Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.11.27

Kiegészítjük szeptember 4.-i alkotmányjogi panaszunkat

38-01.png

 

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

          Tisztelt Dr. Bitskey Botond Főtitkár Úr!

 

 

 

Megkaptuk a IV/1566-1/2014 ügyszámú, 2014. október 21.-én keltezett levelüket, melyet a 2014. szeptember 4.-én személyesen beadott alkotmányjogi panaszunkra küldtek.

 

Ebben a levélben a következőket kérik:

  1. Adjuk meg, hogy az Abtv. 26. § (1) vagy a 26. § (2) alapján adtuk be a beadványunkat.
  2. Támasszuk alá, indokoljuk, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések mennyiben és miért sértik az Alaptörvényben biztosított jogainkat.
  3. Az indoklásunk legyen alkotmányjogi érvekkel alátámasztott
  4. Legyen kellő számú indoklás a beadványunkban.
  5. Kézhezvételtől számítva 30 napon belül tehetünk hiánypótló kiegészítést.
  6. A hiánypótlás feleljen meg az Abtv. 52. § (1.b) bekezdésében foglaltaknak.

 

 

A fenti felsorolásnak megfelelően kiegészítjük szeptember 4.-i alkotmányjogi panaszunkat.

 

 

 

1.  A beadvány törvényességi alapja

 

A hivatkozott törvényi pontok:

9. Az alkotmányjogi panasz

26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán

a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és

b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

(2)19 Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha

a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és

b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

(3) A legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ügyész részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.

 

Az Abtv. 26. § (1) alaposan felsorolja, hogy kik fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.  Mi „egyedi ügyben érintett személy”-ek vagyunk. Az érintettségünket a szeptember 4.-i beadványunkban kielégítő módon bemutattuk.  Az Abtv. 26. § (1) „ügyben folytatott bírósági eljárás”-sal kapcsolatos alkotmányjogi panaszokkal foglalkozik. Ezt a lehetőséget egészíti ki, Abtv. 26. § (2) oly módon, hogy „alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem”, és „nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.”

 

Dr. Trócsányi László Igazságügyi Miniszter 2014. június 27.-én nyújtotta be a Országgyűlésnek Magyarország Kormánya nevében a T/465 számú irományt. Az iromány címe: A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről”. Részlet az általános indoklás elejéről:

 

1. А Kúria 2/2014 . PJE határozatában iránymutató döntést hozott а fogyasztói hitel- , kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről. А Kúria döntése а Ptk.-ban foglalt tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag а bíróságok számára kötelez ő, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén а jogviszonyok széles körét érintik.

Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, а törvényjavaslat : (a továbbiakban : Javaslat) jogszabályi szintre emeli а Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket. А Javaslat а Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé. А Javaslat nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket а fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozóan, csupán а Kúria jogértelmezését kodifikálja. Ez lehetővé teszi, hogy а fogyasztók széles tömegei számár a elkerülhetővé váljon аz időigényes és költséges perindítás, ami а bírósági szervezetrendszert is túlterhelné .

 

A törvény kimondottan azért jött létre, hogy bírói döntés nélkül érvényre jussanak a Kúria által megfogalmazott elvek. A törvény kimondottan azért jött létre, hogy elkerülhetővé váljon a pereskedés, ne legyen szükség fogyasztók által pénzintézetek ellen indított perekre.

 

A törvény előkészítése során az Igazságügy Minisztérium nem folytatott társadalmi egyeztetést, nem hallgatta meg az érintett fogyasztók érdekképviseleti szerveit. Az Országgyűlés nem tette lehetővé hogy bizottsági vitában az érintett fogyasztók érdekképviseleti szervei elmondhassák észrevételüket, hogy javaslatokat tegyenek.

 

Törvény ellen nincs semmilyen más jogorvoslati eljárás, lehetőség, mint alkotmányjogi panasszal Alkotmánybírósághoz fordulni. Ezzel a hazai lehetőségek is kimerülnek, ezek után már csak a nemzetközi, uniós lehetőségek maradnak.

 

Az, hogy rendelkezünk fogyasztói kölcsönszerződéssel és a pénzintézetünkkel szemben per van folyamatban, a szeptember 4.-i beadványunkban dokumentumokkal kielégítően bizonyítottuk.

 

Teljes mértékben megértjük, hogy a beadványunkból (bármennyire is próbáltunk egyértelműen fogalmazni a panaszunkat) nem tudták Önök megállapítani, hogy az Abtv. 26. § (1) vagy a 26. § (2) alapján adtuk be a beadványunkat. 2012. június 19.-én született Strasbourgban a 665/2012 számú vélemény: Joggal a demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) – Vélemény a Magyar Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről.

 

Részlet:

 

 

38-02.png

 

Sajnálatos módon nem történt meg az Országgyűlésben a „kapcsolódó feltételek pontosabb meghatározása”. Amennyiben nem csak a mi alkotmányjogi panaszunkkal kapcsolatban fordult elő ilyen értelmezési probléma, javasoljuk, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság az Országgyűlésnél a törvény módosítását.

 

A 2014. szeptember 4.-i beadványunk egy elfogadott és kihirdetett jogszabály alaptörvény ellenes rendelkezéseivel kapcsolatos. A feltett kérdésükkel kapcsolatban a válaszunk: az Abtv.  26. § (2) alapján adtuk be a beadványunkat 2014. szeptember 4.-én.

 

 

 

2.  Indoklás

 

 

2.1 Alaptörvény

 

Az Alaptörvényben biztosított, adott ügyben személyünket érintő jogok felsorolása:

 

NEMZETI HITVALLÁS

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

 

M) cikk

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

 

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

 

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

 

 

2.2 Igazság

 

Az Alaptörvényből egy mondatrész: „valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja az igazság kiteljesítése”.

 

Szükségesnek tartjuk az igazság csoportosítását aszerint, hogy az mire irányul.

 

a, Tárgyi, dologi megállapítás igazsága

Egy tárgyról könnyű megállapítani, hogy az gömb vagy kocka.

Természetesen tisztában kell lenni a gömb illetve a kocka megfogalmazásával, definiciójával.

A gömb térbeli, geometriai alakzat, szabályos test. Gömbnek nevezzük a térben azon pontok halmazát, melyek egy adott „P” ponttól legfeljebb egy rögzített „r” távolságra vannak. Ekkor „P”-t a gömb középpontjának, „r” értékét pedig a gömb sugarának nevezzük. A „P” ponttól pontosan „r” távolságra lévő pontokat együttesen a gömb felületének, vagy felszínének nevezzük.

A kocka térbeli, geometriai alakzat, szabályos test. Kockának 6 lapja van, minden lapja négyzet, 12 egyforma hosszú éle van és az élek 8 csúcsban találkoznak. Két egymás mellett lévő lap 90 fokot zár be egymással. A kocka a téglatestnek, más néven a hasábnak, egy speciális megjelenési formája.
 

 

b, Természeti törvények igazsága

Egy állítás nem lehet ellentétes a természet törvényeivel. Jogi érvelések, cirkalmas ügyvédi előadások alapján sem lehet azt állítani, hogy 2x2=5. Bírói döntés nem írhatja felül a számtan, a matematika, a logika szabályait.

 

 

c, Cselekvés igazsága

Egy megtörtént vagy meg nem történt eseményről, cselekvésről kell annak valóságtartalmát megállapítani.

Tegnap este a Lánchídon keresztül jöttem haza, vagy az Erzsébethídon át?

 

 

d, Az eljárás igazsága

Az igazság kiderítéséhez mindenkinek joga van, társadalmi, vagyoni, tudásbeli helyzettől függetlenül.

 

 

e, Megállapítás meghozatalának az igazsága

Milyen körülmények folytán született meg egy döntés, egy állítás kimondása? Minden lényeges körülmény figyelembe vételével? Volt döntést befolyásoló külső beavatkozás? Volt tények, adatok figyelmen kívül hagyása, eltitkolása? Volt-e egy előzetesen felállított álláspont, koncepció, melyhez célzottan keresetek azt alátámasztó állításokat, tényeket? Figyelmen kívül hagytak-e az előzetes koncepcióba nem illő állításokat, tényeket? A megállapítás

 

 

f, Döntés igazsága

A döntés igazságos, ha a károkozót terheli és a károsultnak kedvez. Igazságtalan, ha a károkozót mentesíti és a károsultat hozza még hátrányosabb helyzetbe.

 

Az igazság megismerése egy folyamaton keresztül történik.

Megismerési folyamat

A megismerési folyamat modellezéshez hasonlítható: elménkben a dolgok, a valóság modelljét építjük fel, s e modell segítségével lehetséges helyzeteket hozunk létre, amik bennünket az adott helyzetnek (ismereteinknek, értelmünknek és bölcsességünknek) legmegfelelőbb döntéséhez segíthetnek. E meghatározásból is nyilvánvaló hogy a „valóság”-ot illető végső döntés egy meglehetősen összetett szellemi tevékenység eredménye. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy e folyamat tudatunktól csaknem függetlenül indul el (mivel a bennünket érő hatásokat agyunk egy bizonyos alapvető szinten a tudatosulást megelőzően feldolgozza, megszűri vagy kiegészíti), és csak azután formálhatunk véleményt róluk, akkor láthatjuk, hogy a kérdéses „igazság” „valóság” része a kezdetektől fogva meglehetősen szubjektívnek tekintendő.

 

Az igazság vizsgálatakor két alapelvet kell szem előtt tartanunk:

1.  Minden állítás igaz vagy hamis – ez a kizárt közép törvénye

2.  Egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis – ez az ellentmondás-mentesség törvénye.

 

Amennyiben valamiről kiderül hogy nem igaz, akkor két eset lehetséges.

  1. tudatlanság
  2. hazugság

 

A fenti megállapításokat a devizakölcsönök és deviza elszámolású kölcsönök vizsgálatának során is figyelembe kell venni.

 

 

2.3 Az állam szolgálja polgárait

 

Az Alaptörvényből két mondatrész: „az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”, valamint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék”.

 

Amennyiben a polgárokat sérelem éri, akkor az állami intézményeknek a lefolytatott eljárás során a következők szerint kell eljárni:

 

a, minden polgár jogosult eljárást kezdeményezni, és az intézménynek kötelessége eljárást indítani (méltányosság).

 

b, az eljárás során nem lehet válogatni a tények és állítások között, nem lehet akadályozni hivatalból az eljárást (visszaélés).

 

c, az eljárás során semlegesnek kell maradnia az állami intézménynek, nem nyújthat egyik félnek sem előnyöket, nem hozhatja hátrányba a másik felet hátrányos helyzetbe (részrehajlás, tisztességes).

 

d, a bíróságok így az Alkotmánybíróság sem húzhatja indoklás nélkül a pereket, a lehetőleggyorsabban döntést kell hozniuk (ésszerű határidő).

 

 

2.4 Az állam védi a fogyasztókat

 

Az Alaptörvényből egy mondatrész: „Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”.

 

Teljesen egyértelmű, hogy ebben az esetben és ebben a beadványban mi vagyunk a fogyasztók, akiket Magyarországnak védenie kell. Most, ebben a beadványban Magyarországot az Alkotmánybíróság illetve a törvényhozás folyamatában a Kormány, az Igazságügyi Minisztérium és az Országgyűlés képviseli. Az sem lehet kétség tárgya, hogy az erőfölénnyel visszaélő a bankrendszer, a pénzügyi intézmények. Tehát velük szemben kell fellépni hazánk hatalmi ágainak. A hatalmi ágak közé tartozik az Alkotmánybíróság is.

 

 

2.5 Bírósági eljáráshoz való jog

 

Az Alaptörvényből egy mondatrész: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el”.

 

A nyilvánosság elengedhetetlenül fontos a bírósági eljárás során, mivel csak így biztosítható, hogy a korábban lefektetett alkotmányos elvek érvényesüljenek: „méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül”. Olyan bírósági eljárásban, mely zárt ajtók mellett zajlik, melyen az egyik fél (a fogyasztó, mellyel szemben erőfölénnyel felléptek) nem vehet részt, nem biztosítható a „visszaélés és részrehajlás” nélküliség és semmiképpen sem beszélhetünk „méltányos” bírósági eljárásról.

 

 

 

2.5 Árfolyamrés rendezése

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg és semmisítse meg az alábbi 2014. évi XXXVIII. törvényben szereplő pontot:

 

3. Az árfolyamrés rendezése

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.

 

A tényeknek megfelelően ez a rendelkezés így lesz pontos: 

 

3.§ (1) a, Forint teljesítésű devizakölcsönök esetében a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességes, mert ezekkel szemben fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás áll, így az számára indokolt költséget jelent.

E rendelkezések azért is tisztességes, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára világos, érthető, átlátható. Ha azonban a pénzügyi intézmény e költség %-ban meghatározott mértékét nem tüntette fel a kölcsönszerződésben, úgy a kölcsönszerződés a Hpt. 213.§. (1) c pontja alapján teljes mértékben semmis.

b, A deviza elszámolású és deviza nyilvántartású forintkölcsönök esetében folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.

E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.

 

A kifogásolt törvény általános rendelkezése így fogalmaz:

 

1. § (1) E törvény hatálya a 2004. május 1. napja és az e törvény hatálybalépésének napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki. E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.

 

A mai napig nem történtek meg a legalapvetőbb tárgyi meghatározások. Nincs sem az megfogalmazva, hogy mit értünk gömb alatt sem pedig az, hogy mit értünk kocka alatt.

Nincs meghatározva a hitel és a kölcsön közti különbség, a deviza kölcsön és a forint kölcsön közti különbség, a finanszírozási összeg és a kölcsön tárgya közti különbség, a kölcsön összeg folyósítása és a kölcsön rendelkezésre bocsátása közti különbség, az adósság és a tartozás közti különbség, a tájékoztatás és a megtárgyalás közti különbség.

A Kúria, a Kormány és az Országgyűlés úgy akar megoldani egy hatalmas társadalmi problémát, hogy a probléma megismerésére, az okok feltárására nem törekszik. Sőt, nem hogy nem törekszik, egyenesen akadályozza, mindent elkövet, hogy az igazság ne kerüljön felszínre.

 

Egy kölcsönszerződés vagy forintkölcsön vagy devizakölcsön. A kettő közül csak az egyik lehet igaz és valamelyiknek igaznak kell lennie.  Az egyik esetben az árfolyamrés teljes mértékben jogos, pénzintézeti szolgáltatásért fizetett díj. A pénzintézetek nem finanszírozzák az otthonteremtésünket, hanem bankkölcsönt nyújtanak. Ezeket és a többi probléma elemet fel meg kell ismerni. „Polgárnak és az államnak közös célja   az igazság kiteljesítése”.

 

Sérül az igazság megismeréséhez való alkotmányos jogunk. Újabb és újabb szavak kifejezések merülnek fel, miközben még a Hpt. és a Ptk. jogszabály pontokban  szereplő kifejezések sincsenek meghatározva. Az általunk indított peres eljárás erre is irányul, a tények megismerésére, az igazság feltárására. Sérül a tisztességes bírói eljáráshoz való alkotmányos jogunk. Nem mondhatjuk el az álláspontunkat, az észrevételeinket, sérül a méltányos eljáráshoz való jogunk. A Kúria, a Kormány, az Igazságügy minisztérium kizárólag csak a bankok lobbi szervezetével, a Bankszövetséggel tárgyalt, sérül a részrehajlás nélküli bírósági eljáráshoz való jogunk. A törvények alapján a kölcsönszerződésünk teljes egészében semmis. Ez a törvény az erőfölénnyel visszaélő pénzintézetnek kedvez, a fogyasztónak (nekünk) hátrányos. Minden kiderülhetett volna a már 3,5 éve tartó perünkben  a különböző bíróságokon, ahol járt már a keresetünk, (sérült az alkotmányos előírás: „ésszerű határidőn belül bírálja el”), azonban ez a törvény megfoszt bennünket attól, hogy ezekben a vitatott pontokban bíróság „részrehajlás nélkül, tisztességes módon” döntsön.

 

 

 

2.5 Kamatláb rendezése

 

 

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2014. évi XXXVIII. törvényben szereplő pontot:

 

4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével-tekintettel arra, hogy az nem felel meg: (a-g pontok felsorolása).

 

A törvényalkotó akkor járt volna el helyesen, ha a támadott rendelkezés helyett az alábbi tartalmú rendelkezést hozza:

 

4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével-tekintettel arra, hogy az nem felel meg: (a-g pontok felsorolása). A pénzintézetnek a kamatláb változtatással kapcsolatban a 2011. évi CXLVIII. törvény rendelkezései alapján fel kell ajánlani a fogyasztóknak, hogy válasszon a törvény által biztosított lehetőségek közül:

„a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euró hitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.”

A kölcsönszerződésben szereplő kamatláb a kiválasztott referencia érték változásának megfelelően módosul a kamatperiódusoknak megfelelően.

 

A kifogásolt törvény általános indoklása így kezdődik: „a Kúria 2/2014 . PJE határozatában iránymutató döntést hozott а fogyasztói hitel- , kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről.” A jogegységi határozat a kamatláb változással kapcsolatban hét pontot, hét elvet fogalmaz meg. A hetedik: „a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).”

 

Ez a törvényi rendelkezés egyrészt fix kamatozásúvá változtatja a kölcsönszerződésünket, másrészt lehetetlenné teszi, hogy a perben követeljük a kamatláb csökkentését a kölcsönszerződésben leírtaknak megfelelően.

 

Sérül a tisztességes, ésszerű határidőn belüli bírósági eljáráshoz való jogunk.

A Törvény lehetetlenné teszi a az igazság megismeréséhez való alkotmányos, bírói eljárás általi jogunkat.

 

A törvényi rendelkezés igazságtalan, mivel figyelmen kívül hagyja a Kúria által megfogalmazott szimmetria elvét.

 

 

A Törvény jelen pontja nem a mi (fogyasztók) érdekeit védi, hanem az erőfölénnyel visszaélőnek kedvez. Nem kötelezi a kamatcsökkentésre a bankokat. Kamatcsökkentés jelentősen ellensúlyozta volna az árfolyam emelkedés okozta törlesztő részlet emelkedést, úgy mint Európa más országaiban:

Lengyelországban a CHF hitelek kamatát eleve LIBOR + marzs formában határozták meg, így amikor a CHF LIBOR csökkent, a CHF-hitelek kamata is automatikusan csökkent. Ezzel szemben Magyarországon nem volt ilyen algoritmus, sőt, a bankok – élve szerződéses jogaikkal – sokáig szabadon és egyoldalúan emelték a devizahitelek kamatát. Egy Magyarországon kötött devizahitel szerződésből származik az alábbi mondat: „Az adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező a kölcsönügylet kamatlábát jogosult egyoldalúan megváltoztatni.” Ezután pedig felsorolják,

hogy milyen tényezők megváltozása esetén következhet be egyoldalú kamatemelés.

Ilyenek például:

az állampapírok és jelzáloglevelek hozama,

a tőke- és pénzpiaci kamatlábak,

a jegybanki alapkamat,

a bankközi piaci kamatlábak,

a hitelező forrásköltsége,

Magyarország ország kockázati felára,

a bank hitelezési és működési kockázatai,

az ügyfél besorolása,

a munkanélküliségi ráta,

a biztosíték értéke,

az irodabérleti díjak,

a marketingköltségek,

a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi szférában, a

 postai és távköltségi díjak,

jogszabályok,

a fogyasztói árindex,

az adó stb.

De semmi sem szerepel a szerződésben arról, hogy pontosan hogyan függ a kamat ezektől a tényezőktől, és arról sem, hogy mi történik, ha esetleg kedvező irányban változnak ezek a tényezők.

 

A fenti idézet a bankszövetség tanulmányából származik.

http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2014/03/2-27ig-berlinger-walter.pdf

 

 

2.6 Törvény általi rendezés

 

A kifogásolt törvény két kölcsönszerződéssel kapcsolatos problémát rendez: árfolyamrés és kamatláb (valamint más költségek) emelés. Meglátásunk szerint azonban nem álltak fent az Alkotmánybíróság által korábban megfogalmazott feltételek ezen a két területen.

 

Eszerint a jogalkotó – akárcsak a bíróság – akkor jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán. A jogszabályi beavatkozásnak pedig további feltétele, hogy a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse. A törvényhozó feladata meghatározni és egyúttal felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény.

 

A társadalmi méret valóban rendkívül nagy, több millió magyar állampolgárt közvetlenül érint.

Azonban egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az árfolyamrés (különnemű árfolyamok alkalmazása) és az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán nem beszélhetünk a körülmények „lényeges, számottevő” változásról. Nem beszélhetünk „ésszerűtlen, nem előre látható lényeges körülményváltozásról”, nem beszélhetünk „normális változáson túlmenő kockázaton”. Mindkettő már a szerződéskötéskor fennállt, az árfolyamrés és szerződésmódosítás közlése, ismertetése a szerződésben, ezek semmiképpen nem időközbeni változások eredményei.

 

Mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy ezt a kérdést vizsgálja meg az Alkotmánybíróság. Az általa hozott elveknek megfelel-e ez a törvény?

 

 

 

3. Alkotmányjogi érv

 

 

Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán belül az Alkotmányjogi Tanszék indít kurzust az „Alkotmányjogi panasz fajtái és a befogadási eljárás az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében” címmel.

 

 

Tárgyleírás

A kurzus tárgya az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz hatáskörének az elemzése a hatályos szabályozás alapján. A kurzus célja az alkotmányjogi panasz jogintézményének, különösen a jogorvoslati funkciójának és az alapjogok védelmében betöltött szerepének a bemutatása. A kurzus témafeldolgozásának módszere csoportos foglalkozás keretében a vonatkozó jogszabályi háttér és alkotmánybírósági esetjog áttekintése, a kijelölt AB határozatok referátumok formájában történő feldolgozása és megvitatása. A kurzus során előzetesen egyeztetett időpontban a hallgatók látogatást tesznek az Alkotmánybíróságon.

 

Tematika

1. Bevezetés: Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz hatáskörének bemutatása az Alaptörvény és a 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) szabályozása alapján.

[Az első órán részletesen ismertetésre kerül a fakultatív óra tematikája és az értékelési követelmények. Áttekintjük az Alaptörvény alkotmányjogi panasz hatáskörre vonatkozó keretszabályát (24. cikk (2) bekezdés c) és d) pont), valamint az Abtv. 9. pontjában (26. §-31. §) foglalt szabályozást. A bírói döntés elleni („valódi”) alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódóan elemezzük az alapjogi jogvédelem kiszélesedésének lehetőségét. Összehasonlítjuk az alkotmányjogi panasz Abtv.-ben szabályozott egyes fajtáit, megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy, az alkotmányjogi panasz egyes típusai, hogyan szolgálhatják az alapjogok védelmét, miként teljesítik ki a panasz jogorvoslati funkcióját.]

 

2. Az Alkotmányjogi panaszok befogadása: a formai befogadási feltételek

[A második órán az Abtv. és az Alkotmánybíróság ügyrendje (Ügyrend) rendelkezései alapján az alkotmányjogi panaszok alkotmánybírósági befogadásának az eljárását vizsgáljuk meg. Számba vesszük azt, hogy az alkotmányjogi panasz indítvány a befogadási eljárás során milyen eljárási szakaszokon esik át (főtitkári előkészítő eljárás, egyes bíró, öttagú tanács vagy Teljes Ülés eljárása). Megvizsgáljuk azt, hogy az alkotmányjogi panasz indítványnak milyen formai követelményeknek kell megfelelnie.Részletesen elemezzük a befogadás egyes formai törvényi követelményeit: az egyes panaszfajták előterjesztésére irányadó törvényi határidőt (Abtv. 30. § (1) bekezdés), valamint az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt (a határozott kérelemre vonatkozó) előírást. Az órán olyan AB végzéseket és határozatokat dolgozunk fel, amelyekben az Alkotmánybíróság vizsgálta a formai befogadási szempontokat.]

A feldolgozásra kerülő végzések és határozat:

- 3352/2012. (XII. 5.) AB végzés, a 60 napos törvényi határidő „valódi” alkotmányjogi panasz előterjesztése esetén
- 3374/2012. (XII. 15.) AB végzés, a 180 napos törvényi határidő „kivételes” alkotmányjogi panasz esetén
- 37/2013. (XII.5.) AB határozat, az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt határozott kérelem

 

3. Az Alkotmányjogi panaszok befogadása: a tartalmi befogadási feltételek

[A harmadik órán az alkotmányjogi panaszok befogadásának egyes tartalmi feltételeit vizsgáljuk meg. Körbejárjuk a panaszos aktuális, közvetlen és személyes érintettségének a kérdését, megvizsgáljuk a panaszos rendelkezésére álló jogorvoslat kimerítésének a törvényi kötelezettségét, továbbá elemezzük az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi követelmény tartalmát (alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség). Az órán olyan AB végzések feldolgozására kerül sor, amelyeknél az Alkotmánybíróság vizsgálta az említett tartalmi követelményeket.]

Feldolgozásra kerülő AB határozatok:

- 3072/2012. (VII.26.) AB végzés, érintettség az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott panasznál
- 3069/2012. (VII.26.) AB végzés, érintettség az Abtv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott kivételes/közvetlen panasznál
- 3064/2012. (VII. 26.) AB végzés, érintettség az Abtv. 27. §-ában szabályozott „valódi” panasznál
- 3018/2012. (VI. 21.) AB végzés, a rendelkezésre álló jogorvoslat kimerítése/hiánya
- 304/2012. (VI.21.) AB végzés, 3089/2012. (VII. 26.) AB végzés, 3096/2012. (VII. 26.) AB végzés, az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fogalma

 

4. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott alkotmányjogi panasz:

[A negyedik órán az Abtv. 26. § (1) bekezdésében foglalt alkotmányjogi panasz törvényi feltételeit vizsgáljuk meg. Részletesen foglalkozunk az „egyedi ügy” fogalmával, a panaszos személy vagy szervezet érintettségével, a bírósági eljárás és alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazás törvényi feltételével. Vizsgáljuk, hogy mely az Alaptörvényben biztosított jog/jogok sérelmére lehet az érintettnek hivatkozni, illetve azt is, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeket kell kimerítenie a panaszosnak. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésében foglalt panaszt összevetjük az 1989. évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdésében szabályozott panasszal. Az órán olyan AB végzések és határozat feldolgozására kerül sor, amelyek érintik az említett törvényi feltételeket.]

Feldolgozásra kerülő AB határozatok:

- 3337/2012. (XI. 12.) AB végzés, a bírósági eljárásban félként részt nem vett személy érintettsége]
- 3353/2012. (XII. 5.) AB határozat, 3091/2012. (VII. 26.) AB végzés, szakszervezet által előterjesztett panasz; a szakszervezet érintettsége]
- 3262/2012. (IX. 28.) AB végzés, a panasszal támadott jogszabály egyedi ügyben történt alkalmazásának hiánya]
- 3272/2012. (X. 12.) AB végzés, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség kimerítésének hiánya]
- 3321/2012. (XI. 12.) AB végzés, nem alapjogi sérelemre alapított panasz]

 

5. Az Abtv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott, „kivételes” alkotmányjogi panasz:

[Az ötödik órán az Abtv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott „kivételes/közvetlen” alkotmányjogi panasz törvényi feltételeit vizsgáljukmeg. Megvizsgáljuk, hogy miért „kivételes” ez a panaszfajta, ésösszevetjük a korábban hatályban volt 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontjában szabályozott absztrakt utólagos normakontrollal. Megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy ki lehet a kivételes panasz érintettje, hogy mit jelent a bírói döntés nélküli jogsérelem, illetve a kivételes panasszal támadott jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása. Az elemzett törvényi feltételeket vizsgáló AB végzések feldolgozására is sor kerül az órán.]

Feldolgozásra kerülő AB határozatok:

- 3329/2012. (XI. 12.) AB végzés, érintettség „kivételes” panasz esetében
- 3108/2012. (VII. 26.) AB végzés, érintettség hiánya önkormányzati adórendelettel szemben előterjesztett „kivételes” panasz esetében
- 3079/2012. (VII. 26.) AB végzés, a „közvetlen hatályosulás” törvényi feltételének hiánya/jogalkalmazói aktus közbejötte]

 

6. Az Abtv. 27. §-ában szabályozott bírói döntéssel szembeni („valódi”) alkotmányjogi panasz:

[A hatodik órán áttekintjük az Abtv. „valódi” alkotmányjogi panaszravonatkozó anyagi és eljárási szabályait. Számba vesszük, hogy egy „valódi” alkotmányjogi panasz indítvány milyen formai és tartalmi elemeknek kell, hogy megfeleljen és modellezzük egy „valódi” alkotmányjogi panasz indítvány AB-n belüli ügymenetének egyes állomásait. Ez az óra (előzetes időpont egyeztetés mellett) az Alkotmánybíróságon kerül megtartásra, így a hallgatók a helyszínen ismerkedhetnek meg az Alkotmánybíróság szervezetével és a valódi alkotmányjogi panasz eljárásban érintett szervezeti egységekkel.]

Feldolgozásra kerülő AB határozatok:

- 50/2003. (XI. 5.) AB határozat (ABH 2003, 566, 584.) [Ogy. által felállított vizsgálóbizottság tevékenysége jogalkalmazásnak tekinthető-e]
- 635/D/1994. AB határozat (ABH 1998, 897, 899.) [a vizsgált jogszabály hatályosságának kérdése alkotmányjogi panasz esetében]
- 797/B/1990. AB határozat (ABH 1991, 730, 731) [a bírói ítélettel okozott jogsérelem és az alkotmányjogi panasz kapcsolata]

 

7. Az Abtv. 27. §-ában szabályozott „valódi” alkotmányjogi panasz törvényi követelményei:

[A hetedik órán áttekintjük a valódi panasz Abtv. 27. §-ában szabályozott törvényi követelményeit. Megvizsgáljuk, hogy milyen eljárásokban hozott, és mely határozatokkal szemben terjeszthető elő a „valódi” alkotmányjogi panasz. Külön is kitérünk az „érdemi döntés” illetve az „eljárást befejező egyéb döntés” törvényi fogalmainak az értelmezésére. Megvizsgáljuk azt, hogy a „valódi” alkotmányjogi panasz tárgyát képező bírósági döntés mely részében és milyen indokkal vonható alkotmányossági kontroll alá,értelmezzük a bírói döntésben foglalt „jogértelmezés” illetve a „bírósági jogalkalmazás” fogalmát. Vizsgáljuk, hogy ki (mely személy vagy szervezet) lehet a „valódi” alkotmányjogi panasz érintettje, továbbá azt is, hogy mit jelent a jogorvoslat kimerítésének törvényi kötelezettsége. Összevetjük az Abtv. 27. §-ában szabályozott „valódi” alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szereplő normakontrolos alkotmányjogi panaszt,megvizsgáljuk a két panasz azonos és eltérő elemeit. Az elemzett törvényi feltételeket vizsgáló AB végzések feldolgozására is sor kerül az órán.]

Feldolgozásra kerülő AB határozatok:

- 3254/2012. (IX. 28.) AB végzés, eljárást befejező egyéb döntés fogalma
- 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, nem alapjogi sérelemre alapított „valódi” panasz
- 3257/2012. (IX. 28.) AB végzés, 2012. január 1-je előtt jogerőre emelkedett ítéletekkel szemben előterjesztett „valódi” panasz

 

8. Az Abtv. 27. §-ában szabályozott „valódi” alkotmányjogi panasz törvényi követelményeinek vizsgálata az alkotmánybírósági határozatok tükrében:

[A nyolcadik órán további olyan alkotmánybírósági végzéseket és határozatot dolgozunk fel, amely(ek)ben az Alkotmánybíróság vizsgálta a „valódi panasz” egyes törvényi feltételeinek a teljesülését.]

Feldolgozásra kerülő AB határozatok:

- 3317/2012. (XI. 12.) AB végzés, indítványozási jogosultság hiánya „valódi” panasz esetén
- 3370/2012. (XII. 15.) AB végzés „idő előtti” „valódi” alkotmányjogi panasz
- 3337/2012. (XI. 12.) AB végzés, eljárásjogi értelemben vett érintettség hiánya „valódi” panasz esetén
- 3343/2012 (XI. 19.) AB határozat, a bizonyítékok értékelését és a lefolytatott bizonyítási eljárást támadó „valódi” panasz
- 3352/2012.(XII. 5.) AB végzés, érdemi döntés fogalma, felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat kizártsága esetében
- 3112/2012. (VII. 26.) AB végzés, „elkésettség” valódi panasz esetén]

 

9. A jogegységi határozatok alkotmányossági felülvizsgálata az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásában

[A kilencedik órán a jogegységi határozatok alkotmányjogi panasz keretében történő alkotmányos felülvizsgálatának a kérdéskörét járjuk körbe. Elemezzükaz Abtv. 37. (2) bekezdésében foglalt törvényi szabályozást, megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy melyik alkotmányjogi panasznak lehet a tárgya a jogegységi határozat. Az órán egy-egy olyan AB határozatot illetve végzést elemzünk, amelyek jogegységi határozatok ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok tárgyában születtek.]

Feldolgozásra kerülő határozatok:

- 3305/2012. (XI. 12.) AB határozat, jogegységi határozatok felülvizsgálhatósága alkotmányjogi panasz hatáskörben
- 3023/2012. (VI. 21.) AB végzés, büntető jogegységi határozattal szemben előterjesztett „kivételes” panasz

 

10. Valódi alkotmányjogi panasz alapján megsemmisített bírói döntések

[A tizedik órán két olyan AB határozat elemzésére kerül sor, ahol az Alkotmánybíróság helyt adott a valódi alkotmányjogi panasznak, és megsemmisítette az annak alapjául szolgáló bírói döntést.]

Feldogozandó gyakorlat:

- 4/2014. (I. 30.) AB határozat, „valódi” alkotmányjogi panasz alapján bírói döntés megsemmisítése]
- 3/2013. (II. 14.) AB határozat, „valódi” alkotmányjogi panasz alapján bírói döntés megsemmisítése]

 

11. Valódi alkotmányjogi panasz a népszavazási eljárásban

[A tizenegyedik órán két olyan AB határozat elemzésére kerül sor, ahol az Alkotmánybíróság — népszavazási ügyben — helyt adott a valódi alkotmányjogi panasznak, és megsemmisítette az annak alapjául szolgáló bírói döntést.]

Feldolgozásra kerülő határozatok:

- 1/2014 (I. 21.) AB határozat, „valódi” alkotmányjogi panasz alapján a Kúria népszavazási ügyben hozott határozatának megsemmisítése
- 31/2013. (X. 25.) AB határozat, „valódi” alkotmányjogi panasz alapján a Kúria népszavazási ügyben hozott határozatának megsemmisítése]

 

12. Kurzuszárás

[A tizenkettedik órán kerül sor a kurzus lezárására és az értékelésre (gyakorlati jegyek kiadására)]

 

 

 

Sem az Alaptörvényben, sem az Alkotmánybíróságról szóló törvényben nem szerepel  „alkotmányjogi érv” kifejezés, csak az „alkotmányjogi panasz”, mint egy fontos demokratikus állampolgári jog. Az Alkotmánybíróság honlapján található egy tájékoztató arról, hogy miként kell egy alkotmányjogi panaszt benyújtani. Ebben a tájékoztatóban sem szerepelnek a főtitkár úr kifejezése, „alkotmányjogi érv”. A tájékoztató azért is fontos mindenki számára, mivel nem kell ügyvéd (jogi képviselet) ahhoz, hogy panaszt nyújtsunk be.

 

Az sincs sehol előírva, hogy az ELTE-n vagy más egyetemen kurzust kell elvégeznie  egy magyar állampolgárnak ahhoz, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtson be. Az alkotmányjogi panasz lehetősége minden állampolgárnak alkotmányos joga. Ezt nem korlátozhatja még az Alkotmánybíróság sem.

 

 

 

4. Kellő számú indoklás

 

 

Sem az Alaptörvényben, sem az Alkotmánybíróságról szóló törvényben nem szerepel,  hogy hány indoklásnak kell a beadványban szerepelnie, mennyi a „kellő” számú indok.  Az Alkotmánybíróság honlapján található  tájékoztató sem ad meg szükséges indoklás számot.. Ebben a tájékoztatóban sem szerepel a főtitkár úr kifejezése, „kellő számú”.

 

Véleményünk szerint egyetlen egy indoklásnak is elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja egy törvény vagy bármely más törvény alkotmányellenességét. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy a beadványunk több, nagyon jelentős alkotmányossági kérdést felvet a törvénnyel kapcsolatban.

 

 

 

5. Kiegészítési határidő

 

Jelen levelünkkel eleget tettünk a 30 napos határidőnek. Szeretnénk, ha az Alkotmánybíróság saját magának is ilyen szoros határidőt szabna meg és 30 napon belül válaszolna minden beadványra.

 

 

 

6. Hiánypótlás megfelelősége

 

A hiánypótlásunk teljes mértékben megfelel  az Abtv. 52. § (1.b) bekezdésében foglaltaknak

 

52. § (1)43 Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.

(1a)44 A 23/A. § és a 24/A. § szerinti hatáskörök gyakorlására irányuló indítványban foglalt kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,

b) azokat az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, amelyeket az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsértett,

c) az indokolást arra nézve, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása miért ellentétes a megalkotására, illetve kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel,

d) a kifejezett kérelmet az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

(1b)45 Az (1a) bekezdésben foglalt eseteken kívül a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,

b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét,

c) a 38. §-ban meghatározott eljárás kivételével az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az Országgyűlés határozatát, illetve a 34-36. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az alaptörvény-ellenes működést, magatartást vagy hatáskörgyakorlást,

d) az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,

e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy - a 33. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén - az Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel, továbbá a 34-36. §-ban meghatározott eljárás indítványozása esetén az indítványban foglalt kérelem részletes indokolását, valamint

f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

 

 

Megismételjük a határozott kérelmünket:   

 

1.

Vizsgálja meg az Alkotmánybíróság, hogy a X/1769/2013. számú AB határozatban foglaltaknak megfelel-e egyáltalán az, hogy törvénnyel rendezi a Kormány előterjesztése nyomán az Országgyűlés, az árfolyamrés és a kamatláb emelés kérdését?

 

 

2.

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg és semmisítse meg az alábbi 2014. évi XXXVIII. törvényben szereplő pontot:

 

3. Az árfolyamrés rendezése

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.

 

A tényeknek megfelelően ez a rendelkezés így lesz pontos: 

 

3.§ (1) a, Forint teljesítésű devizakölcsönök esetében a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességes, mert ezekkel szemben fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás áll, így az számára indokolt költséget jelent.

E rendelkezések azért is tisztességes, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára világos, érthető, átlátható. Ha azonban a pénzügyi intézmény e költség %-ban meghatározott mértékét nem tüntette fel a kölcsönszerződésben, úgy a kölcsönszerződés a Hpt. 213.§. (1) c pontja alapján teljes mértékben semmis.

b, A deviza elszámolású és deviza nyilvántartású forintkölcsönök esetében folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.

E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.

 

 

3.

Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi 2014. évi XXXVIII. törvényben szereplő pontot:

 

4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével-tekintettel arra, hogy az nem felel meg: (a-g pontok felsorolása).

 

A törvényalkotó akkor járt volna el helyesen, ha a támadott rendelkezés helyett az alábbi tartalmú rendelkezést hozza:

 

4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével-tekintettel arra, hogy az nem felel meg: (a-g pontok felsorolása). A pénzintézetnek a kamatláb változtatással kapcsolatban a 2011. évi CXLVIII. törvény rendelkezései alapján fel kell ajánlani a fogyasztóknak, hogy válasszon a törvény által biztosított lehetőségek közül:

 

„a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euró hitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.”

 

A kölcsönszerződésben szereplő kamatláb a kiválasztott referencia érték változásának megfelelően módosul a kamatperiódusoknak megfelelően.

 

 

Úgy véljük minden előírásnak megfeleltünk és kellőképpen kiegészítettük 2014.szeptember 4.-i beadványunkat, így nincs akadálya hogy az Alkotmánybíróságon elkezdődjön az érdemi munka.

 

 

 

Üdvözlettel:

 

 

 

…………………………………….                     …………………………………….

 

 

Budapest, 2014. november 19.

 

 

 

 

 

A beadványunk - 2014.09.04:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/alkotmanyjogi-panasz---38-as-torveny.html

 

Az AB első válasza:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/kello-alkotmanyjogi-erv.html