Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.11.04

kellő alkotmányjogi érv

Alkotmányjogi panaszt adtam be a 2014-es 38-as törvény alkotmányellenes pontjai miatt (is).

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/alkotmanyjogi-panasz---38-as-torveny.html

 

Az én panaszomat is és az összes sorstársam panaszát, az ügyvédeink által beadott panaszokat és az általunk létrehozott devizahiteles érdekvédő szervezetek alkotmányjogi panaszát mind-mind visszautasította Dr. Bitskey Botond az Alkotmánybíróság főtitkára. Hiánypótlást írt elő, azért mert „nem terjesztettek elő kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indoklást”.

 

Mi az hogy „kellő”? Mit jelent az „alkotmányjogi érv”?

 

Mivel mindenki majdnem teljesen szó szerint ugyanezt a választ kapta, függetlenül attól, hogy egyszerű adós vagy évtizedek óta praktizáló ügyvéd, függetlenül attól, hogy a beadvány mit tartalmaz és miként van megfogalmazva, nagyon valószínű hogy üres kifogásról van szó. Az alkotmánybíróság főtitkára mondvacsinált okkal megfoszt bennünket alkotmányos jogunktól:

 

Az Alkotmánybíróság  „alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját”, valamint alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját”.

 

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint: „alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz”

 

Az Alaptörvényben, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben nem szerepel  „alkotmányjogi érv” kifejezés, csak az „alkotmányjogi panasz”, mint egy fontos demokratikus állampolgári jog. Sehol sem  szerepel „kellő” szó sem, így olyan feltételnek kell megfelelnünk, mely kizárólag az Alkotmánybíróság főtitkárának a fejében van megfogalmazva.

 

Az Alkotmánybíróság honlapján található egy tájékoztató arról, hogy miként kell egy alkotmányjogi panaszt benyújtani. Erre azért is szükség van, mert nem kell ügyvéd (jogi képviselet) ahhoz, hogy panaszt nyújtsunk be. Ebben a tájékoztatóban sem szerepelnek a főtitkár úr kifejezései, sem az „alkotmányjogi érv” sem a „kellő”.

 

Hogyan tudunk értelmezhetetlen előírásnak megfelelni?

 

Leszögezhetjük, teljes egészében az Alkotmánybíróság főtitkárának hatalmában áll, hogy egy panaszt tovább enged-e vagy sem.

 

 

ab-okt-01.png

 

 

ab-okt-02.png

 

ab-okt-03.png

ab-okt-04.png

ab-okt-05.png

 

Éveken keresztül semmit sem csinált a PSZÁF és a GVH, a bíróságok alig-alig fogadták be a kereseteinket, volt hogy egy keresetet több alkalommal is visszadobtak, utána vándoroltatták évekig bíróságról bíróságra a periratokat, az Ügyészség olvasás nélkül sablon válasszal dobott vissza minden feljelentést.

 

Most az Alkotmánybíróság utasítja vissza azt, hogy legalább foglakozzon érveinkkel, szempontjainkkal.

 

Nem elég ha kiabálunk: Tűz van! Tűz van!!! Az is kell, hogy mi mondjuk meg a füst alkotórészeit?

 

Nem elég ha kiabálunk: Gáz szag van! Gáz van!!! Az is kell, hogy mi mondjuk meg a gáz vegyi összetevőit?

 

Ha jelezzük a helyzet teljes jogi képtelenségét, az nem elég?

 

Az Isten szerelmére, ők a jogtudósok! Alkotmánybírák! Nekünk a jog lehetővé tette, hogy ügyvéd nélkül hozzájuk forduljunk. Ha valamit nem értenek, kérdezzék meg nyilvános tárgyaláson, ahol elmondhatjuk érveinket, félelmeinket.

 

Egyre nyilvánvalóbb, hogy eldöntötték, hogy az a legjobb, ha egyáltalán nem perlünk. „Megmentenek” bennünket, „elszámoltatják a bankokat”, és ha a terv végrehajtásához, a háttérben kötött alku megvalósításához az kell, hogy alapvető jogainktól, a bírósághoz fordulástól, a tisztességes, nyilvános tárgyalástól megfosszanak bennünket, hát azt is megteszik.

 

Gondolják, mit számít egy-két izgága, a többség néma, hallgat…

 

 

Megjegyzés:

 

Az előző alkotmányjogi panaszom „idő előtti”:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/alkotmanyjogi-panasz---valasz---2014.07.30..html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/kifogasoljuk-az-alkotmanybirosag-levelet.html