Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Részletes adathalmaz feldolgozása – alap adatok

2015.05.10

Kell egy kis Excel ismeret. Semmi extra tudás nem szükséges, nem kell megijedni.

 

A legaljasabb adathalmazzal amivel találkoztam, az Erste Banké. Több száz oldal, több száz oszlop. A normálisabb bankok 8-10 oldalon megadták az adatokat…

 

Ez a munkafázis (ezen kívül kell majd még számolni) az Erste esetén nagyjából 4-8 óra, a normálisabb bankoknál a fele idő elég lehet…

 

 

1.

A részletes kimutatás adatait dolgozzuk fel egy táblázatban, folyamatosan haladunk oszlopról oszlopra a banktól kikért anyagban.

Elsőként írjuk be egymás alá a tranzakció dátumait, felülre meg a dátum felett lévő számot (oszlop szám). Az előző oszlopba pedig a kimutatás sorszámát. Ez azért fontos, mert így laponként tudjuk ellenőrizni, hogy nem hagytunk-e ki egy dátumot. A mi kis táblázatunkban a 87. sornál ugyanannak a dátumnak kell szerepelnie, mint az értesítőnek. Nálam ekkor a dátum 2012.08.02.

Ha kész vagyunk, akkor két adat szerepel a táblázatban, minden dátum, amikor történt valami és a dátumhoz tartozó sorszám.

Készítsünk még két oszlopot, az egyikben legyenek sorszámozva a havi törlesztések, a másikat pedig hagyjuk még üresen.

Minden oszlop felett ott van az oszlop sorszáma is. Az elszámolásban lévő oszlop sorszáma.

 

for-resz-en-01.png

 

 

2.

Azért, hogy a lehető legkevesebb oszlopot hozzuk létre a táblázatunkban, azokat az oszlopokat, melyekben csak egyszer-kétszer szerepel adat, külön felírjuk. Majd akkor, amikor találkozunk velük (most összesítve közlöm). Célszerű ezen adatok számolásához egy külön Excel lapot használni és nem a most használt táblázatot. Javaslom pirossal írni a tisztességtelen, zölddel pedig a tisztességes összeget. Ha nincsenek színek, könnyen összekeveredünk.

 

Ilyen adat a kölcsön összege és az akkori árfolyam, vagy ahogy írják: folyósítás összege devizában, a folyósításkor alkalmazott árfolyam és a folyósításkori tisztességes árfolyam. Ez utóbbi a folyósítás napján lévő MNB árfolyam.

 

Esetemben 114.017,44 CHF x 149,10 = 17.000.000,3 Ft vagyis az az összeg amit kértem és kaptam.

 

for-resz-en-02.png

 

Egyből kiszámolhatjuk a tisztességes nyilvántartási összeget.

Esetemben 17.000.000 / 151,73 = 112 041,13 CHF

 

Egy kivonás és megkapjuk, hogy már a folyósítás napján mennyivel csapott be a bank az árfolyamréssel (vételi és középárfolyam különbözete).

Esetemben: 114.017,44 CHF - 112 041,13 CHF = 1.976,31 CHF ez átszámolható forintra,

1.976,31 CHF x 151,73 = 299.866 Ft.

Ezután a tisztességtelen összeg után kamatot és díjakat, költségeket fizettünk!

 

A bank felszámolt folyósítási jutalékot is esetemben, 406,68 CHF-t.

 

for-resz-en-02b.png

 

 

Érdemes megnézni, hogy ez a költség szerepel-e a kölcsönszerződésben. Ha nem, akkor ez a tény jól jön egy per során, ezt az összeget vissza lehet követelni. Arról is meg kell győződni, hogy a THM számítása során ezt a folyósítási jutalékot figyelembe vették-e.

 

A tájékoztató nem hívja fel a figyelmet arra, hogy nem végig egységes az, hogy mi a tisztességes árfolyam. Az időszak elején (amikor a bank eladási árfolyamot használt) akkor a tisztességes árfolyam az MNB árfolyam, míg amikor jogszabály szerint a bank a saját középárfolyamát használta, onnét kezdve már nem kell az MNB árfolyammal helyettesíteni az alkalmazott árfolyamot, mert a bank középárfolyama jogszabály szerinti, vagyis tisztességes volt.

 

A 47. oszlopban szerepel a fizetendő folyósítási jutalék tisztességesre átszámított értéke: 415,93 CHF.

A különbség 9,25 CHF.

 

Ezzel az értékkel a CHF-ben nyilvántartott összegnek csökkeni kell, mert több folyósítási jutalékot fizettünk, mint kellett volna .

 

Hogy jött ki ez az összeg?

Úgy, hogy a folyósítási jutalékot a tisztességtelen eladási árfolyammal számolta a bank át forintra. A tisztességes MNB árfolyammal kevesebbe forintot kellett volna fizetnünk. Mivel többet fizettünk, mint tisztességes lett volna, a többlet összeg csökkenti a kezdeti adósságunkat.

 

406,68 CHF x 155,18 / 151,73 = 415,93 CHF

 

A 239. oszlopban szerepel a folyósítási jutalék tisztességes: 399,63 CHF.

A különbség 7,05 CHF.

Az imént csak azt vettük figyelembe, hogy árfolyamréssel növelve fizettük meg ezt a jutalékot. Most számoljuk ki azt, hogy a jutalék értéke sem volt tisztességes.

 

Ezzel az értékkel a CHF-ben nyilvántartott összegnek csökkeni kell, mert több folyósítási jutalékot fizettünk, mert kellett volna .

Hogy jött ki ez az összeg?

Úgy, mint az imént az adósság CHF-ben nyilvántartott összege. Az eredeti értéket az alkalmazott (tisztességtelen vételi) árfolyammal és az MNB (tisztességes) árfolyamával korrigálni kell:

406,68 CHF  x 149,10 / 151,73 = 399,63 CHF

 

Összefoglalva ezt a jutalék témát:

A bank folyósításkor levont: 63.109 forintot.

406,68 CHF x 155,18 = 63.109 forint

Miközben csak 60.636 forint lett volna tisztességes.

399,63 CHF x 151,73 = 60.636 forint

 

Ha volt előtörlesztés, azt is külön írjuk fel, kár egy oszlopot erre pazarolni.

 

Én lakáskasszás voltam, így volt előtörlesztésem.

72. sor 2012.03.19. előtörlesztés 6.858,77 CHF. (tisztességtelen) árfolyam (22. oszlop) 240,79.

 

Tisztességes árfolyam (25. oszlop) 240,79 CHF. Mivel a két árfolyam megegyezik a tisztességes előtörlesztés is 6.858,77 CHF.

 

Természetesen minden adatot ellenőrizni kell, hogy megfelel-e a valóságnak.

 

for-resz-en-03.png

 

Az előtörlesztés 2013.03.19.-én volt, 1.651.524 Ft gyűlt össze a lakáskasszában, a bank akkori tájékoztatója nem tartalmazza, hogy mennyivel csökkent az adósságom.

 

for-resz-en-04.png

 

for-resz-en-05.png

 

  

Az elszámolásban az Erste nem az MNB árfolyamával számolt, hanem a saját közép árfolyamával. Ez tisztességes, mert jogszabály írta elő (ahogy korábban utaltunk rá).

 

3.

Írjuk be a banki értesítőkből, vagy a számlakivonatokból a dátumok mellé a ténylegesen fizetett összeget. Az oszlop fölé írjuk, hogy „fizetve”. Nem sorszámot írunk, mert ez az adat nem az elszámolási adatokból származik.

 

4.

Az esedékes tőke, kamat és kezelési költség adatai jönnek CHF-ben. Esetemben ezek a 9. 10. és 11. oszlop. Mivel kész az adatbázis, beírhatjuk ezeket a megfelelő helyre. A nullákat természetesen ne írjuk be a cellákba (a cella az a kis kocka ahová írjuk az adatokat), mert zavaró. Virál az ember szeme...

 

Érdemes különféle színeket használni. Ajánlott a „nézetben” az „ablaktáblát rögzíteni”.

 

Esetemben a bank felmondta a szerződést így a 127. sorba esedékes tőkeként 98.815,08 CHF kerül.

 

for-resz-en-06.png

 

Ezek az adatok az eltelt időszak tény adatai, ezek alapján fizettük a törlesztő részleteket. Vagyis ezek az adatok a régi, tisztességtelen adatok.

 

Nem kell előre elkészíteni az egész táblát, elég akkor be szúrni egy újabb oszlopot, amikor szükség van rá. Ajánlott majd a későbbiekben az oszlop „elrejtés” amikor szükségtelen egy-két oszlop, majd a „felfedés”, amikor ezeket az oszlopokat is szeretnénk látni.

 

 

5.

Néha volt kisebb nagyobb fizetési késedelmem, mely után késedelmi kamatot számolt fel a bank. Ez esetemben a 19. oszlop.  Most írunk azokba a sorokba, amik kimaradtak eddig.

A felmondás miatt a 135. sorban 9.345,19 CHF szerepel késedelmi kamatként (2015.01.29.).

 

for-resz-en-07.png

 

 

 

6.

Most jön az izgalmas rész, a törlesztéseknél a tisztességes és a tisztességtelen árfolyamok, valamint az, hogy mennyit fizettem valójában.

Feltöltjük most a bank által használt eladási (tisztességtelen) árfolyamokat (35. oszlop) és a tisztességes árfolyamokat (36. oszlop).

 

for-resz-en-08a.png

 

Amit mi tudunk a saját havonta megkapott banki folyószámla kivonatok alapján az, hogy a bank mekkora törlesztő részletet vont le. Mindenképpen célszerű ellenőrizni, hogy egyeznek-e az adatok? Azon a dátumon annyi forintot tartalmaz-e a részletes elszámolás, mint amennyit fizettünk.

Sajnos a 230 oldalas, 364 oszlopos részletes kimutatás nem tartalmazza ezt az adatot, nekünk kell a számítást az Excel táblánkban elvégezni. Külön-külön a tőkére, a kamatra, a kezelési költségre és ha van akkor a többi díjra is. Ezeket összegezzük egy külön oszlopba és így már össze tudjuk hasonlítani a valóságot a részletes kimutatással.

 

 

for-resz-en-08b.png

 

A forint összegek kiszámolásához össze kell szorozni a CHF értékeket a használt árfolyammal.

 

 

for-resz-en-08c.png

 

Most tudjuk összehasonlítani a folyószámlánkról  tényleg levont összeget a bank által küldött részletes adatokkal.

 

for-resz-en-09.png

 

Összegezve évenként a forint adatokat, ellenőrizni tudjuk már az elszámoló levél adatait is.

 

7.

A 174 oszlop tartalmazza, hogy lakáshitelünk van, pontosabban lakáscélú jelzálog kölcsön.

 

A 175 oszlop tartalmazza, hogy az ügylet deviza neme CHF, vagyis CHF elszámolású kölcsönről beszélhetünk.

 

A 176. oszlop 83. sorából megtudjuk, hogy 2012,július 3.-án változott a kölcsönszerződés napi kamatozásúból annuitásos kamatozásúvá (a türelmi idő alatt nem volt tőketörlesztés).

 

A 171. oszlop 127. sora tartalmazza hogy 2014. március 10.-én felmondta a bank a kölcsönszerződést.

 

A 177. oszlop tartalmazza az alkalmazott ügyleti kamat százalékokat (kamatláb a neve).

  1. sor                  2007.05.25      2,29%

10. sor                  2008.01.15      4,50%

17. sor                  2008.07.15      5,00%

30. sor                  2009.07.15      5,60%

42. sor                  2009.12.19.     5,30%

50. sor                  2010.07.15      5,00%

 

A 178. oszlop tartalmazza, hogy mennyi a tisztességes kamatláb.

  1. sor                  2007.05.25      2,29%

10. sor                  2008.01.15      4,10%

 

Ugyan a kölcsönszerződésünk az ügyleti kamatot nem tartalmazza (ez semmisségi ok), de a „fogyasztóbarát” elszámolási törvény „beemeli” a hiányzó kamatlábat a kölcsönszerződésbe.

 

A 180-184. oszlopok tartalmazzák a különféle késedelmi kamatlábakat, az alkalmazottat és a tisztességest (erre most nem térek ki).

 

A 186. oszlop a kezelési költség, mely végig 1,5%. Az viszont sehol nem szerepel, hogy ezt milyen összegre kell számolni, aktuális adósságra-e vagy év eleji adósságra-e.

 

A 187. oszlop tartalmazza az érvényes referencia kamatot. Mi ez? A tájékoztató magyarázata a következőt írja: „A kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a jogalap nélküli gazdagodás elve szerint a fogyasztói követelés kamatoztatását meghatározó kondíció. (Félév első napján érvényes jegybanki alapkamat…)” Vagyis, ha az elszámolást és a forintosítást követően a bank tartozik az fogyasztónak, akkor a banknak a jegybanki alapkamattal növelt összeget kell visszafizetnie.

 

A 189. oszlop tartalmazza a „számlakonverziós középárfolyamot”, vagyis azt az árfolyamot, amihez képest eltért tisztességtelen módon az Erste. Ez az eltérés a jól ismert árfolyamrés.

 

A részletes kimutatás nem tartalmazza az árfolyamrés mértékét és azt, hogy változott-e? Ha kíváncsiak vagyunk akkor ezeket az adatokat is fel kell tölteni és ki tudjuk számolni a közép és az eladási árfolyam közti különbséget, az árfolyamrést.

 

Eladási:                                  155,18 Ft

Közép:                                    152,14 Ft

Különbség, az árfolyamrés:        3,04 Ft

Az árfolyamrés nagysága: 2,00%     

 

 

for-resz-en-10.png

 

 

 

Végig ekkora árfolyamrést alkalmazott az Erste, egészen addig, míg jogszabály nem írta elő a középárfolyam használatát.

 

Az árfolyamrés számolása kimutatja ha téves egy árfolyam, mert akkor nem 2,00% az árfolyamrés. Itt kiderül, hogy elütöttünk-e egy árfolyam adatot amikor beírtuk…

 

A 193. oszlop tartalmazza az MNB CHF árfolyamát,

 

A 195. oszlop 55. sora szerint 2010. december 15.-től alkalmazta a bank a középárfolyamot, vagyis ettől kezdve nem volt a törlesztésnél árfolyamrés alkalmazva.

 

A 211. oszlop tartalmazza a napi tranzakciók utáni tőketartozást, vagyis az aktuális adósságot. Ez esetemben az előtörleszt követően nagyot csökkent, majd pár hónappal később a türelmi idő lejártával kezdett csökkenni.

 

A 213. oszlopban lejárt kamat összegének hívja azt a tájékoztató, amikor nem fizettük meg határidőre a törlesztő részletet. Ez összefüggésben van a már feltöltött 10. oszloppal az „esedékes kamat összegével” és a 33. oszloppal, a „megfizetett kamat összegével”.

A további oszlopok az egyéb késedelmes fizetéseket és az ezek után számolt késedelmi kamatokat tartalmazzák (ezekre bővebben nem térek ki).

 

A 226. oszloptól már a tisztességes számolások eredményei jönnek, ezekre a nem térek ki, mivel a számításhoz szükséges képleteket a részletes tájékoztató nem tartalmazza.

 

Korábban saját magunk kiszámoltuk a tisztességes folyósított összeget (a megnevezés megtévesztő, mivel a bank forintot folyósított és nem CHF-t). A 231. oszlop 1. sora tartalmazza azt az összeget, melyet kiszámoltunk: 112.041,13 CHF. Mint tudjuk, ez nem a kölcsön összege, nem a kölcsön tárgya, hanem egy nyilvántartási formula (ennek törvényességének megítélése a bíróság dolga).

 

Azonban nem ez a kiindulási alap, hanem a 233. oszlop szerint, „a tisztességes fennálló tőketartozás”, melynek kiinduló értéke 112.024,83 CHF.

 

Összegzés:

 

Kaptunk az MNB rendelete szerint készített elszámolást, mely éves bontásban tartalmazza forintban a befizetett törlesztő részleteket.

 

Kértünk és kaptunk a banktól részletes adathalmazt, mely az MNB rendelete szerint készült. Ebben nincs forint összeg, csak CHF.

 

Nem lehet a két MNB rendelet által készített banki tájékoztatót összehasonlítani!

 

Órákig kell számolni, hogy az adatok ellenőrizhetők legyenek. Aki perel, annak kötelező kérni a jogkövetkezmények levonását. A jogkövetkezménynek minden bizonnyal egy számítást is kell tartalmazni. Például pontosan mennyi forintot fizetett hónapról hónapra, egy mennyit kér megállapítani a bíróságtól. A számolás nem kerülhető el!

 

Hosszas számolással lesz ismert az az összeg, amit befizettünk törlesztő részletekként a bankba és már tudjuk ellenőrizni, hogy a részletes elszámolás megfelelő időre rögzítve a tényleges törlesztéseket tartalmazza-e.

 

A hosszas számolás elkerülhető lett volna, ha az MNB előírja a bankoknak, hogy legyenek forint összeget tartalmazó oszlopok. A számolást mindenkinek saját magának kell elvégezni. Ez több órát vesz igénybe….

 

Az adatfelvitel során ellenőrizhetjük az árfolyamokat, a késedelmi kamatok alapját képező törlesztés csúszásokat.

 

Ellenőrizhetjük, hogy az előtörlesztés megfelelő módon lett-e rögzítve.

 

Végül az egyik legfontosabb, megismerjük a nyilvántartási CHF összeg tisztességes értékét is.

 

 

A folytatásban innét indulunk:  „a tisztességes fennálló tőketartozás”, melynek kiinduló értéke 112.024,83 CHF.

Egy egyszerűsített számolással kiszámoljuk, hogy mennyi a forintosítás időpontjáig az adósság CHF-ben nyilvántartott értéke.

Külön foglalkozunk majd az esetleges késedelmi kamatok sorsával is.