Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rendkívül lassan haladok - elszámolás vitatása

2018.12.15

lassan---kep.png

 

 

Erste Bank Hungary Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

 

PANASZBEJELENTŐ – FELÜLVIZSGÁLAT KÉRÉSE

 

A FOGYASZTÓI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ELSZÁMOLÁSSAL, FORINTOSÍTÁSSAL, VALAMINT A KAMATMÓDOSÍTÁSSAL KAPCSOLATBAN

 

A 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozó a pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XL. törvény, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény alapján.

 

Panaszt tevő, felülvizsgálatot kérő ügyfél adatai:

Név:                                      Szabó József adós                     

................ (stb)

 

 

 

 

 

 

  1. Bevezetés

 

2018.november 28.-án vettük át a postán küldött P-2018-00109990 iktatószámú, 2018. november 23.-i keltezésű, hitelezés tárgyú levelüket, mely tartalmazza az alábbi csomagot (a továbbiakban Új Elszámolási Csomag):

„Csatoltan ismételten megküldjük a 2112330-C43511-001 számú hitel módosított, hatályosított elszámoló csomagot szíves felhasználásra.”

  1. 2018. november 8.-i keltezésű, RL 1006 247 908 855 2 vonalkódú elszámoló levél (5 oldal)
  2. Hiteltörténeti kimutatás, mely az elszámoló levél 1. számú melléklete (1 oldal)
  3. Hiteltörténeti kimutatás tájékoztatója, mely az elszámoló levél melléklete
  4. Részletes elszámolás, a kódszámban a dátum: …..20181108 (230 oldal)

 

Összehasonlítva az Új Elszámolási Csomagot az elmúlt években elküldött csomagokkal három állítást teszünk.

 

 

1. állítás: Az Erste Bank az elmúlt években minden esetben ugyanazt a részletes elszámolást küldte el részünkre. Nem javította ki részletes elszámolás korábban írásban jelzett hibáit, mivel a részletes elszámolás nem változott, sem a szerkezetében, sem pedig az adattartalmában. Kizárólag csak a kódszám változott, mely mind a 230 oldalon szerepel, minden más teljes mértékben változatlan maradt.

 

 

2. állítás: Az Erste Bank javított az elszámoló levél tartalmán, éveken keresztül hibás adat tartalmú elszámoló leveleket küldött.  A most érkezett elszámolásban: „az elszámolás során figyelembe vett, a szerződés megszűnésének időpontjában alkalmazott kamat mértéke: 4,1%” (elszámoló levél 2. oldal). Az eddig kiállított és elküldött összes elszámoló levélben ez a kamat minden esetben 5,0% volt.

 

 

3. állítás: Az Erste Bank ismételten, immár harmadszor emelte meg a „lejárt tartozás az időszak végén a nyilvántartás devizanemében” összeget. Jelenleg 129.107,57 CHF, míg a legelső alkalommal (2015-ben) 125.684,14 CHF volt.

 

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben az 1. a 2. és a 3. állításunkkal nem ért egyet, akkor bizonyítékokkal alátámasztva cáfolja meg.

 

 

 

  1. Előzmények

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény megállapította, hogy az Erste Bank által alkalmazott árfolyamrés (3.§) és kamatlábemelések (4.§) tisztességtelenek és így a szerződésekben nem használhatóak. Minden kölcsönszerződést újra kellett számolnia az Erste Banknak is.  Esetünkben az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 15.§ (2) pontja kötelezi az Erste Bankot arra, hogy bennünket tértivevényes levélben tájékoztasson az elszámolási törvény szerinti elszámolásról. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 18.§. (1) pontja teszi számunkra lehetővé, hogy az elszámolást vitassuk az Erste Banknak írt panaszunkkal. Ez a törvény rendelkezik arról is, hogy milyen lehetőségeink vannak akkor, ha az Erste Bank panaszunkra adott válaszát nem fogadjuk el.

2015. május 22.-én személyesen adtuk le a panaszunkat az Erste Bank Erzsébet körúti fiókjában. Mivel az Erste Bank nem adott a panaszunkra elfogadható választ, 2015.augusztus 7.-én személyesen adtuk le a Pénzügyi Békéltető Testületnek (PBT) írt kérelmünket. Mivel a kérelmünkkel a PBT érdemben nem foglalkozott és valótlan megállapításokat tett 2015. december 17.-én bírósághoz fordultunk. Hosszas és több lépcsős bírósági eljárást követően a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2017. március 29.-én hozta meg 45.Pkf.632.102/2017/2 számú végzését: „A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését megváltoztatja és az Pénzügyi Békéltető Testület H-PBT-H.9834/2015. számú határozatát hatályon kívül helyezi és a Pénzügyi Békéltető Testületet új eljárásra és újabb határozat hozatalára kötelezi”.

 

A PBT új eljárást folytatott le, mely keretében az elszámolás hibáit, ellentmondásait részletesen ismertettük írásban is és a személyes meghallgatás során is az Erste Bankkal. A BPT a 2017. augusztus 22.-i H-PBT-H-159/2017 számú határozatában kötelezte az Erste Bankot: „A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezi a Pénzügyi Szolgáltatót a 2112330 (C43511-001) számú szerződés vonatkozásában új elszámolás és hiteltörténeti kimutatás, valamint részletes elszámolás (együttesen: új elszámolás) készítésére és a módosított elszámolás végrehajtására, jelen határozat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) naptári napon belül…”.

 

Mivel a BPT kötelezésének az Erste Bank nem tett eleget, mindketten végrehajtást kezdeményeztünk az Erste Bank ellen. A végrehajtás során sem tett eleget az Erste Bank a PBT kötelezésének, helyette a végrehajtás megszüntetése érdekében pert indított. Ezt a pert az Erste Bank elvesztette, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a 2018. október 12.-i, 6.P.87.628/2018/11 számú, fellebbezés hiányában jogerőssé vált ítéletében az Erste Bank végrehajtás megszüntetése iránt indított keresetét elutasította. „Minthogy a 2018 áprilisában az alperesek részére megküldött hiteltörténeti kimutatás – bár a korábbiaktól eltérő, de továbbra is – hibás adatokat tartalmazott, az elszámolás a PBT határozatának nem felelt meg, amely a keresetet önmagában megalapozatlanná tette. A fentiekre figyelemmel a bíróság nem állapíthatta meg, hogy a felperes a végrehajtató okiratban foglalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, ezáltal a végrehajtás megszüntetésének a Pp. 528. § (2) bekezdés b pontja alapján nem volt helye, ezért a bíróság a keresetet elutasította.” „A bíróság megjegyzi, hogy a felperes továbbra is köteles a javított adatokat feltüntető hiteltörténeti kimutatást is tartalmazó (teljes és hibátlan) elszámolást az alperesek részére megküldeni.”

Ennek a jogerős ítéletnek a következménye volt, hogy az Erste Bank elküldte részünkre az Új Elszámolási Csomagot.

 

Ezzel a csomaggal kapcsolatban fogalmaztuk meg az 1. és 2. állításunkat.

Mi nem láttuk értemét továbbra is bíróságon bizonygatni azt, hogy egy „változatlan tartalmú” adatbázis, képtelen az észlelt hibákat orvosolni, kijavítani, mert a bíróság az alábbi megállapítást tette az ítéletében. „A jelen ítélet jogereje … nem zárja el a felpereset attól, hogy amennyiben az alperesek a részükre fentiek szerint megküldött elszámolás alapján a teljesítést továbbra sem ismernék el, a Vht 41. § szerint lefolytatott eljárást követően – ezen megváltozott tényállás alapján – ismételt keresetet terjesszen elő a végrehajtás megszüntetésére.”

 

Mint már több alkalommal kifejtettük, egyáltalán nem érdekünk a pereskedés az Erste Bankkal, több alkalommal is tettünk írásban ajánlatot az Erste Banknak peren kívüli megoldásra, azonban ezek a kezdeményezéseink nem vezettek eredményre. Az Erste Bank éveken keresztül figyelmen kívül hagyja a fogyasztóvédelmi jogszabályokat, a PBT, a végrehajtók és a bíróságok kötelezéseit, látványosan a perek elhúzódására törekszik. Jelenleg két felfüggesztett bírósági eljárásunk is van. A Fővárosi Törvényszék 606.G.42.877/2013/8 számon hozta meg, 2014. július 29.-én, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perünkben a peres eljárás hivatalból történő felfüggesztését előíró végzését addig, amíg az elszámolás be nem fejeződik. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a 2.P.XVIII.21.925/2017/11 számon hozta meg, 2018. január 19.-én, a végrehajtás megszüntetése iránt indított perünkben a per felfüggesztését előíró végzését addig, amíg a Fővárosi Törvényszék előtt lévő perünk jogerősen be nem fejeződik. Tehát azért, hogy a pereink a lehető leghamarabb befejeződjenek, meggyőződésünkkel ellentétben, minden logikai és szakmai tudásunkkal ellentétben, nem teszünk olyan lépéseket, melyeket a jogerőssé vált ítélet számunkra biztosít. Ha megtennénk, akkor az Erste Bank minden bizonnyal továbbra is csak ugyanazt a változatlan tartalmú részletes elszámolást küldené el, kiegészítve újabb és újabb módosult hiteltörténeti kimutatással és ismételten keresetet terjesztene elő a végrehajtásunk megszüntetésére. Könnyen belátható, ezzel csak az idő telne el hiábavalóan és egy lépéssel sem jutnánk közelebb az elszámolásban található súlyos hibák orvoslásában.

 

A PKKB az ítéletében az alábbi megállapításokat tette: „A bíróság megjegyzi, az, hogy az új elszámolás tartalmában a korábbival egyező, nem zárja ki, hogy az új elszámolásnak minősüljön.” „... a korábbi részletes elszámoláson szereplőtől eltérő kódsor alapján a bíróság megállapította, hogy az formailag új elszámolásnak minősül.”

 

A most érkezett Új Elszámolási Csomagban lévő elszámolást így, tudva azt, hogy nem így van, elfogadjuk új elszámolásnak. Tisztában vagyunk vele és minden bizonnyal az Erste Bank is tisztában van azzal, hogy a jogerős ítéletet hozó PKKB egyáltalán nem vizsgálta a per folyamán tett észrevételeinket. A bíróság megfogalmazása: „Az elszámolásban feltüntetett adatok helyességének, illetve azoknak az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseményekkel való összhangjának vizsgálata a korábban kifejtettek szerint a jelen eljárás kereteit meghaladják. A kölcsönjogviszony pontos tartalmára (kölcsönösszeg, kamat és díjak, futamidő, stb.), és annak lefutása alatt történt tranzakciókra (folyósítás és törlesztések összege és időpontja) vonatkozó tényállítások és bizonyítékok hiányában a bíróságnak nem is volt lehetősége azt érdemben vizsgálni.” „A bíróság előre bocsájtja, hogy a jelen per tárgyát nem a felperes által készített elszámolás helyességének a vizsgálata képezte.”

 

 

 

  1. A panasz és felülvizsgálat kérés jogi alapja

 

A PKKB a 2018. október 12.-i, 6.P.87.628/2018/11 számú, fellebbezés hiányában jogerőssé vált ítéletében a bíróság megállapítja, hogy: „… a kötelezés alapján készített új részletes elszámolás és elszámolólevél kézhezvételével az alperesek panasztételi joga ismételten megnyílik, melynek benyújtására az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül van lehetőség.

A BPT a H-PBT-H-159/2017 számú határozatában megállapítja, hogy: „A Kérelmező az új részletes elszámolás, a szükség szerint módosított hiteltörténeti kimutatás, a kapcsolódó tájékoztató levél és az elszámolólevél birtokában kerül abba a helyzetbe, hogy az adatokat a rendelkezésre álló alapbizonylatokkal (befizetési bizonylatok, korábbi értesítő levelek, éves elszámolások, stb.) összevesse, és a még mindig hibásnak talált vagy vélt adatokat új panaszeljárás keretében ismét megkifogásolja. A kötelezés alapján elkészített új részletes elszámolás és elszámolólevél kézhezvételével a Kérelmező panasztételi joga ismételten megnyílik. Az új (harmadik) elszámolásra vonatkozó esetleges panasz benyújtására a Pénzügyi Szolgáltatóhoz az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül van lehetősége a Kérelmezőnek.”

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről  szóló 2014. évi XL. törvény rendelkezik a felülvizsgálat indításának lehetőségéről:

18. § (1) Ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által a számára megküldött elszámolást vitatja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. Ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő.

 

A törvény a PBT eljárását szabályzó résznél határozza meg, hogy az új elszámolással kapcsolatban is lehet panasszal élni:

22. § (1c)  A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárását megszünteti, ha a pénzügyi intézmény - az új elszámolás megküldésével - azt jelenti be, hogy panasz alapján új elszámolást készített. A Pénzügyi Békéltető Testületnek az eljárást megszüntető döntésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat be.

 

A törvény a nemperes eljárását szabályzó résznél is meghatározza, hogy az új elszámolással kapcsolatban is lehet panasszal élni:

27. § (5) A bíróságnak a felfüggesztett eljárást meg kell szüntetnie, ha a Pénzügyi Békéltető Testület megállapította a helyes elszámolást és kötelezte a pénzügyi intézményt annak végrehajtására, és a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület határozata ellen nem kezdeményezte polgári nemperes eljárás lefolytatását. A bíróságnak az eljárást megszüntető végzésében tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy az új elszámolással szemben a pénzügyi intézménynél panaszt nyújthat be.

 

2018.november 28.-án vettük át az Új Elszámolási Csomagot, ma 2018. december .....-a van, így a rendelkezésünkre álló 30 napon belül nyújtjuk be a panaszunkat.

 

 

 

  1. Az elszámolás tartalmát előíró jogszabályok, döntések

 

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény előírja, hogy az elszámolásnak meg kell felelnie az MNB rendeletben előírtaknak:

10. Az elszámolás és az elszámolás közlése

16. § (1) Az elszámolást a pénzügyi intézmény a fogyasztó részére, annak fogyasztói kölcsönszerződésben megjelölt, illetve a 15. § szerinti bejelentett címére küldi meg tértivevényes levélben. A megküldés időpontjának az elszámolás postára adásának időpontját kell tekinteni.

(2) Az elszámolást az MNB rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

 

 

A fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet meghatározza a követelményeket:

2. § (1)1 A pénzügyi intézmény a 2014. évi XL. törvényben meghatározott elszámolásról (a továbbiakban: elszámolás) – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. melléklet szerinti szerkezetű és tartalmú értesítő levélben nyújt tájékoztatást a fogyasztó részére.

(5) A pénzügyi intézmény a fogyasztó részére küldött (1)–(3) bekezdés szerinti értesítő levélhez a 4. melléklet szerinti hiteltörténeti kimutatást és segédletet csatolja.

(6) A pénzügyi intézmény az 1–4. mellékleteket a tájékoztatás értelmezését elősegítő elemekkel kiegészítheti, és az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túl az elszámolással kapcsolatos egyéb tájékoztatást is nyújthat a fogyasztó részére, továbbá egyéb mellékletet, nyomtatványt is csatolhat az elszámolásról szóló értesítő levélhez.

(8) A pénzügyi intézmény a fogyasztó kérésére elektronikus úton vagy nyomtatott formában a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szükséges, teljes körű levezetését, valamint az adatok beazonosítását és értelmezését lehetővé tevő formátumban az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot, vagy internetes szolgáltatói felületén lehetővé teszi, hogy a fogyasztó ezen kimutatáshoz és adatokhoz hozzáférjen. A pénzügyi intézmény a fogyasztó kérelmére történő adatszolgáltatást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül teljesíti.

 

 

1. követelmény: az elszámolásnak teljeskörű levezetést kell tartalmaznia (MNB rendelet)

 

 

2. követelmény: az elszámolásnak alkalmasnak kell lennie ahhoz, hogy számszaki ellenőrzést tudjunk elvégezni (MNB rendelet)

 

 

3. követelmény: az elszámolásnak valamennyi adatot tartalmaznia kell (MNB rendelet)

 

 

 

A rendelet megerősíti, hogy (legkésőbb a panasz kezelés során) az Erste Banknak minden adatot valamint a teljeskörű levezetést is a rendelkezésünkre kell bocsátania:

8. § (2) Az elszámolás összegszerűségét érintően benyújtott panasz részbeni vagy teljes elutasítása

esetén a fogyasztó kifejezett kérésére a pénzügyi intézmény a fogyasztónak küldött válaszhoz mellékeli az elszámolás teljes körű levezetését, valamint az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot. E kötelezettség nem terheli a pénzügyi intézményt, ha az elszámolás teljes körű

levezetését, valamint az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot korábban a fogyasztó

rendelkezésére bocsátotta.

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben a 1. az 2. és a 3. követelményt nem tartja magára nézve kötelezőnek, akkor jelölje meg azt a jogszabály helyet, mely felmenti a követelmények teljesítése alól.  

 

 

A fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről szóló 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet lehetővé teszi az Erste Bank számára is, hogy a kötelezően előírt tartalmon kívül további tájékoztatást nyújtson.

 

2. § (1)1 A pénzügyi intézmény a 2014. évi XL. törvényben meghatározott elszámolásról (a továbbiakban: elszámolás) – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. melléklet szerinti szerkezetű és tartalmú értesítő levélben nyújt tájékoztatást a fogyasztó részére.

(5) A pénzügyi intézmény a fogyasztó részére küldött (1)–(3) bekezdés szerinti értesítő levélhez a 4. melléklet szerinti hiteltörténeti kimutatást és segédletet csatolja.

(6) A pénzügyi intézmény az 1–4. mellékleteket a tájékoztatás értelmezését elősegítő elemekkel kiegészítheti, és az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túl az elszámolással kapcsolatos egyéb tájékoztatást is nyújthat a fogyasztó részére, továbbá egyéb mellékletet, nyomtatványt is csatolhat az elszámolásról szóló értesítő levélhez.

 

 

4. állítás: Az Erste Bank az Új Elszámolási Csomagba nem helyezett el kiegészítő elemeket, magyarázatokat, mellékleteket azért, hogy a tájékoztatásunkat elősegítse.

 

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben a 4. állításunkkal nem ért egyet, akkor bizonyítékokkal alátámasztva cáfolja meg.

 

 

5. állítás: Az MNB az elszámolással kapcsolatban összesen négy rendeletet alkotott, melyek száma: 42/2014, 54/2014, 55/2014, 58/2014.

 

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben a 5. állításunkkal nem ért egyet, akkor adja meg az MNB rendelet(ek) számát

 

 

A felsoroltakon kívül a PBT is meghatározta a 2017. augusztus 22.-i H-PBT-H-159/2017 számú határozatában, hogy mit kell tartalmazni és milyen szempontoknak kell megfelelnie az új elszámolásnak.

 

 

4. követelmény: A PBT kötelezi az Erste Bankot három új dokumentum (kimutatás): új elszámoló levél, új hiteltörténeti kimutatás valamint új részletes elszámolás (együttesen új elszámolás) elkészítésére.

 

 

5. követelmény: Minden kimutatásban az adatoknak helyesnek és következetesnek kell lenniük (PBT).

 

 

 

6. követelmény: Az adatoknak a kölcsönszerződéssel összefüggő gazdasági eseményekkel összhangban kell állnia (PBT).

 

 

7. követelmény: A különböző kimutatásokban lévő adatoknak egymással összhangban kell állnia (PBT).

 

 

8. követelmény: A PBT megállapítja, hogy adatfeltüntetési következetlenségek vannak a lejárt tartozás, a késedelmi kamatok illetve a hiteltörténeti kimutatás adataiban. Ezeket a következetlenségeket az Erste Bank az új elszámolásban nem szüntette meg. Ezért is szükséges új elszámolás elkészítése.

 

 

9. követelmény: A PBT megállapítja, „a hibátlan és teljes (tájékoztató mellékletekkel ellátott) részletes elszámolás, a (szükség szerint korrigált) hiteltörténeti kimutatás, a kapcsolódó, az előzőkkel a szükséges pontokon egyezést mutató elszámoló levél szorosan összetartó egységet képez, az egyes dokumentumoknak összhangban kell lennie egymással”. Ezért is szükséges új elszámolás elkészítése.

 

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben a 4. az 5. a 6. a 7. a 8. és a 9. követelményt nem tartja magára nézve kötelezőnek, adja meg az a jogszabályi helyet, vagy PBT határozatot, vagy jogerős ítéletet, mely(ek) felmentik a követelmény teljesítése alól.

 

 

 

6. állítás: Az Erste Bank eleget tett annak a PBT előírásnak, hogy az új elszámolást lássa el aktuális keltezéssel.

 

 

7. állítás: Az Erste Bank nem tett eleget annak a PBT előírásnak, hogy csatoljon az új elszámoláshoz tájékoztatót az elszámolás során felhasznált adatokról és számításokról.

 

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben a 6. és a 7. állításunkkal nem ért egyet, akkor bizonyítékokkal alátámasztva cáfolja meg.

 

 

A PKKB a 2018. október 12.-i, 6.P.87.628/2018/11 számú, fellebbezés hiányában jogerőssé vált ítéletében előírta, hogy az új elszámolásnak meg kell felelnie a PBT előírásainak.

 

 

 

 

  1. Gazdasági összefüggések

 

 

A PBT a 2017. augusztus 22.-i H-PBT-H-159/2017 számú határozatában az alábbi megállapítást tette: „Az új elszámolás elkészítése során a Pénzügyi Szolgáltató az egyes kimutatásokban kizárólag olyan, következetesen kimutatott helyes adatokat tüntethet fel, melyek az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseményekkel, valamint egymással összehangban állnak”.

 

Azt, hogy az új elszámolásban lévő adatok összhangban állnak-e a „gazdasági-pénzügyi eseményekkel” és „egymással”, akkor tudjuk megállapítani, ha ismerjük a kölcsönszerződés eseményeit és a kimutatások közt lévő kapcsolatokat.

 

 

A kapcsolatokat és az összhangot egyrészt megismerhetjük egy alkotmánybírósági határozatból. A Szegedi Járásbíróság két bírója fordult az Alkotmánybírósághoz több alkotmányossági kifogással. Az Alkotmánybíróság eljárásában az elszámolás alapvető kérdéseiről az MNB és az Igazságügyi Miniszter is kifejtette a véleményét. Részletek a határozatból:

 

III/01339/2016 ügyszám - 3019/2017. (II. 17.) AB határozat

[31]        A DH2-törvény indokolása értelmében az „elszámolás a törvény alapján a jelenben történő korrekció”, a szabályozás célja az, hogy „a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a 2014. évi XXXVIII. törvény [DH1-törvény] 3. §-ában meghatározott árfolyamon, valamint a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás.” A DH2-törvény 4. § (1) bekezdése ezzel összhangban a semmis kikötés alapján teljesített és a semmis kikötés figyelmen kívül hagyásával kiszámított törlesztőrészletek közötti különbözetnek a fogyasztó javára túlfizetésként történő elszámolását írja elő. Az 5. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó követelését úgy kell kiszámítani, mintha a túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna.

[33]        Az indítványozó bírók által támadott MNB-rendelet szabályozási konstrukciója szerint – amint azt az MNB is megfogalmazta az Alkotmánybíróságnak megküldött válaszában – az MNB-rendelet hatálya alá tartozó szerződések esetében az 1. mellékletben szereplő képlet alapján a pénzügyi intézmény a hiteltörténetet átszámítja: a tisztességtelen értékeket tisztességesre cserélve sor kerül az „átszámított fogyasztói kölcsön hipotetikus lefuttatására”, tehát az eredeti hiteltörténet helyett az ún. átszámított hiteltörténet meghatározására (törlesztési perió­dusonként, lásd MNB-rendelet 5. §). A szimuláció vége a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés összegének a megállapítása. Ennek során pedig figyelembe veszi a jogalkotó azt is, ha a múltban volt olyan törlesztési periódus, amikor a fogyasztónak nemcsak az eredeti, ténylegesen megvalósult, hanem az átszámított hiteltörténet alapján is hátraléka volt. A teljes futamidőre vonatkozóan megállapított túlfizetés az ilyen késedelem megállapítását – és ennek esetleges pénzügyi következményeit – nem zárja ki.

[34] 3.2. Az Alkotmánybíróságnak megküldött véleményében az MNB úgy érvelt, hogy a DH1-törvény célja a semmis szerződési kikötések alkalmazása miatt a múltban keletkezett fogyasztói túlfizetésekkel való elszámolás, a többletbefizetésnek minősülő tételek jelenben való rendezése. Nem célja ugyanakkor a törvénynek a szerződések „alapján bekövetkezett jogi tények valamennyi jogkövetkezményének a rendezése”, illetve az sem, hogy az esetleges fogyasztói késedelmet meg nem történtté tegye. Erre utal az MNB válasza szerint a DH2-törvény 5. § (3) bekezdése is, amely egységesen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztói követelést – a (4) bekezdés kivételével (ha a szerződés megszűnése a szerződésből eredő követelés teljesítésére irányuló kötelezettség fennmaradása nélkül következett be) – a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Ezzel összhangban, a felhatalmazásnak megfelelően, az MNB-rendelet is kizárólag az elszámolás módszertanát – vagyis a fogyasztói túlfizetés mértékének meghatározására szolgáló módszertant – határozza meg, és nem állapít meg a semmis szerződéses kikötésekkel érintett fogyasztói kölcsönszerződések megszegésével kapcsolatos bármilyen egyéb polgári jogi jogkövetkezményt – hangzik az MNB érvelése.

[35] Amennyiben a fogyasztó az eredeti szerződést figyelembe véve késedelembe esett, azonban az adott időszakra számított fogyasztói túlfizetése miatt a ténylegesen teljesített befizetései elegendők lettek volna az esedékes törlesztőrészletek teljesítésére, akkor az adós „fogyasztói követelése gyorsuló ütemben bővül” [a „fogyasztói követelés” a DH2-törvény 5. § (2) bekezdésének fogalomhasználata, lényegében a fogyasztói túlfizetést jelenti az elszámolást követően]. Ennek oka – érvel az MNB –, hogy „míg az eredeti hiteltörténetben a fogyasztó tartozása halmozódott volna a nem elégséges befizetések és a késedelmi kamatok miatt, az átszámított hiteltörténetben ezzel szemben mérséklődik a tartozása. A módszertan így teljes mértékben ellentételezi az adóst azon pénzügyi hátrányok miatt, amelyek a késedelembe esés miatt érték.”

[36] Az MNB álláspontja tehát az, hogy az MNB-rendelet 6. § (2) bekezdésének csak az a jelentése és következménye, hogy „a fogyasztói követelés meghatározása során az egyes elszámolási időszakokban a késedelem ténye is figyelembe vételre kerül”. E rendelkezés ugyanakkor nem értelmezhető akként, hogy az az elszámolás megelőzően bekövetkezett jogi tények következtében alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket szabályozna.

[37] 3.3. Az Alkotmánybíróságnak megküldött véleményében az igazságügyi miniszter is – megerősítve az MNB-véleményben írtakat – leszögezi, hogy a DH2-törvény nem tartalmaz a hitelezőt megillető felmondási jogra vonatkozó rendelkezéseket, és a felmondás érvényességét vagy érvénytelenségét nem lehet a törvény alapján megítélni. A DH2-törvény kizárólag a fogyasztót megillető követelés kiszámításának szabályait, az elszámolási mechanizmust tartalmazza, nem érintve az elszámolás előtt bekövetkezett jogi tényeket, és nem véve át a felek között jogviszony létrejöttével vagy megszűnésével kapcsolatos anyagi jogi normák szerepét. A törvény a más jogszabály alapján „gyakorolt felmondási jog következtében megszűnt szerződések létállapotára nem hat ki”.

[38] Mindezek miatt az igazságügyi miniszter jogi álláspontja az, hogy az MNB-rendelet támadott 6. § (2) bekezdésében szereplő késedelmes szerződés-fogalomnak is csupán a számítási metódus szempontjából lehet és van jelentősége. A kölcsön késedelme nem e módszertani szabályok, hanem az anyagi magánjogi rendelkezések alapján ítélhető meg.

[39] Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a DH2-törvénynek nem célja, hogy a felmondott szerződéseket a felmondás érvénytelensége okán fennálló szerződéseknek minősítse, ugyanakkor ezt – a válaszból következően – nem is kívánta kizárni a jogalkotó: a felmondás érvényességének vagy érvénytelenségének az elbírálása a bíróságok feladata. Álláspontja szerint továbbá ennek az MNB-rendelet sem mond ellent, ahogyan a törvényből, úgy az elszámolás konkrét módszertanát meghatározó rendeletből sem következik a szerződés nemfizetés miatti felmondásának jogszerűsége vagy jogszerűtlensége.

[40] 4. Az Alkotmánybíróság a jogszabályi környezet áttekintése, valamint az MNB és az igazságügyi miniszter által megküldött véleményben foglaltak alapján a következőket állapította meg.

[41] A DH2-törvény a semmis szerződési kikötések miatt szükségessé vált pénzügyi elszámolás szabályait tartalmazza. Ugyanakkor – amint arra a bírói indítványok is hivatkoznak – az egyoldalú szerződésmódosítás vagy az árfolyamrés alkalmazása, pontosabban e szerződési kikötések semmissége nemcsak a követelés összegére, hanem – a semmisség általános polgári jogi szabályok szerinti jogkövetkezményeiből adódóan – akár a kölcsönszerződés felmondásának megítélésére is kihatással lehet.

[42] A DH1-törvény és a DH2-törvény [sem ez utóbbinak az indítványozók által megjelölt 4. § (1) bekezdése, sem pedig más rendelkezése] erre vonatkozó kifejezett rendelkezést nem tartalmaz – nem zárja ki a késedelemre alapított felmondás jogszerűtlenségének az elszámolás eredménye alapján történő utólagos megállapítását, de kifejezetten nem is teszi kötelezővé azt. A DH2-törvény az elszámolási elvek és az elszámolási szabályok között (3–5. §§) csak annyit ír elő, hogy a semmis kikötés alapján teljesített és az átszámított törlesztőrészletek közötti különbséget túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára. A fogyasztó követelését pedig úgy kell kiszámítani, mintha a túlfizetéseket azok időpontjában – az esedékességnél későbbi időpontban történt túlfizetés esetén a következő esedékesség időpontjában – előtörlesztésként teljesítették volna. A fogyasztói követelést főszabály szerint a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni.

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/3DB14CA3DEDBBACFC1258022005869AB

 

 

 

Az ismertetett AB határozatból az alábbi következtetéseket lehet levonni:

 

 

8. állítás: Az Erste Banknak úgy kell újra számolnia, mintha MNB árfolyamon (árfolyamrés nélkül) és eredeti kamatszinten történt volna a kölcsönszerződés elszámolása.

 

 

9. állítás: A tisztességtelen értékeket tisztességesre cserélve sor kerül az „átszámított fogyasztói kölcsön hipotetikus lefuttatására”, tehát az eredeti hiteltörténet helyett az ún. átszámított hiteltörténet meghatározására.

 

 

10. állítás: A kölcsön lefuttatása a teljes hiteltörténet. Két hiteltörténet, két lefuttatás van: az eredeti és az átszámított. Az első, az eredeti a tisztességtelen elszámolás, a második, az átszámított a tisztességes elszámolás.

 

 

11. állítás: A semmis kikötés alapján teljesített (tisztességtelen) és a semmis kikötés figyelmen kívül hagyásával kiszámított (tisztességes) törlesztőrészletek közötti különbözet a túlfizetés. 

 

 

12. állítás: a túlfizetés fogyasztó követelésnek számít.

 

 

13. állítás: a fogyasztó követelését úgy kell az újra számolásnál figyelembe venni, mintha a túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna.

 

 

14. állítás: a fogyasztói követelést a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni.

 

 

15. állítás: A „szimuláció” (a tisztességes elszámolás elvégzése és összehasonlítása a tisztességtelen számolással) vége a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés összegének a megállapítása.

 

Kérjük az Erste Bankot, amennyiben a 8. a 9. a 10. a 11. a 12. a 13. a 14. vagy a 15. állításunkkal nem ért egyet, akkor bizonyítékokkal alátámasztva cáfolja meg.

 

 

Mivel ugyanarra az elszámolásra teljesen különböző elnevezések vannak használva (pl. eredeti, átszámított, semmis kikötés alapján számított stb.), a panaszunk során a „tisztességtelen” és a „tisztességes” kifejezéseket. Ezekkel a kifejezésekkel csatlakozunk az Erste Bank elszámolásiban lévő elnevezésekhez. 

 

 

Az Erste Bankkal kötött bankkölcsön szerződésünkre a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabály vonatkozik:

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

 

 

Szerződéskötés után pénzintézet a kötelezett, köteles a szerződésben meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani. A most ismertetendő, egyszerű, részletesen ismertetett példában 12.000 Ft pénzösszeggel számolunk. Az adós a jogosult, a szerződés alapján követelheti a pénzintézettől a kölcsön rendelkezésre bocsátását (amennyiben a bank nem teljesíti a kölcsön folyosítását).

 

Ezt követően az adós a kötelezett és a pénzintézet a jogosult. Az adós a kölcsön összegét részletekben fizeti meg. Az alábbi példában egy éven keresztül csak kamatot fizet (az adóssága nem változik, nincs tőketörlesztés ebben az időszakban, ezt az időszakot az Erste Bank türelmi időnek nevezik). A havi törlesztő részlet a türelmi idő alatt csupán kamatot tartalmaz. A második évben fizeti vissza adós a kölcsön összegét. Az annuitásnak megfelelően a törlesztő részletek azonosak. A törlesztő részlet a kamatösszegből és a tőkeösszegből áll. A kamatösszeg az éppen aktuális adósságból, a kamatlábbal számolható. Az adósságot hónapról hónapra csökkenti a tőkeösszeg. Amennyiben az adós, a kötelezett nem fizeti a törlesztő részletet, a pénzintézet, a jogosult, követelheti a teljesítést (a törlesztő részletek megfizetését).

 

A törlesztő részlet megfizetése az adós fizetési kötelezettsége.

 

 

----------------------------- és így tovább és így tovább --------------------------------

 

 

 

Rendkívül lassan haladok, úgy álltam neki a 230 oldalas részletes elszámolásnak, minha még soha nem láttam volna. Most a 39. oldalnál tartok...

 

Nem volt egyszerű elérnem, hogy "ismét" vitathassam az elszámolásomat.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/elso-fokon-nyertem---az-erste-nem-tud-szamolni.html

 

 

Szorít a határidő, így a tüntetéseket ki kell hagynom, a holnapi vasárnapit is.

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/vasarnap-legyunk-tomeg---------dec.16..html

 

 

Tudom, nem szép tőlem, hogy hívok mindenkit tüntetni, én meg nem megyek. Sajnos "melóznom" kell. Lesz még tüntetés, majd azokon találkozunk :)

 

Pár nap szabit is fel kell áldoznom azért, hogy időre elkészüljek.

Alaposan be fogom bizonyítani az Erste összes megtévesztését, amit az elszámolásban elkövezett. Az Alkotmánybírósággal kell valahogy majd kimondatni, hogy az elszámolási törvény nagyon szűk határideje és a vitatás jogi szűkítése alkotmányellenes, mivel korlátozza a bírói eljáráshoz való jogot. A PBT műküdésével egyáltalán nem vagyok megelégedve.

Ehhez az alkotmánybírósági akcióhoz kérek majd erstés sorstársakat, olyanokat akik még 2015-ben két elszámolást kaptak. Aki részt kíván venni ebben a kemény küzdelemben, írjon:

hitelesmozgalom@gmail.com

 

Amíg a vitatásom nem zárul le, addig a 2011 szeptemberében indított perem fel van függesztve. Amig ez a már 7 éve tartó per nem fejeződik be jogerősen, addig a banki végrehajtás ellen indított perünk fel van függesztve.

 

Talán, mire nyugdíjas leszek, minden perem befejeződik!