Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.03.03

Részlet a 32 oldalas ítéletből – a szerződéskötésről

reszlet-32o---kep-01.png

 

Részlet a 32 oldalas ítéletből – a szerződéskötésről

 

 

 

Előadta, hogy a felperesek az elmúlt évtizedekben két alkalommal vettek fel lakáscélú fogyasztási bankkölcsönt, mindkettőt pontosan visszafizették, tehát tisztában voltak a forintkölcsön jellemzőivel.

 

A 2000-es évek elején a lakhatási körülményeik javítása érdekében döntöttek úgy, hogy meglévő tehermentes ingatlanjukat értékesítik, és az életkörülményeiknek jobban megfelelő használt lakást vásárolnak, a két ingatlan értékének a különbségét banki kölcsönből teremtik elő. Felperesek több pénzintézet ajánlatának megismerése után úgy döntöttek, hogy az alperes ajánlatai közül választanak. Megbíztak ebben a bankban, mivel több mint 20 éve voltak ügyfelei.

 

A felperesek a kölcsönnel kapcsolatos döntésüket egyrészről alperestől kapott írásos és szóbeli tájékoztatások, másrészt reklámokban, sajtókban megjelenő tájékoztatók, felvilágosító cikkek alapján hozták meg. A felperes 2004. szeptember 27-én az alperes bankfiókjában tájékoztató jelleggel érdeklődött

12,5 millió forint kölcsön iránt, 180 hónapos futamidővel. A banki ügyintéző által átadott két törlesztési ütemezés szerint a CHF alapú kölcsön lényegesen kedvezőbbnek tűnt. A banki ügyintéző további dokumentumokat, űrlapokat bocsátott a felperesek rendelkezésére, így a fedezet alapú euró piaci kamatozású lakáscélú hitel termékismertetőt, kölcsönkérelem űrlapot, hozzájárulás jelzálog bejegyzéséhez, munkáltatói jövedelemigazolás űrlapot, azonban sem a

termékismertető, sem a többi dokumentum nem tartalmazott információt a devizahitel árfolyamváltozás okozta veszélyéről, az úgynevezett árfolyamkockázatról. Erről külön írásbeli tájékoztatót sem adott az ügyintéző az érdeklődő felperesnek, szóban viszont megnyugtató tájékoztatást kapott felperes a kérdéseire.

 

Felperesek azonban a meglévő ingatlanjukat csak két évvel később tudták eladni, 2006. március 17-én kötöttek adásvételi szerződést. Mivel a kiköltözésig nem találtak számukra megfelelő, megvásárolható ingatlant, albérletbe költöztek.

 

Majd 2017 elejére több megfelelőnek tűnő ingatlan is látótérbe került, és

a felperes már konkrétabb elképzeléssel ment az alpereshez. 2007. februárjában megkapták az aktuális terméktájékoztatókat, amelyből kiderült, hogy a felperes számára a forintkölcsön továbbra is elérhetetlen, mivel a jövedelme alapján nem juthat olyan összegű kölcsönhöz, amelyre szüksége lesz.

 

Az euró és a CHF devizahitelek közül a CHF azért tűnt előnyösnek, mert a kezelési költsége továbbra is lényegesen alacsonyabb, a fele volt. Ezáltal kisebb volt a CHF devizahitel havi törlesztőrészlete és kisebb volt a THM is. A felperes a következő banki megbeszélésen, táblázat formájában, írásos tájékoztatást kapott, amely tartalmazta a megfizetendő díjakat, költségeket, törlesztési részleteket és a THM-et két kölcsönváltozatra is.

 

Az egyik felajánlott lehetőség a hagyományos úgynevezett annuitásos kölcsön volt. A másik lehetőség az úgynevezett kombinált kölcsön volt, amely tartalmaz egy lakáskasszás megtakarítást is. A kellőképpen részletes tájékoztatóanyag végig 155,88 CHF eladási árfolyammal számolt. A felperes ez alkalommal sem kapott írásos tájékoztatót az árfolyamkockázatról.

 

Mivel a devizahitel teljesen ismeretlen volt felperes számára, minden

alkalommal rákérdeztek arra a bankfiókban, hogy jár-e ez valamilyen veszéllyel számukra. Válaszként pedig azt kapták, hogy nem, nem kell tőle félni, biztonságos.

 

A felperesek azt is előadták, hogy az első 2004. évi tájékozódást követően, amikor felmerült a devizahitel felvételének a lehetősége, a felperesek figyelték a sajtóban megjelenő információkat, figyelték az árfolyam alakulását, és a CHF árfolyama 2004 és 2007 között stabil volt. Kisebb árfolyammozgások voltak ugyan föl-le irányban, azonban ezek sem időtartamukat, sem a nagyságukat tekintve nem voltak jelentősek. Az alperestől kapott tájékoztatás, és a sajtóban

megjelenő információk valósnak, igaznak, hitelesnek tűntek felperes számára. Elfogadták alperestől, hogy a futamidő alatt várható kisebb árfolyam ingadozások nem befolyásolják jelentősen a havi törlesztőrészlet összegét. Arra lehet számítani, hogy a hosszú futamidejű devizakölcsönök esetében az árfolyamváltozás okozta hatások kiegyenlítik egymást.

 

Felperes azzal számolt a szerződéskötéskor, hogy az CHF elszámolású kölcsön a futamidő teljes időszakában sokkal kedvezőbb lesz, mint egy azonos összegű forint kölcsön.

 

A felperes 2007. február 19-én megkötötte a Fundamenta Ltp. szerződést 60 hónapos futamidőre. A felperes 2007. március 22-én adásvételi szerződést kötött arra az ingatlanra, amelyben jelenleg is élnek, és 2007. április 16-án személyesen nyújtotta be a kölcsönkérelmet az alperesi bankfiókban. Az igényelt hitel összege 17.000.000,- Ft, a hitel devizaneme svájci frank alapú.

A felperes 5 év türelmi időt jelölt meg, amely illeszkedett az Ltp. futamidejéhez.

 

A 2007-es termékismertetők, és a kölcsönkérelem sem tartalmazott információt árfolyamkockázatról. A felperes a szóban kapott banki tájékoztatás alapján nyújtotta be a kölcsönkérelmet. Az alperes a kölcsönkérelmet elbírálta, elvégezte a hitelképesség vizsgálatot, és megállapította, hogy a felperes a jövedelme alapján a 20 év alatt a kölcsön összegét és a díjakat ki tudja fizetni.

Közölte még azt is, hogy milyen további iratok szükségesek az igényelt kölcsönszerződés megkötéséhez.

 

A 17.000.000,- Ft kölcsön nyilvántartási összege devizában a szerződésben és

a folyósítási értesítőben teljesen eltérőek. A szerződésben 133,666 CHF, a folyósítási értesítőben 114,017,44 CHF. A szerződésben alperes 127,18 CHF árfolyammal számolt, vagyis azt feltételezte, hogy jelentős forinterősödés következhet be. A szerződés tehát egyértelműen 15%-os forinterősödés lehetőségét feltételezte. A folyósítás időpontjában 149,10 CHF vételi árfolyammal számolta ki alperes 17.000.000,- Ft kölcsönösszeg CHF

értékét.

 

A devizaárfolyamot sem a szerződés, sem a folyósítási értesítő nem tartalmazza. Sem a kölcsönszerződés, sem a folyósítási értesítő nem tartalmazza továbbá az összes havi törlesztőrészlet, valamint egyik sem tartalmazza az Ltp. előtörlesztés összegét sem. Mivel a szerződés ezeket nem tartalmazza, alperes nem tudta kiszámolni a szerződés THM-jét sem.

 

Az alperes a kölcsönszerződést 2014. február 21-i értéknappal, azonnali hatállyal felmondta.

 

(folyt köv).

 

 

A per 2011 szeptemberében indult. Az elszámolás vitatása miatt a per felfüggesztésre került 2014-ben. A per 2021 végén indult újra. A második tárgyaláson már kihirdette a bíró a teljes mértékben banknak kedvező  ítéletet. Ez január 20.-án volt. Ma, március 3.-án kaptuk kézhez az írásba foglalt ítéletet. Ez 32 oldal.

 

Összesen van 15 napunk fellebbezni!

 

A perről folyamatosan beszámoltam. Az első tárgyalásról pl:.

 

Rövid beszámoló a 2012.02.02-i tárgyalásról.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/rovid-beszamolo-a-2012.02.02-i-targyalasrol.html