Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Részletes adathalmaz feldolgozása – átszámolás

2015.05.16

Ismert már számunka az előző adatfeldolgozások számítások eredményéből, hogy mekkora összegeket fizettünk ténylegesen a banknak forintban hónapról hónapra:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/reszletes-adathalmaz-feldolgozasa-----alap-adatok.html

 

A parlament elfogadott egy törvényt, mely szerintük tisztességessé teszi a kölcsönszerződésünket. Most ne kezdjünk el vitatni a törvényt, most a cél a számolás eredményeinek ellenőrzése.

 

A törlesztő részleteken kívül ismert már az is, hogy a tisztességtelen árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelések elhagyásával mennyi a (forint) kölcsönösszeg utalásakor (folyósításnak nevezik) a devizában nyilvántartott összeg.

 

Esetemben a kölcsön összege 17.000.000 Ft

A „tisztességes” nyilvántartott deviza összeg: 112.024,83  CHF

 

A részletes elszámolásból tudjuk, hogy mennyi a kamatláb és mennyi a kezelési költség.

Esetemben a kamatláb 2,29 % (6 hónapig) illetve 4,10 % (utána végig). A kezelési költség pedig végig 1,5%.

 

Ezekből az adatokból fogunk tehát a számítás során kiindulni.

 

Nagyon fontos, hogy egy jó számítási mód a kezünkben legyen, mert a bírósági eljárás során kérni kell a „jogkövetkezmény levonását”, vagyis azt, hogy pontosan mit is kérünk a bíróságtól azon kívül, hogy mondja ki  a kedvenc bankunkról, hogy tisztességtelen szerződést kötött, vagy épp nem is jött létre semmilyen szerződés. A kérésünket tehát számszerűsíteni is kell, ehhez kell olyan táblázat melyet elfogad a bíró és ellensúlyozni tudja a bank várhatóan tisztességtelen állításait, megvezetéseit. Vagyis nem csak az elszámolással kapcsolatban használható számítási módot kell kidolgoznunk.

 

Szükségünk van egy elvre, egy elgondolásra, mely alapján számolhatunk.

Induljunk ki talán abból, hogy mit mond a törvény?

 

Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.  Ha a hitelező pénzintézet (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában)  az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

 

Kamat az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg.

 

Miként jelenik meg ez a hétköznapi életben? A törvény szövege alapján nem tudunk számolni! Hol találunk segítséget?

 

Nézzünk valamilyen hiteles forrást! Nézzük az MNB honlapján lévő kalkulátort!

 

Számoljunk a tanulás folyamán kerek számokkal:

 

12 hónapra 10.000.000 Ft kölcsön, 10% kamatra, 2% kezelési költséggel. A kezelési költségnél meg kell adni, hogy mi az alapja a kezelési költség számításának.

 

for2-en-01.png

 

Én nem találtam meg ezt az információt a részletes adathalmazban, így előkerestem a szerződésemben:

 

 

for2-en-04.png

 

Ezt a fajta törlesztést hívják annuitásos számolásnak. Minden hónapban ugyanannyi a törlesztő részlet összege. Az első hónapokban sok a kamat és kevés a törlesztés, majd lassacskán egyre kevesebb kamatot fizetünk, így egyre több marad törlesztésre (ezt tőketartozásnak szokták nevezni).

 

Az ábrán jól látható, ahogy csökken hónapról hónapra az adósságunk. A kamatot az adósság után számoljuk havonta.

 

for2-en-02.png

 

 

Válasszuk ki az egyik hónapot:

 

for2-en-03.png

 

2015 július közepére az adósság a felvett 10 mFt-ról lecsökken 8,4 mFt-ra. Ez után az adott hónapban épp meglévő adósság után kell fizetni a 10% kamatot.

 

8.401.717 Ft x 10% / 12 = 70.014 Ft

 

A kezelési költséget azonban az évforduló (ügyleti év) első napján aktuális összege után kell fizetni.

10.000.000 x 2% / 12 =  16.667 Ft

 

Mind a kettőt ki kell vonni a havi törlesztő részletből

895.826 – 70.014 – 16.667 = 809.145

 

Így megkaptuk azt, hogy az adósság mennyivel csökken.

A következő hónapban ezzel az adattal számolunk már, mert augusztusban ennyi lesz az adósság.

 

Ezen az egyszerű elven fogunk számolni mi is!

 

A valóban fizetett, tisztességtelen (tehát magas) törlesztő részletből levonjuk a tisztességes (tehát alacsonyabb) törlesztő részletet, kamatot, kezelési költséget (és egyéb díjat ha van). Kapunk így egy összeget. Megkapjuk, hogy mennyivel fizettünk abban a hónapban többet a tisztességesnél. Mivel a törlesztés forintban történik, mindezt forintban kell számolnunk.

 

Mi kezdjünk ezzel a „megmaradó” forint összeggel?

 

Ezt az összeget levonjuk egyből az abban a hónapban aktuális adósságból, olyan mintha „szándékosan” előtörlesztettünk volna. Természetesen ezt CHF-ben kell számolni.

 

Közép árfolyamokkal számolunk, mert nincs pénzváltás, kizárólag átszámítás van oda és vissza.

 

A fizetési kötelezettségünk csak a tisztességes összegre vonatkozik és nem többre, ha többet vont le a bank, akkor az jogtalan volt. A többlet az adósságból levonódik.

 

Esetemben az első 60 hónap türelmi idős volt, nem volt tőketörlesztés, csak díj fizetés.

 

Egyszerűen kiszámoljuk, hogy adott hónapban mennyi volt az adósság kamata és kezelési költsége és amennyiben többet fizettünk, akkor azzal az összeggel csökken az adósság. A következő hónapban már az így csökkentett összeg után számoljuk a díjakat (kamat és kezelési költség) és így tovább hónapról hónapra.

 

A bankok ekkor napi kamatszámítást használnak. Valójában ezzel is károsítanak bennünket. Hogyan?

 

Az éves kamatot kiszámolják (az előző példa számaival):

8.401.717 Ft x 10% = 840.171,7 Ft

 

Annuitás esetén egyszerűen úgy számolja  a bank a havi törlesztő részletet, hogy az éves kamatösszeget elosztja 12-vel:

840.171,7 Ft x 10% / 12 = 70.014 Ft

 

Napi kamatszámítás esetén napokban számol, az éves összeget elosztja 360-nal, majd megszorozza az adott hónap napjainak a számával. Amikor 31 nap van egy hónapban, akkor többet fizetünk:

840.171,7 Ft x 31 / 360 = 72.348 Ft

 

Egy évben 365 nap van illetve négy évente 366 nap. Elhanyagolható? Esetenként kis összegről van szó ugyan, de több százezer szerződés esetén, hosszú évek alatt pár tízmilliárd forint így is összejön (ilyen apróságokkal egy pénzügyi felügyelet nem foglalkozik - nagyobb problémákkal sem).

 

Az esetleges fizetési késéseket és az ebből származó késedelmi kamatokat most figyelmen kívül hagyjuk, úgy számolunk, mintha minden hónapban pontosan fizettünk volna. A késedelmes fizetéssel és a késedelmi kamattal majd a következő, harmadik részben számolunk.

 

Nézzük tehát az első hónapokat lépésről lépésre.

 

A saját szerződésemnél a kamatot a most ismertetett napi számítással kell számolni, ha a hónap 28 napos akkor kisebb a kamat, ha 31 hónapos akkor több. Ha hétvégére esik a fizetési határidő, akkor lehet 33 nap is.

 

Érdemes megjelölni azt amikor a kezelési költség alapja változik, ekkortól 12 hónapon keresztül már egy kisebb összeg lesz a kezelési költség. Én vastagítottam a piros színnel írt aktuális adósságot.

 

 

for2-en-05.png

 

 

 

for2-en-06.png

 

 

Látható, hogy jelentősen megnőtt az előtörlesztés összege, amikor már nagyobb lett a kamatláb.

 

A számítás végén megkapjuk a forintosítás napján meglévő árfolyamréstől és kamatemelésektől megtisztított adósságunk összegét.

 

A bankkal ellentétben nekünk fontos hogy logikus, érthető számolást készítsünk, egyrészt magunk miatt is, másként azért, mert a bíróságon a bírónak is mindent pontosan meg kell magyaráznunk. Így tudjuk majd leleplezni a bankok újabb és újabb tisztességtelen fondorlatos cselekedeteiket. Egyáltalán nem kellene számolnunk, ha a bank érthető, kezelhető részletes kimutatást küldött volna. Azonban az, hogy tisztán lássunk nem állt és nem áll érdekében.

 

Egy komplett elemzést (egy elkeseredett sorstársunkét, aki mindig pontosan fizetett) hamarosan ismertetek….