Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Feljelentés kiegészítés - második

2016.08.31

2.-kieg---kep.png

 

 

Tisztelt XVIII. és XIX. kerületi Ügyészség!                    Ügyszám: xx/2016

 

2016. július 4.-én kezdeményeztem az Ügyészségen a devizahitelezéssel kapcsolatban nyomozást bűncselekmények elkövetése miatt, javasoltam polgári perek ügyészség általi elindítását és Polgári Jogegységi határozatok felülbírálásának ügyészség általi kezdeményezését.

 

Tegnap személyesen szerettem volna az Ügyészségen a feljelentésemet kiegészíteni, azonban erre létszámhiányra hivatkozva nem volt lehetőség. Így most kénytelen vagyok leírni azt, amit szerettem volna élő szóban egy ügyésszel megbeszélni, tudva azt, hogy ez így egy egyirányú kapcsolat, mert a személyes bejelentésnél van lehetőség visszakérdezésre, pontosításra, azonban levél írása - olvasása ezt természetesen lehetetlenné teszi.

 

A sikeres ügyészi munka alapja, hogy az ügyész felkészült legyen, ismerje a tényeket és az összefüggéseket. A munkája során megfelelő kérdéseket tudja feltenni és kapott választ is értékelni tudja.

 

A benyújtott feljelentésemben nagy jelentősége van „A devizahitelek háttere” című tanulmánynak, melyet Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára írt. A tanulmányban szereplő két törlesztési karakterisztika megmutatja, hogy törvényszerű, hogy a devizahiteles később magasabb törlesztő részletet fog fizetni, mintha forintkölcsönt vett volna fel.

 

Amikor megismertem ezt a tanulmányt, levelet írtam Kovács Leventének, melyben elemeztem a tanulmányát és az állításait számításokkal igazoltam. Ezt a levelet csatolom most.

 

itt olvasható:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-kovacs-leventenek---bankszovetseg---2014.09.01..html

 

Erről a levélről szerettem volna pár szót váltani egy ügyésszel, hogy megtudjam, érzi-e a fontosságát ennek a tanulmánynak?

 

Kovács Leventétől akkor személyes találkozásra kértem alkalmat, melyre 2014 szeptemberében sor is került. A több mint egyórás beszélgetés során kölcsönösen megállapítottuk, hogy egyformán értelmezzük a törlesztési karakterisztikák jelentőségét. Kovács Levente elmondta, hogy a most megjelent tanulmánya egy évekkel korábbinak a bővített változata. Azt is megtudtam Tőle, hogy többen is csodálkoztak 2007-2008 évek környékén, hogy a forint miért nem gyengül úgy, ahogy az már évek óta várható.

 

A 2015 júliusi ELTE konferencia tanulságairól hosszasan írok a feljelentésemben. Figyelve a konferencia előadóit, egyértelművé vált, hogy óriási különbség van a Magyar Nemzeti Bank és a Kúria álláspontja között. Alapvető összefüggéseket látnak homlok egyenesen ellentétesen. Több sorstársammal közösen levelet írtunk az ELTE-n előadó Dr. Vezekényi Ursula bírónőnek. A levélre nem kaptunk választ, a Kúria nem kívánt foglalkozni a felszínre került ellentmondásokkal. Csatolom az elküldött levelünket.

 

itt olvasható:

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kurianak---2015.07.05..html

 

2016 február elején egy rendezvényt szerveztem több sorstársammal közösen, melyre meghívtam Szabó József Attilát az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának Igazgatóját. Igazgató úr elfogadta a meghívásomat és szerencsénk volt vele több órán át véleményt cserélni. A rendezvényre több írásos anyaggal is készültem és kértem az Igazgató úr véleményét ezekről, illetve kezdeményeztem, hogy az MNB indítson vizsgálatokat. A rendezvény végén az írásos anyagokat átadtam, majd másnap egy levél kíséretében e-mailben elküldtem (12 melléklet volt). A feljelentésemben erről nem írtam, most azonban a teljes anyagot csatolom (zöld színnel vannak írva azok a felvetések, kérdések, melyeket a rendezvényen Igazgató úrnak elmondtam).

 

kicsit lejjebb olvasható a levél

 

 

Sem az Igazgató úr, sem az MNB nem küldött választ a kérdésekre és az indítványozott vizsgálatokat sem végezték el.

 

Több olyan tényre felhívtam már évekkel ezelőtt a figyelmét az állami hivataloknak, hatóságoknak, amilyenek a feljelentésemben szerepelnek. Mivel tétlenek voltak, súlyos mulasztásról beszélhetünk esetükben. Az ügyészségnek kell megvizsgálnia, mulasztásukkal megvalósították-e a bűnpártolást?

 

Biztos vagyok benne, hogy az Ügyészség meg fogja azokra a kérdésekre kapni a válaszokat, melyeket én hiába tettem fel az elmúlt évek alatt.

 

Teljesen biztos vagyok benne, hogy már átadtam annyi adatot, összefüggést, bizonyítékot, hogy az Ügyészség elkezdhesse a munkát ebben a több százezer családot érintő ügyben.

 

Tisztelettel:

 

 

Szabó József

 Budapest............

 

 

Budapest, 2016. augusztus 31.

 

a levelet ma tértivevénnyel postán feladtam

 

------------------------------------------------------

 

 

Tisztelt Szabó József Attila Igazgató úr!

     Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!

 

 

Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat és részt vett tegnap a rendezvényünkön.

 

Már az első észrevételeink is a fogyasztóvédelem lényegéről szóltak. Egyre általánosabb gyakorlat a bankoknál, a közműcégeknél és sajnos egyre több helyen, hogy Ügyfélszolgálatokat hoznak létre. Itt gyakorlatilag csak iratátvétel folyik és csupán általános információt adnak. Érdemben semmiben sem döntenek, konkrét kérdésre nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni. Ez az ügyfélszolgálatos modell egyfajta védőbástya szerepét is betölti, ügyfél nem „zavarja” a tényleges vizsgálatot végző, a tényleges munkát végző személyt és a döntéseket hozó felelős középvezetőt.  Ügyfél nem „kellemetlenkedik”, ügyfél nem zavarja az ügyintéző, a vezető „komfortzónáját”, mivel a kapcsolattartásra ott van az Ügyfélszolgálat. Ez az ügyfélszolgálatos modell egyfajta szűrő is, az adott vállalat közép és felső vezetéséhez csak alaposan szűrt információk jutnak el, mivel az Ügyfélszolgálat vezetői „hivatalból” azt kommunikálják cégen belül, hogy minden a legnagyobb rendben van, kiváló munkát végeznek.

 

 

Teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ nem elégedhet meg az ügyfélszolgálati szereppel. Amennyiben viszont megelégszik vele, akkor a saját nevét meg kell változtatni, mert megtéveszti a fogyasztókat.

 

 

Ön élt azzal a hasonlattal, hogy beülünk az autóba és úgy vezetjük, hogy a robbanó motor működési elvével nem vagyunk tisztában, miért akarjuk hát a pénzügyeket, a hitelpénzrendszert, a szintetikus devizát, a kettős bankrendszer működését, a swapokat megérteni (stb)? Egy autóban minden egyes alkatrészre nagyon komoly előírások, szabványok vannak. A méretre, az anyagminőségre, az alkatrészek közti hézagra, a lámpák elhelyezésére, a fék hatékonyságára, a káros anyag kibocsátásra és oldalakon keresztül sorolhatnám. Minden egyes típust, modellt hosszas eljárás során vizsgáltatni és engedélyeztetni kell. Minden egyes autót üzembe helyezés során „műszaki vizsgáztatni” kell, majd adott évenként újra el kell vinni műszaki vizsgára. A vizsgálatokra létrejöttek minősítő intézmények és létrejöttek a panaszok kezelésére állami fogyasztóvédelmi hatóságok.

 

 

A bankkölcsönök esetében nem beszélhetünk sem szabványokról, sem kötelező előírásokról. Nincs termékengedélyeztetés és nincs egyedi „műszaki vizsga sem”. Nincsenek minősítő intézmények, egyetlen szervezet van, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, melynek Ön a vezetője.

 

 

Bizonyára hallott már arról, hogy az autógyárak visszahívnak autókat százezrével, mert egy kisebb nagyobb alkatrész hibás benne. Bizonyára hallott arról, hogy egy civil szervezet jelzésére minisztérium indított vizsgálatot, mert az autó gyártása során a gyár csalt, becsapott több millió vásárlót. Ez a világ egyik legnagyobb autógyártójának, a VW-nek az ügye.

 

 

Hazánkban mely bank „hívta vissza” a kölcsönszerződést, hogy önként kijavítsa benne a hibás részt?

 

 

Megdöbbenve halottuk, hogy a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ azért nem vizsgálja a banki „termékeket”, mert kevés munkatárssal dolgozik és nincs rá kapacitása. Az Ön által hozott példában azokat az autókat is egyesével vizsgálják, melyek 3-4 millió forintba kerülnek és 8-10-12 évig használják, míg bankkölcsönök esetében 10-20 millió forintos fogyasztói kölcsönök is előfordulnak és a „használat”, a futamidő is lehet 20-25-30 év.

 

Miként kerülhetett a pénzügyi rendszer olyan kegyelt állapotba, hogy a „termékeit” senkinek sem kell jóváhagynia?

 

Valóban az a megoldás, hogy csak az ülhessen egy kocsi volánja mögé, aki ismeri az autó összes alkatrészének működési elvét? Valóban az a megoldás, hogy a lakosságot kell „pénzügyileg képezni” hogy ki tudják szűrni a kölcsönszerződésekben leírt megtévesztéseket és félrevezetéseket vagy éppen azt, hogy az a megtévesztés és félrevezetés, hogy a kölcsönszerződés jelentős mértékben hiányos? Nem egy költségvetésből fenntartott pénzügyi fogyasztóvédelem feladat lenne mindez? Az autókról sem a vásárlójának kell megállapítania, hogy a fék megfelelő méretű-e, vagy a légzsák kinyílik-e majd szükség esetén.

 

 

Megdöbbenve halottuk Öntől, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatójától, a Kúria torzított határozat részletét. Úgy véljük, Önnek mint Fogyasztóvédelmi szakembernek teljességében kell ismernie és ismertetnie:

„Amennyiben… az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”

 

Azt már hosszú ideje sérelmezzük, hogy a Kormány, a minisztériumok, a teljes magyar sajtó csak egy csonka, a bankok számára kedvező részt idéz:

„az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli” Öntől, mint pénzügyi fogyasztóvédőtől ezt a csonkítást semmiképp sem tudjuk elfogadni.

 

Megdöbbenve halottunk Öntől, hogy nem kívánja minősíteni a korábbi fogyasztóvédelmi hatóság a PSZÁF tevékenységét. Úgy véljük, Önnek már rég feljelentést kellett volna tennie hivatali visszaélés és egyfajta hűtlen kezelés miatt. A PSZÁF éveken keresztül valótlan, félrevezető tájékoztatást adott a „devizahitelezéssel” kapcsolatban és a Kúriának is valótlanságokat tartalmazó szakvéleményt küldött.

 

Megdöbbenve halottunk Öntől, hogy nem tud arról, hogy a PSZÁF elnöke alig burkoltan, „jóindulatian” hívja fel a Kúria figyelmét arra, hogy ha az adósok nyernek a perekben, bankcsődök és ennek következményeként államcsőd várható:

„Az ítélkezés függetlenségét, a bírókat az egyes ügyekben megillető döntési szuverenitását tiszteletben tartva úgy gondoljuk, hogy a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perekben születet ítéleteknek és a remélhetőleg egységes joggyakorlatnak az ítéleteken túlmutató, össztársadalmi hatása lesz. Ugyanis az ítéletek nem csak az egyedi hitelezői-adósi jogviszonyokra, hanem közvetetten a magyar bankszektorra, áttételesen a banki betétesek tömegeire, végül a reálgazdaságra is jelentős hatással lehetnek.”

 

Mint tegnap este is kiderült, alapvető kérdések, összefüggések nincsenek nyilvánosságra hozva, jogilag hoztak állításokat banküzemtani és pénzügyi tevékenységekről, melyek ellentétesek a tényekkel. A jogi állításokra aztán törvények épültek. Olyan törvények, mely a bankoknak kedvezőek és a fogyasztóknak károsak. Olyan törvények, melyeknek az alapja a Kormány-Bankszövetség megállapodása, melynek látható célja, hogy az igazság kiderítését akadályozza.

 

Kérjük, hogy az elhangzottak és az írásban átadott adatok, információk, felvetések kivizsgálására hozzanak létre az MNB-én belül egy intézkedési tervet és szervezzenek nyilvános konferenciákat, ahol ismertetni tudjuk egymással az álláspontokat és nézeteket. Ilyen konferenciára példa a pénzbiztos és a Kúria évekkel korábbi konferenciája, ahol a civilek előadóként vehettek részt és az ELTE tavaly nyári konferenciája, ahol a civilek kérdéseket tehettek fel. Természetesen jobban szeretnénk, ha a civilek előadóként vehetnek részt a konferencián.

 

Kérésének megfelelően a személyesen átadott anyagot most csatolva, pdf-ben is küldöm.

 

A problémák jelentős részét felvázoltuk Önnek. Az hogy Ön a tények ismeretében mit lép, az az Ön lelkiismeretén múlik.

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

2016.02.04.

 

 

------------------------------------------------------

 

az első feljelentés kiegészítés:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/feljelentes-kiegeszites---pje-kezdemenyezes.html

 

 

 

és a feljelentés jegyzőkönyve:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/ugyeszsegi-feljelentes---2016.html