Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.12.12

OTP és az árfolyam rés - két jogerős ítélet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA - Pf.I.20.052/2012/7. - 2012. április 26.

 „A devizaalapú kölcsönelszámolás éppen azt jelenti, hogy devizaértékesítés (átváltás) nem történik, hanem a  – forinthitelhez képest – relatíve alacsonyabb kamat forint árfolyamromlásból eredő kockázatát nem a hiteldíj, az ügyleti kamat százalékos mértéke, hanem a törlesztésnek az aktuális devizaértékhez kötése hivatott kompenzálni, kiküszöbölni. A forinthitelek kamatterhe azért magasabb, mert a forint árfolyam romlásából eredő kockázat (is) az ügyleti kamat mértékében kalkulált.”

 „A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósítás kori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik – értelmezhetetlen –, a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár.”

 „Semmiképpen nem világos és nem egyértelmű, hogy milyen okból, megfontolásból tér el a folyósított, illetve a törlesztésre kerülő kölcsön elszámolásának módja.”

 „A támadott kikötés alkalmazásával a bank olyan szolgáltatásért számít fel ellenszolgáltatást az adósnak, amelyet számára nem is nyújtott.”

 „Tisztességtelen a kölcsönszerződésbe foglalt azon kikötés, amelynek alkalmazásával a kihelyezéskori és törlesztéskori eltérő devizaárfolyam elszámolása eredményeként a bank ugyanazért a szolgáltatásért a fogyasztótól kétféle („kétszeres”) ellenszolgáltatást követel és kap. Ez a bank oldalán nyilvánvaló egyoldalú előny, a fogyasztó oldalán indokolatlan hátrány.” 

 „Összességében az ítélőtábla álláspontja szerint:

A devizaalapú kölcsönszerződés, mint magánjogi ügylet alapján a pénzintézet devizát – jogi értelemben sem – nem bocsát a másik szerződő fél, a kölcsönvevő rendelkezésére, az adós nem rendelkezik semmilyen deviza felett, ezért nincs mit eladnia, a bank pedig nem tud mit „vételi” árfolyamon a folyósításkor megvásárolni.”

 „A bank részéről devizaalapú kölcsön esetén akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű devizaárfolyam alkalmazásával történik, azaz a folyósításkori és törlesztéskori devizaárfolyamot egyaránt vagy vételi, vagy egyformán eladási, vagy középárfolyamon számolják.”

 

  

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK -  636553/2012   - 2012. december 7.

 

„Az egyes konkrét kölcsönszerződésben kizárólag olyan költség számolható fel, mely korábban közzétételre került”

 „A korábban nem közölt és a kölcsönszerződésben felszámított költségen felül további költséget felszámolni a szerződés teljesítési szakaszában sem lehet – feltéve, ha a teljesítés szerződésszerű. Nem szerződésszerű teljesítés esetén azonban ezen korlát nem érvényes, a pénzintézet a szerződésben meg nem jelölt költség felszámítására is jogosult.”

 „A rendelkezésre álló iratok nem tartalmazzák, hogy a THM számítására pontosan milyen költségek figyelembevétele mellett került sor, illetve hogy a figyelembe vett költségek az árfolyamrésből – azaz a deviza vételi és eladási árfolyamának különbözetéből adódó költséget magukban foglalják-e vagy sem, az alperesek azonban a második tárgyaláson egyértelművé tették, hogy az induló THM számítására az árfolyamrésből adódó költségek fogyelembe vétele mellett került sor.”

 „A hiteldíjnak minden, a kölcsön felhasználásával kapcsolatos fizetendő költséget tartalmaznia kell, nem tekinthető tehát kivételnek ez alól az árfolyamrésből adódó költség.”

 „Minden költség – így az árfolyamrésből adódó költség is – a szerződés részévé kell, hogy váljon.”

 „Említést sem tesznek azonban … a THM értékét meghatározó további költségekről, így a fellebbezésben kifogásolt árfolyamrés adta költségekről sem”

 „A másodfokú bíróság szükségesnek véli – a fellebbezési ellenkérelemben felhozottak okán – rámutatni arra, hogy az árfolyamrés nem azonosítható az árfolyamváltozás fogalmával, így az árfolyamrésre nem irányadóak az alperesek által hivatkozott bírósági ítéletekben kifejtett azon elvek, miszerint az árfolyamváltozás a hiteldíj mutatóban nem szerepel, nem feltüntethető, előre nem becsülhető”

 „Mindezek alapján a másodfokú bíróság a peres felek 2006. november 14.-én kötött kölcsönszerződésének – a Hpt 213.§ (1) bekezdésének c./ pontján alapuló – semmiségét állapította meg.”

 „Ezzel a másodfokú bíróság a kereseti kérelem jogalapja felöl érdemben határozott, az összegszerűség tárgyában az elsőfokú bíróságnak kell lefolytatnia további eljárást az alábbiak szerint.”

 „Az elsőfokú bíróság által vizsgálandó, hogy a felperes a kölcsönszerződés alapján mely időpontokban milyen összeget fizetett meg, s azt milyen összegű, a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerint számítandó kamat terheli. Az ennek eredményeképpen kapott összeg és a felperes által az alpereseknek ténylegesen már megfizetett összeg egybevetése alapján határozható meg a felperest a szerződés semmisége folytán esetlegesen megillető alperesi tartozás összege.”

 

megj: 301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes.

   

 

Mindkét perben szó esett még egyéb szerződési pontról. Ezeket most nem ismertetem.

 

Mi a lényeg az OTP és az árfolyamrés kapcsolatában?

A jogerős itéletek szerint az OTP olyan szolgáltatás után számolt fel költséget mely nem létezik. Ez tisztességtelen szerződési feltétel. Ráadásul ennek a költségnek a mértékét nem adta meg az OTP. Ez érvénytelenné tette az egész szerződést.

 

Végül egy idézet egy olyan problémakörről, amivel a két per nem foglalkozott, viszont annyira lényeges, hogy Szegeden kimondottan felhívta rá a figyelmet a Bíróság az itéletben.

 „Önmagában egy olyan polgári jogi ügylet, kölcsönszerződés, amelyben a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása növeli a törlesztő részlet nagyságát (ugyanakkor a forint erősödése csökkenti azt) nem érvénytelen, az ezt előíró kikötések – miként azt az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette – nem tisztességtelenek.”

„Más kérdés, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötést követően olyan változások állhatnak be, amelyek eredményeként a szerződés gazdasági-kockázati egyensúlya felborulhat, de legalábbis súlyos aránytalanságok következhetnek be.”

„Ha ezeket a felek szerződés módosításával közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való (utólagos) beavatkozást tehetik szükségessé, ami felvetheti a szerződés bírói, a Ptk. 241. § alapján történő módosítását. Ilyen igény a perben nem merült fel.”

 Remélem a többi érintett bank ezeket az óriási hibákat nem követte el!

Az OTP-nek valamiért egyik ítélet sem tetszik. A jogászaik most keresik a §-okat, melyek alapján be kívánják magyarázni, hogy a tej fekete.

-jozef-

 

ui: a két jogerős ítéletről bővebben:

http://kaslerarpad.hu/?p=891

https://www.box.com/s/xrk928pb427javas1w7j  illetve

http://pitee.wordpress.com/2012/12/13/a-felek-altal-kotott-kolcsonszerzodes-ervenytelen-43-pf-636-55320127/