenni a jegyzőkönyvben.

A bíró végzést hozott arról, hogy zárt tárgyalás lesz.

 

Ezt követően hatálytalanította az írásban benyújtott észrevételeinket (újabb végzés). Minden tiltakozásunk hiába való volt. Közölte, hogy kizárólag szóban adhatjuk elő álláspontunkat. Ha több nap lesz, akkor több nap… Az írásos anyagunkban 11 pontban foglaltuk össze észrevételeinket. A következő egy óra arra volt elég, hogy az elsőt valamilyen formában ismertetni tudtuk. Ugyanis hiába kezdte el ügyvédünk felolvasni azt, amit már írásban beadtunk, a bíró a felolvasást megállította!

 

Közölte, hogy csak olyan észrevételt tehetünk, mely megfelel a Pp. előírásainak (a polgári perrendtartásról szóló törvény). Ha láttátok volna (bocs, zárt tárgyalás volt), a bíró kezében a Pp. egy példánya, az ügyvédünk kezében a Pp. egy másik példánya. Mindketten lapozgatták, idézték a §-okat, érveltek, indokoltak. Mint a Harry Potterben, amikor a varászlók elő veszik a varázspálcájukat.

 

Ismét megkaptuk, hogy amit most előadunk szóban, miért nem tettük meg még az első tárgyalás előtt írásban – esélyünk van rá, hogy ismét kapunk pénzbírságot (az első tárgyalás után is ilyen „mulasztás” miatt rótta ki ránk a törvény adta maximális bírságot a bíró). Azt az érvelésünket sehogy sem tudta elfogadni, hogy a bank legutóbbi állításaira adunk választ, cáfoljuk a bank valótlan állításait. Előre nem tudhattuk, hogy mit fog a bírói felszólításra a bank állítani, így hetekkel előre nem tudtuk kifejteni az ismeretlen állításokkal kapcsolatban az észrevételeinket. Mit lehet ezen nem érteni????

 

Kíváncsian várom, hogy mit tartalmaz majd mindezekből a jegyzőkönyv.

 

Két óra elteltével a bíró hirtelen végett vetett a tárgyalásnak, közölte lejárt a tárgyalás ideje. Folytatás február 4.-én…

 

Talán még emlékeztek rá, hogy 2,1-2,4 millió devizahiteles elszámolást küldtek ki a bankok 2015 tavaszán. Ennyi szerződés volt, melyben a bankok becsapták és megtévesztették a fogyasztókat, a családokat. Perelni azonban csak 50-60 ezren kezdtek. Csodálkoztok?

 

9 éve hoztuk létre a Hiteles Mozgalmat. Azóta intenzíven figyelem a pereket, járok mások tárgyalásaira is. A bíróságok mindent elkövetnek, hogy nehezítsék az adósok helyzetét. Tisztelet a kevés kivételnek. Emlékezzetek csak a PITEE perre, az Unió híres Kásler perre. Azok is hány évig tartottak!

 

Szóval vigyétek csak a hírét ismerősi körben, hogy milyen a devizahitelesek helyzete az Orbáni jogállamban.

 

Addig én próbálom értelmezni a szavakat a §-ban:

 

PERFELVÉTELI SZAK

57. A perfelvétel általános rendelkezései

183. § [A perfelvétel tartalma]

(1) A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) - a bíróság közrehatása mellett - meghatározzák a jogvita kereteit.

 

Akit érdekel, hogy milyen hibák vannak az elszámolásban:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/ujabb-es-ujabb-hibak-az-elszamolasban.html

 

Az elszámolást amúgy a PBT is vizsgálja. 46 pontban kell állást foglalniuk – ennyi hibát, hiányosságot mutattam be. Bíróság kötelezi őket erre a munkára, mivel a bíróság megállapította hogy a PBT jogszabálysértő döntést hozott.

 

Már két alkalommal mondta ki bíróság, hogy jogszabálysértő volt a PBT. 2017-ben is és 2019-ben is. Így most a 4. eljárás kezdődik (remélem) hamarosan a PBT-nél.