Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feljelentés kiegészítés - PJE kezdeményezés

2016.08.03

1.-kieg---kep-01.png1.-kieg---kep-02.png1.-kieg---kep-03.png1.-kieg---kep-04.png

1.-kieg---kep-06.png

 

 

Mellékletek:

 

 

 

2016. május 24.

 

 

Tisztelt Darák Péter Elnök úr!

        Tisztelt Kúria!

 

 

Kérem alaposan tanulmányozzák át a mellékelt levelet. Teljesen képtelenség, így nem lehet törlesztő részletet számolni:

 

 

„A kölcsön tőkeösszege nem volt vitatható

- az megfelelt a 14.500.000 forint

2005. április 14-én érvényes deviza árfolyamon

számított CHF értékének –

ezt a türelmi időszak lejártát követően kellett a

a felpereseknek törlesztenie

a szerződés szerint olyan módon,

hogy a CHF-ben meghatározott tőkeösszeget

el kellett osztani

250 egyenlő részre

és ez az összeg,

valamint a már addig is fizetett hiteldíj összege

tette ki az ezt követő időszakra

fizetendő törlesztőrészleteket.”

 

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

2016. június 8.

 

 

A  KÚRIA  ELNÖKE

  2016. El. I. H. 543. szám

 

Szabó József úrnak,

a Hiteles Mozgalom ügyvezetőjének

 

E-mail: hitelesmozgalom@gmail.com

 

 

Tárgy: tájékoztatás

 

 

 

 

Tisztelt Uram!
 

2016. május 24-én kelt levelében foglalt, a törlesztő részletek kiszámításával kapcsolatos észrevételeit köszönöm, azokat a későbbiekben hasznosítani fogjuk.

 

 

Budapest, 2016. június 8. napján

Üdvözlettel:

 

Dr. Darák Péter

 

 

 

2016. június 13.

 

 

Tisztelt Darák Péter elnök úr!

         Tisztelt Kintzly Péter kúriai titkár úr!

 

 

A   2016. El. I. H. 543. számú elnöki levelet nem tudjuk válaszlevélként elfogadni!

 

Nagyon pontosan és részletesen bemutattuk,  számítással igazoltuk és jogszabállyal alátámasztottuk, hogy a Kúria tanácsa Dr. Wellmann György vezetésével elfogadhatatlan, alapjaiban téves elszámolást ír elő egy ítéletben. 

 

Kértük az Elnök úr gyors intézkedését, mert ez az ítélet így egyszerűen nem maradhat életben.

 

Az Ön levele ezzel szemben teljesen semmitmondó:

 

"2016. május 24-én kelt levelében foglalt, a törlesztő részletek kiszámításával kapcsolatos észrevételeit köszönöm, azokat a későbbiekben hasznosítani fogjuk."

 

Ez nem válasz az ismertetett problémákra! Mit kell azon érteni, hogy a "későbbiekben hasznosítani fogjuk"? Ez az ítélet már véglegesen így marad? Nem indítanak semmilyen vizsgálatot a Kúriai bírák alapfokú ismereteit illetően? Majd valamikor, a későbbiekben esetleg születnek majd olyan ítéletek is, melyek megfelelnek az Igazságnak? A számtan, a matematika és az alapfokú logika igazságának?

 

Ismételten kérjük gyors intézkedését és kérjük tájékoztatását az Ön által szükségesnek tekintett lépésekről ezzel a felháborító üggyel kapcsolatban.

 

Tisztelettel:

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

 

2016. június 16.

 

 

              K Ú R I A

Polgári Kollégium

 kollégiumvezető-helyettes

 

       2016.El.I.H.134/19.

 

 

 

Szabó József úrnak,

ügyvezető

 

Hiteles Mozgalom

hitelesmozgalom@gmail.com

 

 

 

 

Tisztelt Szabó József Úr!

 

            A Kúria elnökéhez címzett, 2016. május 24-én elektronikus úton érkezett, a törlesztőrészletek számításával kapcsolatos figyelemfelhívó levelét tanulmányoztam, a Kúria az abban foglaltakat a szakmai tevékenysége során hasznosítani fogja.

 

            A levelében hivatkozott Pfv.V.20.976/2015/6. szám alatt egy konkrét ügyben meghozott határozat értékelésére, véleményezésére nincs jogosultságom.

 

            Budapest, 2016. június 16.

 

                       Üdvözlettel:

 

 

                                                                                              Dr. Orosz Árpád

 

 

 

Előzmény:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/ugyeszsegi-feljelentes---2016.html

 

 

 

Részlet a feljelentésből:

 

 

A büntetőjog lényege, hogy a közösségellenes, társadalomra veszélyes cselekmények elkövetőt felelősségre vonják, és amennyiben  cselekményük gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető vissza megbüntetik. Társadalomra veszélyes cselekmény például az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások jogait illetve Magyarország társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

 

A felelősség megállapításánál az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, a felelősség a tetthez kapcsolódik.

 

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás különösen nagy kárt okoz. A tévedésbe ejtés esetén az elkövető idézi elő a téves képzeteket a valóság tekintetében. A csalás másik elkövetési magatartása a tévedésben tartás. Ebben az esetben az elkövetőnek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, de a sértett tévedését felismerve kihasználja azt. A bűncselekmény megvalósulásához az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

 

A bűncselekmény elkövetője közreműködik a bűncselekmény elkövetésében. Lehet aktív cselekmény azonban lehet passzív is, a tőle függetlenül zajló folyamatba való be nem avatkozás. Ez utóbbi esetben mulasztásról beszélünk. A mulasztás azonban nem egyszerűen nem tevés, hanem valaminek a nem tevése. Elkövetőnek a bűncselekmény megvalósulásában bármilyen módon közreműködő személyt nevezzük. Ez valójában gyűjtőfogalom, mely a tettest, a közvetett tettest, a társ tetteseket (tettesek), a felbujtót és a bűnsegédet (részesek) egyaránt jelöli.

 

Egy magatartás soha nem önmagában veszélyes a társadalomra, hanem az olyan következmények miatt, amelyeket előidézett (vagy előidézhetett volna). A szándékosság megállapításának elengedhetetlen feltétele, hogy az elkövető cselekménye társadalomra veszélyes jellegén túlmenően tisztában legyen cselekményének előrelátható következményeivel is. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt az, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Akkor is gondatlanságról beszélünk, ha az illető a következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.

 

A gondatlanság két fokozatát különböztetjük meg: a tudatos gondatlanságot és a hanyag gondatlanság.

A gondatlanság enyhébb alakzata a hanyagság.

 

Minden magatartásra valamilyen cél elérése érdekében kerül sor. A motívum az, ami bűncselekmény elkövetőjét cselekvésre készteti.

 

A büntetőjogi értékelést igénylő közömbösség legenyhébb formája a tudomásra jutott bűncselekmény és/vagy elkövető kilétének fel nem fedése a hatóságok előtt. Ezeket a tiszta mulasztási magatartásokat „feljelentés elmulasztása” elnevezéssel illetik.

 

A bűnkapcsolatok közül egy elkövetett bűncselekményhez a bűnpártoló kapcsolódása a legszorosabb és ezért a legveszélyesebb. A bűnpártolás lényege és társadalomra veszélyessége az, hogy a bűnpártoló a bűncselekmény elkövetőjének segítséget nyújt, az igazságszolgáltatás törvényes menetét akadályozza, elősegíti az elkövető személyének, cselekményének leplezését.

 

A feljelentés elmulasztása tiszta mulasztási bűncselekmény, a személyi bűnpártolás pedig aktív magatartással valósul meg.

 

A bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi tevékenységnek. Valamennyiüknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az elkövetni kívánt bűncselekményük előzetes megállapodáson alapszik