Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok a szegedi ítélet után

2012.04.27

 Az első csatát megnyertük. A bankok nem kereshetnek a vételi-eladási árfolyam különbség számolásával.

Mekkora összegről van szó?

Több mint 360.000 deviza alapú lakáshitel van, melynek állománya 2.500 milliárd Ft.A teljes deviza elszámolású hitel állomány 5.000 milliárd Ft.

 A bankok 2-3-4% árfolyamréssel számoltak. Ha az átlagos 3%-kal számolunk, akkor 150 milliárd Ft-t kapunk.

Csak ezzel az egy tisztességtelen trükkel a bankok nagyjából 150 milliárd Ft-t zsebeltek be a hitelesektől.

 Kásler Árpád szenzációs beszédet mondott a tárgyaláson. Mindenképpen olvassátok el.

 Az ítélőtábla szegeden felhívta a figyelmet arra, amit már mi is kezdünk megtanulni, hogy csak azt vizsgálja, ami eléje be van terjesztve.

Első fokon a gyulai bíróság több ponton elutasította a keresetet, ezek nem lettek megfellebbezve, így ezeket az ítélőtábla nem vizsgálta. Azt sem vizsgálták, hogy a kezelési költségnél fenáll-e a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránya.

Ha valakinek az a véleménye támad, hogy meg van oldva az „deviza”hiteles probléma ezzel az ítélettel, az téved. A szerződések hemzsegnek a tisztességtelen pontoktól.

Az ítélőtábla felhívta a figyelmet az OTP 32 oldalas beadványában foglaltakra, arra, hogy nem célszerű minden szerződési pontot tisztességtelenségre hivatkozva támadni (szerintem itt a kamatemelésre gondolt), ügyelni kell a perindításnál a különböző elévülési határidőkre.

Kissé meglepő volt az alábbi gondolatmenet.

Egy bíróság a PTK szerint a szerződés szövegét és tartalmát módosíthatja. Az ítélőtábla szerint azonban nem célszerű ezt tennie a bíróságnak akkor, ha tömeges az érintettek száma. Ez esetben célszerű, ha a jogalkotók hoznak jogi lépéseket. Úgy látja az ítélőtábla, hogy ez már megtörtént, a parlament több jogszabályt hozott már „deviza”hiteles ügyben. - Ezzel a véleménnyel nem értek egyet.

Világosan megfogalmazta, több szempontból is bemutatta az ítélőtábla, hogy a deviza alapú hiteleknél nincs deviza-kereskedelem, nincs deviza adás-vétel.

Az ítélőtábla felhívta a figyelmet a THM szerepére és fontosságára. Mint tudjuk, a THM nem ad valós képet, nem tölti be a szerepét. A későbbi pereknek ez is tárgya lesz….

Mindenképpen ismerkedjetek meg az ítélettel és a hozzá fűzött kiegészítéssel

Az árfolyamréssel kapcsolatban rengeteg bejelentés érkezett már az elmúlt években a PSZÁF-hez, a GVH-hoz, a Nemzetgazdasági miniszterhez, a parlamenti képviselőkhöz. Egyikük sem vette a fáradtságot arra, hogy megvizsgálja a kérdést.

A PSZÁF évekig mindenkit félrevezetett!

„Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban fizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le.

Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti forintban, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget”

PSZÁF a fogyasztókért – Devizahitelek – Tényleg értem – Tájékoztató füzetünk a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével készült – Második bővített kiadás – 2008 július.

 A bankok úgy nyerészkedtek maguknak tisztességtelenül nagyjából 150 milliárd forintot, hogy ehhez a támogatást megkapták a PSZÁF-től és a MNB-től.

Határozott véleményem, hogy az összes szerződést MNB középárfolyammal kel átszámolni, és követelni kell a bank által meghatározott extra késedelmi kamatot is.

Vegyünk egy egyszerű példát.

A folyósítás napján a bank utalt 10 millió forintot. Számoljunk 3% vételi eladási árfolyam különbséggel. Ez 300.000 Ft tisztességtelen nyereség a banknak, már a folyósítás napján. Vételi árfolyamon van nyilvántartva az utalt kölcsönösszeg és eladási árfolyamon van számolva a törlesztés.

A legkorrektebb az MNB közép árfolyam, mivel vételi árfolyam alkalmazása esetén 1,5%-kal magasabb a devizában nyilvántartott összeg, így a kamatot és a költséget magasabb összeg után kell fizetni.

 

Folytatása következik….

 

2012-04-27

 

Szabó József

A Hiteles Mozgalom egyik alapítója