Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Merkantil az ügyészségi feljelentés panaszában - és más

2016.10.19

10.19-cikk-kep--00.png

 

 

Most szeretném újabb tényekkel kiegészíteni a feljelentésem tartalmát:

 

A gépjárműkölcsönök egyik legjelentősebb szereplője az OTP csoporthoz tartozó Merkantil Bank. Részletek a 2007. július és 2010. február között érvényben lévő MCSK-0701számú ÁSZF-ből:

 

 

10.19-cikk-kep--01.png

10.19-cikk-kep--02.png10.19-cikk-kep--03.png

10.19-cikk-kep--04.png

10.19-cikk-kep--05.png

 

10.19-cikk-kep--06.png

 

 

Az ÁSZF-et és egy egyedi kölcsönszerződést áttanulmányozva egyértelműen megállapítható:

  1. A felek nem határozták meg a kölcsön összegét devizában a kölcsönszerződésben.
  2. A kölcsönszerződés kizárólag csak forint kölcsönösszeget tartalmaz és kizárólag csak  forint törlesztő részletet tartalmaz.
  3. Sem a kölcsönszerződés, sem az ÁSZF nem tartalmazza, hogy létezik devizában (is) kölcsönösszeg. Így értelemszerűen semmilyen képlet sincs, mely használatával a „kirovó pénznemben” meghatározható lenne a kölcsön összege. Még egy apró utalás, vagy egy pici említés sincs arról, hogy a kölcsön devizában lenne „nyilvántartva”, „vezetve”.
  4. A deviza árfolyamának kizárólag a törlesztő részletre van hatása.

 

10.19-cikk-kep--07.png

 

  1. Egyértelműen látszik, hogy a devizának kizárólag csak a törlesztő részlet kiszámolásában van szerepe.
  2. Nem került meghatározásra sem a szerződés aláírásakor, sem a folyósításkor, sem pedig később deviza kölcsön összeg, és így semmikor sem számol a Merkantil deviza törlesztő részletet, deviza kamatösszeget, deviza tőkerészt a (nem létező) deviza kölcsön összegből.
  3. Egyértelműen megállapítható, hogy a  merkantilos kölcsönök forintkölcsönök

 

A fentiek alapján teljes bizonyossággal kijelentheti az Ügyészség is, hogy a Kúria alábbi nagy általánosságban tett, „generális” megállapításai alaptalanok, valótlanok:

  1. A deviza alapú kölcsönszerződések devizaszerződések, a pénztartozást devizában határozták meg (kirovó pénznem).
  2. A deviza alapú kölcsönnél mind a kölcsön, mind pedig a törlesztő részlet devizában meghatározott.
  3. Az adós a devizában meghatározott kölcsön összeg forint ellenértékét kapja kézhez.
  4. A felek a pénztartozást úgy határozzák meg, hogy az adós az esedékességkor annyit fog forintban fizetni (leróni), amennyi megegyezik a szerződésben tipikusan svájci frankban, euróban, jenben kirótt pénztartozással.
  5. A deviza alapú kölcsön is devizakölcsön, mivel a tartozás devizában van meghatározva.
  6. Az adós a devizában kirótt pénztartozását forintban rója le.
  7. A deviza alapú kölcsön lényege, hogy az adós tartozása devizában keletkezik.
  8. A tartozás devizában van megállapítva.
  9. Deviza alapú kölcsönszerződéseknél két tipikus módja van a kölcsönösszeg meghatározásának. Vannak olyan deviza alapú kölcsönszerződések, melyek a kölcsönt devizában határozzák meg… a másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a  szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra.
  10. A deviza alapú kölcsön mögött devizaforrás áll.

 

Minden bizonnyal vannak olyan kölcsönszerződések, melyekre a fenti állítok nagy része, esetleg mind igazak, azonban teljesen bizonyos, hogy az ismertetett Merkantil szerződések esetében nem használhatók a Kúria sommás megállapításai.

 

A Merkantil ÁSZF-je tartalmaz még egy képletet:

 

 

10.19-cikk-kep--08.png

 

Mint látható, a Merkantil az árfolyamváltozásnak megfelelően újraértékeli havonta az adós adósságát (nem esedékes követelés) és tájékoztató jellegű árfolyam különbözetet számol. Ez a számolási eljárás teljesen ellent mond a bankkölcsön törvényi meghatározásának. Ugyanis, amennyiben az adós végtörlesztéssel zárná le a kölcsönszerződést, többet kellene visszafizetnie, mint amekkora összeget a kölcsönszerződés tartalmaz, mint amekkora összeget a bank rendelkezésére bocsátott.

 

Teljesen értelmetlen a merkantilos ügyfelek esetében forintosításról beszélni, mivel nem volt a kölcsönszerződésben deviza kölcsön összeg meghatározva, így nincs mit forintosítani. Teljes képtelenség egy forint kölcsönt forintosítani!

 

A merkantilos kölcsönszerződések azon kevés szerződések közé tartoznak (az ÁSZF révén), ahol pontosan meg van határozva képlettel a kamatösszeg a referencia kamatláb alapján:

 

 

10.19-cikk-kep--09.png

 

Szükségesnek tartom mindenképpen, hogy az Ügyészség haladéktalanul indítson a Merkantil ügyfelek érdekében közérdekű pert, bírósági eljárás útján kötelezzék a bankot teljesen új elszámolásra, melyben a kölcsön összege a kölcsönszerződésben szereplő forintösszeg, a kölcsön összege nem növekszik, nincs forintosítás, az új elszámolás során nincs külkereskedelmi vételi és nincs 2%-kal megnövelt külkereskedelmi eladási árfolyam és a kamatösszeg számítás során figyelembe veszik, hogy a CHF 3 havi LIBOR 2008 után először nullára csökkent, majd negatív tartományba került. Szükségesnek tartom, hogy a Merkantil fizessen minden ügyfelének kártérítést, mivel törvénytelen és tisztességtelen szerződést kötött velük. Természetesen azoknál, akiknél marad még adósság, szükséges új kölcsönszerződést is kötni.

 

Szükségesnek tartom mindenképpen, hogy az Ügyészség haladéktalanul indítson vizsgálatot a PSZÁF utódjánál, hogy az elmúlt 15 évben érkezett-e be hozzájuk a Merkantil szerződésekkel kapcsolatban panasz, és történt-e érdemi vizsgálat a PSZÁF-nél illetve az MNB utódjánál.

 

Szükségesnek tartom mindenképpen, hogy az Ügyészség haladéktalanul indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy ki minősítette (MNB, NGM, IM stb.) a merkantilos szerződéseket deviza kölcsön szerződésnek?

 

 

 

A fenti összeállítás a Fővárosi Ügyészségnek készült panaszomból származik. További részlet:

 

A XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészségen 2016. július 4.-én adtam be személyesen a  feljelentésem. Az Ügyészség 88 napi mérlegelés után észlelte, hogy a feljelentés elbírálására nem neki, hanem a IX. Kerületi Ügyészségen Működő Gazdasági Bűnügyek Részlegének van hatásköre és illetékessége. 2016. szeptember 30.-án küldte át a feljelentést és a mellékleteit a IX. Kerületi Ügyészségnek. A IX. Kerületi Ügyészséghez az anyag 2016. október 4.-én érkezett be. Másnap Dr. xxxxxxxxxxxxxxxxx ügyész 2016. október 5.-én hozott határozatot a feljelentés elutasításáról.

 

A BG. 4741/2016/1 határozat tartalmazza, hogy 8 napon belül panasszal élhetek a határozattal szemben a Fővárosi Főügyészségnél, úgy, hogy célszerűen a IX. Kerületi Ügyészségen adom be írásban.

 

 

 

PANASZ

 

A feljelentés elutasításával és a benne szereplő indoklással nem értek egyet. A határozatot 2016. október 13.-án vettem át a postahivatalban, így a panaszomat a mai nappal határidőn belül adom be.

 

 

 

INDOKLÁS

 

A 234 oldalas feljelentésemet nyomtatott formában is és elektronikus formában is személyesen adtam be a XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészségen. A feljelentésben kértem bűncselekmények miatt nyomozások elindítását ismeretlen tettesek ellen, kértem, hogy az Ügyészség indítson közérdekű pereket a károsult fogyasztók érdekében, valamint kértem, hogy az Ügyészség kezdeményezze a Kúriánál a devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatok felülvizsgálatát.

 

 

További részlet:

 

 

18. Az hogy több százezer család károsult, az nem szubjektív vélemény, hanem tény.

 

19. A feljelentésemben nem azt állítom és nem azt bizonyítom be több oldalról is, hogy „nem kellő mértékű tájékoztatást kaptak az állampolgárok”, hanem azt hogy szándékosan félrevezető tájékoztatást kaptak. A feljelentésemben állítom és bizonyítom, hogy a bankok becsapták és megtévesztették az ügyfeleiket.

 

20. Szükségesnek tartom, hogy személyesen hallgasson meg a Fővárosi Főügyészség, mert határozottan úgy látszik, a IX. Kerületi Ügyészség szűk két nap alatt tévesen értelmezte a feljelentésemet.

 

Elértünk a határozat leglényegesebb pontjához: „büntetőjogi felelősségre vonást nem alapozhatja meg, hogy az időközben bekövetkezett gazdasági válság a reálisan kalkulálható mértéket jelentősen meghaladta.”

 

21. Valószínűleg dr. Dr. xxxxxxxxxxxxxxxxx ügyész a forint gyengülésre, vagyis pl. a CHF árfolyamának az emelkedésére gondolt (esetleg a törlesztő részlet emelkedésre) amikor a „reálisan kalkulálható mértéket” szóösszetételt leírta.

 

22. A feljelentésemben állítom és bizonyítom, hogy a CHF várható árfolyamát (akár 10 évre előre is) ki lehet számolni a számolás időpontjában ismert gazdasági adatokból. Ezt tette meg a Budapesti Értéktőzsde 2004-ben, amikor a magyar és a svájci állampapírok hozamából számolt CHF árfolyam előrejelzést egészen 2014 decemberéig.

 

23. A gazdasági válság nem tett mást, mint a CHF árfolyamát visszahelyezte oda, ahol az előrejelzés szerint lennie kellett volna,  2014 végére 256 Ft/CHF árfolyamra. Azért volt egyfajta visszahelyezés (korrekció), mert az előző években a forint kevésbé gyengült, mint kellett volna.

 

24. A Magyar Bankszövetség 2006. januári tájékoztatója tartalmazza azt, hogy a forint jelentősen felülértékelt, kevésbé romlott, mind kellett volna.

 

25. A fentieket a feljelentésem, a forint árfolyamának alakulásával együtt nagyon részletesen ismerteti.

 

26. Teljes mértékben valótlan ügyészi állítás az, hogy én azért kezdeményeztem „büntetőjogi felelősségre vonást”, mert a gazdasági válság hatására a forint gyengült. Ez a feljelentésemben állítottak meghamisítása.

 

A határozat megállapításai alaptalanok, teljes mértékben elfogadhatatlanok. Kérem a feljelentésem alapos, a társadalmi súlyának megfelelő, alapos kiértékelését és kérem a szükséges nyomozások haladéktalan megindítását.

 

 

A teljes panasz:

 

https://drive.google.com/open?id=0B-taFPpeqhOzN2x4NTdVSFViTm8