Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.07.03

Két AB panasz - 1. rész - tisztességes eljárás

ket-ab---1.resz---kep-01.png

 

Rendkívül megdöbbentett pár hete a bíróságok döntése:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/egy-het---harom-sulyos-kudarc.html

 

Az Alkotmánybíróságon kell most elérnem azt, hogy alapjogaimat tudjam érvényesíteni. Két panaszt nyújtottam be.

 

Részletek az egyikből (első rész)

 

Az elmúlt évek pereskedésének tapasztalatai alapján szükségesnek láttuk összegezni a tisztességes bíró eljárás alapjait. Azt az elvárt bírói eljárást, amelyet mindenki számára biztosít az Alaptörvény. Ezt a 2021.01.22.-i fellebbezésünk így tartalmazza:

„A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) három olyan alapelvet rögzít, melyek a tisztességes bírói eljárás alapjai.

1.        Rendelkezési elv: a bíróság az előterjesztett kérelmekhez és a jognyilatkozatokhoz kötve van (2.§ (2)).

2.        Perkoncentráció elve: a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi tény és bizonyíték a bíróság rendelkezésére álljon a döntéshozatalhoz (3.§).

3.        A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége: a feleknek az állításaikat alátámasztó bizonyítékokat a bíróság rendelkezésére kell bocsátani, a felek a nyilatkozataikat, állításaikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni (4.§ (2) és (3)).

 

A tisztességes eljáráshoz tartozik az is, hogy „ a döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre” (341.§ (1)).

További feltétel, hogy a bíróságnak a felek által előtárt tényeket, állításokat össze kell vetnie, majd egyenként és összességében kell értékelnie ezeket a döntése során (279.§ (1)).

 

Mindezeket a döntési elemeket részletesen tartalmazni kell a döntés (jelen nemperes eljárás esetében határozat) indoklásában (346.§ (4) és (5)).”

A jelen ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2021-ben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a tisztességes bírói eljárás elveit.

 

Az Alkotmánybíróság több alkalommal is kifejtette már az álláspontját a tisztességes bírói eljárással kapcsolatban:

„…az Alkotmánybíróság megsemmisített 3027/2018. (II. 6.) AB határozatában a Kúria közbenső ítéletét:

„..nevesíteni lehet számos olyan követelményt, amelyeknek egy eljárásnak meg kell felelnie ahhoz, hogy tisztességesnek minősüljön. Polgári peres eljárásban így a tisztességes bírósági tárgyalás követelményének része a bírósághoz fordulás joga {3215/2014. (IX. 22.) AB határozat, Indokolás [11]–[13]}, a tárgyalás igazságosságának biztosítása {36/2014. (XII. 18.) AB határozat, Indokolás [66]}, a tárgyalás nyilvánossága és a bírósági döntés nyilvános kihirdetése {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [49]}, a törvény által létrehozott bíróság {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [32]–[34]} független és pártatlan eljárása {21/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [58]}, illetve a perek ésszerű időn belül való befejezése {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [38]}.”

{3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [19]}”

„Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a törvény által felállított bíróság függetlensége és pártatlansága egy olyan általános jogelv, amely a legalapvetőbb emberi jogok közé tartozik {lásd például: 34/2013. (XI. 22.) AB határozat.”

„Utaltak a 7/2013. (III. 1.) AB határozatra, melyben az Alkotmánybíróság kifejtette a bírósági döntések indokolásával kapcsolatos álláspontját.”

„A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.”

„Az Alkotmánybíróság a 7/2013. (III. 1.) AB határozatában kifejtette: „a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon.”

 

„A 7/2013. (III. 1.) AB határozat kifejti:

„…a jogi szabályozással szemben alkotmányos igény, hogy a perbe vitt jogokról a bíróság érdemben dönthessen. Önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása ugyanis nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést.”

„a bírói döntésekkel szemben valamennyi demokratikus jogállamban elvárható az objektivitás és az átláthatóság, ami egyfelől elejét veszi az önkényes hatósági és bírósági döntéshozatalnak, másrészről erősíti a bírósági döntéshozatalba vetett közbizalmat, és a bírói döntések tekintélyét.”

„a tisztességes eljárás és a jogállamiság elvéhez tartozik az a követelmény, hogy a bíróságok a döntéseik alapjául szolgáló indokokat kellő részletességgel mutassák be”

„feltétlen elvárás, hogy a bíróság az ügy lényegi részeit a szükséges alapossággal vizsgálja meg, és erről a vizsgálatáról a határozatának indokolásában is adjon számot.”

„kizárólag a kellő alapossággal indokolt bírói határozatból tűnhet ki, hogy az ügyet eldöntő bíróság ténylegesen figyelembe vette-e a felek által előterjesztett bizonyítékokat és érveket”.”

 

Ez utóbbi részlet (a 7/2013 AB határozatból) a fentiek szerint szerepelt a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott, 2021.01.22.-i fellebbezésünkben, azonban a bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az AB határozatban foglaltakat.

 

Ezt követően szerettünk volna felülvizsgálati eljárást kezdeményezni a Kúriánál, azonban ezt a 2.DH tv. nem teszi lehetővé:

„11. Az elszámolás felülvizsgálata

28. § (1) A polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak, az eljárásban egyéb bizonyításnak nincs helye.

 (5) A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak és perújításnak.”

 

Szeretnénk arra felhívni az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy az Alaptörvény által biztosított „normál esetben” lehetőség van jogorvoslatért a Kúriához fordulni, miként ezt mindenki számára biztosítja az Alaptörvény, mint alapjog.

Azonban a 2. DH tv. kiiktatta a Kúriához fordulás lehetőségét.

 

folyt.köv.