Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013.01.15

KÁSLER - OTP végzés a KÚRIÁN 2012.01.15

 Előzmény röviden, idézet a másodfokú ítéletből:

 „A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés – eladás és vétel – tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósítás kori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik – értelmezhetetlen –, a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár.”

 „A bank részéről devizaalapú kölcsön esetén akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű devizaárfolyam alkalmazásával történik, azaz a folyósításkori és törlesztéskori devizaárfolyamot egyaránt vagy vételi, vagy egyformán eladási, vagy középárfolyamon számolják.”

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/otp-es-az-arfolyam-res---ket-jogeros-itelet.html

Az OTP a felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriától, hogy a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és utasítsa el a felperesek keresetét, mivel a másodfokú eljárásban a bíróság jogszabálysértő ítéletet hozott, ugyanis tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók  főszolgáltatást megállapító szerződési kikötésekre és szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre. Az OTP szerint a vételi-eladási árfolyam alkalmazásának feltüntetése a szerződésben „főszolgáltatás”…

 

 Dr Vezekényi Ursula a tanács elnöke:

„A Kúria Végzést hozott!

A Kúria az Európai Unió Bírósága gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben.

  1. A Tanács 93/13 EGK irányelv 4. cikk 2. bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő kölcsöntartozás esetén, az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása fogalma alá vonhatók? Amennyiben nem, az irányadó irányelv 4. cikk 2. bekezdésének 2. fordulata alapján, az eladási és vételi árfolyam különbözete olyan díjazásnak tekintendő-e, melynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából megvizsgálható? E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?
  2. Amennyiben az irányelv 4. cikk 2. bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállami bíróság függetlenül nemzeti jogának rendelkezésétől, az abban meghatározott szerződési feltételek tisztességtelenségét is vizsgálhatja, ha azok nem világosak és érthetőek, akkor ez utóbbi követelmény alatt azt kell-e érteni, hogy a fogyasztó számára a szerződési feltételnek önmagában nyelvtanilag kell világosnak és érthetőnek lennie, avagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása, gazdasági indokainak illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie?
  3. Az irányelv 6. cikk 1. bekezdését és a C 618/10 számú Banco Espanol ügyben hozott ítélet 73. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelen rendelkezésének érvénytelenségét a tagállami bíróság az adott szerződési feltétel módosításával, kiegészítésével a fogyasztó javára akkor sem szüntetheti meg, ha egyébként a rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződési rendelkezések alapján a szerződés nem teljesíthető? E körben van-e jelentősége annak, hogy a nemzeti jog tartalmaz-e olyan diszpozitív szabályt, amely az érvénytelen rendelkezés hiányában az adott jogkérdést szabályozza.

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggeszti. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.  

 

Indokolás:

A Kúria az Európai Unió  Működési Szerződésének 267. cikk 3. bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve, a fenti kérdésekben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, és a Pp 274 § folytán irányadó Pp 155A § 2. bekezdése alapján a per tárgyalását felfüggeszti. A végzés elleni fellebbezést a Pp 154A § 3. bekezdése zárja ki.

A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem, az Európai Únió Bíróság Eljárási Szabályzatának 105. cikk 1 bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.

Ez a Kúria döntése.

A tárgyalást befejeztük, el lehet távozni.”

 

Mellékelem a hivatkozott részeket:

Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.)

a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA

 

4. cikk

(1) A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.

(2) A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

 

6. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

(2) A tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet annak következtében, hogy nem tagállam jogát jelölik ki a szerződésre alkalmazandó jogként.

 

 

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31993L0013:HU:HTML

InfoCuria - A Bíróság ítélkezési gyakorlata

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. június 14.(*)

„93/13/EGK irányelv –Fogyasztókkal kötött szerződések – Késedelmi kamatokra vonatkozó tisztességtelen feltétel – Fizetési meghagyásos eljárás – A nemzeti bíróság hatásköre” a C‑618/10. sz. ügyben.

 

71      E megfontolásokból következik tehát, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy abban az esetben, ha az eladó vagy a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt tisztességtelen feltétel fennállását megállapítja, az említett feltétel tartalmát módosítsa ahelyett, hogy a fogyasztó vonatkozásában e feltétel alkalmazásától egyszerűen eltekintene.

72      E tekintetben a nemzeti bíróságnak ellenőriznie kell, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitára mely nemzeti eljárási jogszabályok alkalmazandók, és a hatásköre keretei között mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a belső jog egészére tekintettel és az általa elfogadott értelmezési módszerek alkalmazásával biztosítsa a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének teljes érvényesülését, és annak céljával összhangban álló eredményre jusson (lásd a C‑282/10. sz. Dominguez‑ügyben 2012. január 24‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 27. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

73      A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amelyet az 1/2007. sz. törvényerejű rendelet 83. cikke ír elő, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse.

 http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30db09dc13e90ce446f9981bf5e55e7e3987.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuKc3v0?text=&docid=123843&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=475228

 

 Készült a Kúria mai ülésén, saját hangfelvétel alapján - Szabó József – Hiteles Mozgalom

 

ui: a deviza elszámolás forintkölcsönökkel kapcsolatos alapfogalmakat és az összefüggéseket egy filmsorozatban összesítjük, az első 4 rész már elkészült:

 

http://is.gd/hitelesfilm_1

http://is.gd/hitelesfilm_2

http://is.gd/hitelesfilm_3

http://is.gd/hitelesfilm_4