Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felbőszített a bíró - a 200.000 Ft bírságal

2019.12.23

felbosz---kep.png

 

 

Éveken keresztül át én is hajlottam arra a nézetre, hogy bíróságon legyünk udvariasak, visszafogottak – így elnyerjük a bíró jóindulatát…

 

Nézzük, mi a valóság?!!

 

2019. december (jöjjenek a tények):

 

 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság, a 2.P.87.786/2019/17 számú, 2019.12.05.-i végzésében (a továbbiakban Végzés) 100.000 – 100.000 forint bírságot rótt ki ránk.

 

A bírságot tartalmazó Végzés az előzményekről így számol be:

„Az alperesek a 10. sz. alatti írásbeli érdemi ellenkérelmük 2.3.5 pontja szerint a védekezésüket megalapozó tények körében arra hivatkoztak, hogy felperes legutolsó elszámoló csomagja (részletes elszámolás, hiteltörténeti kimutatás és elszámoló levél) is több hibát, hiányosságot tartalmaz, nem teljeskörű, különböző részek nincsenek összhangban egymással. Felperes a feltárt hiányosságok túlnyomó többségével nem kíván foglalkozni. Tény, hogy ezekkel a hiányosságokkal kapcsolatban jelenleg per van folyamatban. Olyan per, amelynek létéről Felperes nem tájékoztatta a Tisztelt bíróságot.”

 

A Végzés szerint a tárgyaláson új tényekre hivatkoztunk, olyanokra amilyenekre korábban az írásbeli anyagokban nem került sor:

„Ugyanakkor az alperesek a perfelvételi tárgyaláson az írásban előadott tényeken túl további, jelentős számú tényre hivatkoztak.”

 

Ez indokolta a pénzbírságot:

„A Pp. 183.§ (5) bekezdése szerint azt a felet, a perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.”

 

Helytelen és alaptalan a bíróság azon állítása, hogy alperesek „az írásban előadott tényeken túl további, jelentős számú tényre hivatkoztak”. Felperesek a nyilatkozatukat nem változtatták meg, hanem bírói kérdésre ismertették a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbikban PBT) előtt lévő eljárás tartalmát.

 

Az hogy a PBT előtt eljárás van folyamatban, a pert elindító, 2019.08.14.-i Felperesi keresetlevél (a továbbiakban Keresetlevél) is tartalmazza (6. oldal utolsó bekezdés):

 

„Az alperesek a megküldött új elszámolással kapcsolatban a PBT előtt elszámolással összefüggő fogyasztói jogvitát kezdeményeztek. A PBT H-PBT-H-9/2019 számú határozatával (F613 számú melléklet) a kérelmet elutasította és az eljárást megszüntette. A határozat indoklásában a PBT utal arra, hogy „az elszámolást a Pénzügyi Szolgáltatónak az MNB rendeletekben meghatározott tartalommal és formában kellett elkészíteniük, a tartalmi és formai követelményeknek a Pénzügyi Szolgáltató – a Pénzügyi Békéltető Testület H-PBT-H-159/2017. számú kötelező határozatában foglaltak figyelembe vételével eleget tett.” (6. oldal 3. bekezdése)”.

 

 

Erre a PBT döntésre, a határozatra, mint okiratra hivatkozva alapozza Felperes Erste Bank azt, hogy a végrehajtásokra nincs szükség (Keresetlevél 7. oldal 7. bekezdés):

„A végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatban hivatkozni kívánunk arra, hogy felperes maradéktalanul eleget tett a PBT határozatában foglalt kötelezettségének és ezt okiratokkal igazoltuk, ezért a további bármilyen végrehajtási cselekmény súlyosan sértené az érdekeinket.”

 

 

Alperesek a Keresetlevélre 2019.10.03.-án nyújtottak be írásbeli ellenkérelmet (a továbbiakban Ellenkérelem). Ebben kifejtik, hogy a PBT 9/2019 határozata nem jogerős, mert bíróságon megtámadták:

A Felperes 2019.08.14.-i keresetleveléből hiányzik annak a ténynek az ismertetése, hogy a Pénzügyi Békéltető testület 2019.06.13-i, H-PBT-H-9/2019 számú határozata ellen nemperes eljárást kezdeményeztünk 2019.07.24.-én. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyó ügy száma: 3/D.Pk.320.001/2019. Ez az eljárás előkérdése ennek a pernek, így a tárgyalás felfüggesztését kérjük.” (3. oldal utolsó bekezdés)

 

Az Ellenkérelemben ismertették alperesek, hogy a BPT eljárásban 48 pontban sorolták fel a hiányosságokat (2.3.4.1 A vitatott tények, valamint a vitatás oka)

„Felperes nem tett (állításával szemben) eleget a Pénzügyi Békéltető Testület H-PBT-H-159/2017 számú határozatának (keresetlevél F/2 melléklet). A 2019. évi PBT határozatot megtámadó F1 fogyasztói kérelmünkben 48 pontban soroltuk fel az elszámolás hiányosságait. Azonban a perben alperes csupán 7 ponttal kapcsolatban tett észrevételt.

A 27. helytelen adat, számítási hiba kapcsán Felperes a 2019.09.12.-i észrevételében elismeri, hogy hibázott: "A fenti kamat terhelése tehát tévesen történt". A hiba elismerése most történt meg, a hiba a részletes elszámolásban található. Az új részletes elszámolást annak ellenére nem készítette el Felperes, hogy erre a PBT 2017-ben kötelezte. (folytatás a 2. pótlapon)” (5. oldal 5. bekezdés).

 

Alperesek az ellenkérelmükhöz három dokumentumot csatoltak:

1. PKKB 4/D.Pk.320.001.2019/5 számú végzése

2. Felperes észrevételei (2019.09.12)

3. Saját észrevételeink (2019.10.01.)

 

Vagyis egyrészt igazolták, hogy a PBT 9/2019 határozata ellen jogi lépést (a továbbiakban Nemperes eljárás) tettek, másrészt a Bíróság rendelkezésére bocsátották a Nemperes eljárásban a Felperes észrevételeit (a továbbiakban NP Felperesi Észrevétel) és az arra tett alperesi észrevételeket (a továbbiakban NP Alperesi Észrevétel).

 

Alperesek nagyon részletesen, 15 oldalon keresztül, 15 pontba (15 észrevételbe) rendezve kifejtik, hogy miben alaptalanok Felperes Erste Bank állításai a NP Felperesi Észrevételben. Ebben ismertetik alaposan (nem teljeskörű, hanem ismertető felsorolás következik) pl:

9. helytelen adat, illetve számítási hiba – 2. észrevétel (2. oldal 3. bekezdés)

11. helytelen adat, illetve számítási hiba – 4. észrevétel (4. oldal 4. bekezdés)

13. helytelen adat, illetve számítási hiba – 4. észrevétel (4. oldal 5. bekezdés)

24. helytelen adat, illetve számítási hiba – 7. észrevétel (6. oldal 6. bekezdés)

14. helytelen adat, illetve számítási hiba – 12. észrevétel (12. oldal 3. bekezdés)

 

Alperesek tehát álláspontjuk szerint kellő mélységében ismertették jelen perben a Tisztelt Bírósággal, hogy milyen sok pontban hibás Felperes Erste Bank legutolsó elszámoló csomagja (elszámoló levél, hiteltörténeti kimutatás, részletes elszámolás).

 

Az NP Alperesi Észrevételben alperesek így foglalják össze, hogy hány hiányosság, hiba van:

 

„Szeretnénk nyomatékosítani, hogy az F1 fogyasztói kérelmünkben 48 pontban soroltuk fel az észrevételeinket, azonban a Bank csupán 7 ponttal kapcsolatban tett észrevételt, fejtette ki álláspontját. Igaz ugyan, hogy több olyan pontban is tett észrevételt, mely pontokat nem jeleztünk problémásnak. Sajnálatos módon ezek újabb számolási illetve adat pontatlanságra mutattak rá.

Összesen egyetlen egy pontra kaptunk kielégítő választ a Banktól.

41 pontra egyáltalán nem válaszolt a Bank, még ebben a bírói eljárásban sem (mint ahogy nem válaszolt a panaszunk benyújtása után sem és a PBT eljárása során sem). A Bank eljárást egyértelműen jogszabálysértőnek tartjuk!

 

Kérjük a tisztelt Bíróságot, vegye figyelembe, hogy már több mint 4 éve próbáljuk elérni azt, hogy a jogszabályoknak megfelelő elszámolással rendelkezzünk. Álláspontunk szerint hazánk egyik legjelentősebb bankjának képesnek kell lennie arra, hogy levezesse hiba nélkül egy kölcsönszerződés lefutását és elkészítse hiba nélkül a szükséges kimutatásokat a részletes elszámolás adataiból. Sajnálatos módon erre az egyáltalán nem nehéz feladatra ismét bírói döntéssel kell kényszeríteni a Bankot. Miként lehetséges az, hogy a Bank évek óta figyelmen kívül hagyja a panaszainkat? A sorszámozott kérdésekre, hibákra, hiányosságokra nem válaszol teljeskörűen, válogat köztük, olyanra válaszol, ami fel sincs téve, nem ellenőrzi a számításai pontosságát, önmagának ellentmondó állításokat tesz. Miként teheti meg a Bank, hogy korábbi bírósági ítéletet egy perben (jelen perben) szándékosan meghamisítja? Hogyan hagyhatja figyelmen kívül a Bank a PBT, a Bíróságok, a végrehajtók kötelezéseit?” (14. oldal 3. bekezdéstől)

 

Azt, hogy írásban miért nem csatolták jelen perhez a komplett PBT előtt lévő anyagot, alperesek úgy nyilatkoznak, hogy egyrészt nem kaptak a Tisztelt Bíróságtól ilyen jellegű kérést, felhívást, másrészt pedig a korábbi bírósági tapasztalataik alapján azzal az ismerettel rendelkeztek, hogy a végrehajtás elleni perben a bíróság az elszámolás helyességét vagy hibás voltát nem vizsgálja.

 

Ez utóbbi alapján idézzük az NP Alperesi Észrevételben szereplő állításunkat:

 

„15. észrevétel (5. oldal alja)

„A bíróság az eljárásban vizsgálta egyébként, hogy az elszámolólevél és a részletes elszámolás Kérelmezők által hivatkozott kifogásai helytállóak-e, azonban a bíróság ezen kérelmezői kifogásokat nem találta megalapozottnak.”

A fenti állításával a bank félre kívánja vezetni a Tisztelt Bíróságot!

Az eljáró bíróságnak ugyan bemutattuk, hogy hibák vannak az elszámolásban, azonban a bíróság az észrevételeket egyáltalán nem vizsgálta. Részletek a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.P.87.628/2018/11 számú ítéletéből (2018. október 12.):

„A bíróság előre bocsájtja, hogy a jelen per tárgyát nem a felperes által készített elszámolás helyességének a vizsgálata képezte. Az ugyanis a 2014. évi XL. törvény szerint egy esetleges panaszeljárást követően a PBT hatáskörébe, határozatának vitatása esetében pedig a törvényben meghatározott nemperes eljárásra tartozik.”

„A kereseti kérelem, illetve a felperes által érvényesített jog alapján a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a végrehajtandó határozatban, illetve végrehajtási záradékokban foglaltakat a felpers teljesítette-e, ekként a végrehajtási eljárások megszüntetésének helye van-e.”

„A PBT határozatában előírta, hogy az új elszámolás elkészítése során a felperes az egyes kimutatásokat kizárólag olyan, következetesen kimutatott helyes adatokat tüntethet fel, melyek az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseményekkel, valamint egymással összhangban állnak.

Az elszámolásban feltüntetett adatok helyességének, illetve azoknak az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseménnyekkel való összhangjának vizsgálata a korábban kifejtettek szerint a jelen eljárás kereteit meghaladják. A kölcsönjogviszony pontos tartalmára (kölcsönösszeg, kamat és díjak, futamidő, stb.), és annak lefutása alatt történt tranzakciókra (folyósítás és törlesztések összege és időpontja) vonatkozó tényállítások és bizonyítékok hiányában a bíróságnak nem is volt lehetősége azt érdemben vizsgálni.”

Vagyis 2018 októberében „a per tárgyát nem a felperes által készített elszámolás helyességének a vizsgálata képezte”, a vizsgálat „a korábban kifejtettek szerint a jelen eljárás kereteit meghaladja” és a „bíróságnak nem is volt lehetősége azt érdemben vizsgálni”.

Mint az ítéletében a bíróság megállapította: a vizsgálat „panaszeljárást követően a PBT hatáskörébe, határozatának vitatása esetében pedig a törvényben meghatározott nemperes eljárásra tartozik.”

Így aztán a bíróság számára összeállított észrevételeink most a jelen bírósági eljárás keretében kerülnek elbíráslásra.

 

Mindez természetesen a Bank előtt is ismert. A 2018.12.21.-i panaszunkban így foglaltuk össze:

„A PKKB az ítéletében az alábbi megállapításokat tette: „A bíróság megjegyzi, az, hogy az új elszámolás tartalmában a korábbival egyező, nem zárja ki, hogy az új elszámolásnak minősüljön.” „... a korábbi részletes elszámoláson szereplőtől eltérő kódsor alapján a bíróság megállapította, hogy az formailag új elszámolásnak minősül.”

A most érkezett Új Elszámolási Csomagban lévő elszámolást így, tudva azt, hogy gyakorlatilag nem így van, (kényszerből) elfogadjuk új elszámolásnak. Tisztában vagyunk vele és minden bizonnyal az Erste Bank is tisztában van azzal, hogy a jogerős ítéletet hozó PKKB egyáltalán nem vizsgálta a per folyamán tett észrevételeinket. A bíróság megfogalmazása: „az elszámolásban feltüntetett adatok helyességének, illetve azoknak az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseményekkel való összhangjának vizsgálata a korábban kifejtettek szerint a jelen eljárás kereteit meghaladják. A kölcsönjogviszony pontos tartalmára (kölcsönösszeg, kamat és díjak, futamidő, stb.), és annak lefutása alatt történt tranzakciókra (folyósítás és törlesztések összege és időpontja) vonatkozó tényállítások és bizonyítékok hiányában a bíróságnak nem is volt lehetősége azt érdemben vizsgálni.” „A bíróság előre bocsájtja, hogy a jelen per tárgyát nem a felperes által készített elszámolás helyességének a vizsgálata képezte”.” (13. oldal 3. bekezdés)

 

Alperesek a 2019.12.03.-i perfelvételi tárgyalás jegyzőkönyvének kiegészítését, módosítását kérték. Ebben a kérelemben kitérnek az állítólagos mulasztásukra:

 

„A Jegyzőkönyv tartalmaz (5. oldal 2. bekezdéstől) egy nagyon fontos kérdést és a rá adott válaszunkat: „Bíróság azon kérdésre, hogy az írásbeli ellenkérelemben ezeket a tényeket előadta e; az alperes előadja, hogy nem. Bíróság azon kérdésére, hogy mi ennek az oka; az alperes előadja, hogy arra hivatkoztam, hogy eljárás van folyamatban, és úgy véltem, hogy ez elegendő.”

 

Sajnálatos módon a Tisztelt Bíróság nem engedte, hogy a véleményünket bővebben kifejtsük ezzel kapcsolatban. Megtagadta a hozzászólást tőlünk, bírsággal és kivezetéssel fenyegetett meg bennünket, ha akadályozzuk a Bíróság munkáját.

Az álláspontunkat most kívánjuk kifejteni. A korábbi bírósági eljárások alapján abban a tudatban voltunk, hogy csupán a PBT jogosult az elszámolás hibáit vizsgálni.

 

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Felperes Erste Bank által indított első végrehajtás ellenei perben, dr. Horváth Kristóf bíró, a 6.P.87.628/2018/11 számú, 2018. október 12.-i ítéletében így fogalmazta meg:

„A bíróság előre bocsájtja, hogy a jelen per tárgyát nem a felperes által készített elszámolás helyességének a vizsgálata képezte. Az ugyanis a 2014. évi XL. törvény szerint egy esetleges panaszeljárást követően a PBT hatáskörébe, határozatának vitatása esetén pedig a törvényben meghatározott nemperes eljárásra tartozik.”

(5. oldal, alulról a 3. bekezdéstől)

„A PBT határozatában előírta, hogy az új elszámolás elkészítése során a felperes az egyes kimutatásokban kizárólag olyan, következetesen kimutatott helyes adatokat tüntethet fel, melyek az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseményekkel, valamint egymással összhangban állnak.

Az elszámolásban feltüntetett adatok helyességének, illetve azoknak az ügylettel összefüggő gazdasági-pénzügyi eseményekkel való összhangjának vizsgálata a korábban kifejtettek szerint a jelen eljárás kereteit meghaladják.”

(6. oldal, alulról a 2. bekezdéstől valamint 7. oldal első sora)

A bíróság megjegyzi, hogy a felperes továbbra is köteles a javított adatokat feltüntető hiteltörténeti kimutatást is tartalmazó (teljes és hibátlan) elszámolást az alperesek részére megküldeni.”

(8. oldal 2. bekezdés)

 

A Fővárosi Törvényszéken (mint másodfokú bíróságon) 2017. március 29.-én döntöttek első alkalommal arról, hogy a PBT-nek új eljárást kell lefolytatnia. Dr. Szecskóné dr. Kiss Adrienn bíró a tanács elnökeként, Gubacsiné dr. Tamás Andrea előadó bíró és dr. Schöner Nóra Enikő bíró a 45.Pkf.632.102/2017/2 számú végzésében így fogalmazta meg az elszámolással kapcsolatos követelményeit:

„Az újabb eljárásban a Pénzügyi Békéltető Testületnek meg kell állapítania a kérelem pontos tartalmát. Állást kell foglalnia abban, hogy mely hivatkozások vizsgálatára rendelkezik hatáskörrel. S az előterjesztett kérelmet ezek tételes és érdemi vizsgálata alapján kell elbírálnia, érdemi határozatát meghoznia, és határozatát meg kell indokolnia akkor is, ha álláspontja szerint a kérelem elutasításának és az eljárás megszüntetésének van helye.”

(7. oldal, alulról a 4. bekezdés)

„… az Alkotmány XXIV. cikk (1) bekezdésével összhangban az átlátható eljárás alapelveiből is következően a kérelmet elutasító és eljárást megszüntető határozatok indoklásából is egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testület milyen ténybeli és jogi alapon ítélte alaptalannak. Ennek azért is van kiemelt jelentősége, mert Pénzügyi Békéltető Testület van az egyes kérdések megítéléséhez szükséges pénzügyi ismeretek, segédprogramok birtokában, a határozatok bírósági felülbírálata során új tények előadásának, bizonyítás lefolytatásának nincs helye, a bíróság határozatát a rendelkezésre álló okiratok alapján hozza meg. A fogyasztó kifogásaira tételesen reagáló, logikailag levezethető és jogszabályokkal alátámasztott indoklás az érdemi bírósági felülvizsgálat előfeltétele.”

 

Úgy véljük, azzal hogy jelen per anyagához nem csatoltuk a komplett PBT beadványunkat, jóhiszeműen jártunk el. A Tisztelt Bíróság a 2019. október 31.-i idézésében sem tett felénk olyan kérést, hogy csatoljuk a perhez a PBT-nél lévő beadványunkat (vagy hogy részletesen ismertessük).”

 

A Bíróság a 2019.11.19.-i levelében (2.P.87.786/2019/15) arról tájékoztatta alpereseket, hogy a 2019.11.21.-re kitűzött tárgyalást elhalasztja „végrehajtói okiratok hiányában”. Arról viszont a Bíróság nem küldött értesítést, hogy szeretné megismerni a PBT eljárás anyagát, mivel minden vitás kérdésben külön-külön döntést szeretne hozni.

 

 

Ennek a tárgyalásnak csak az elejét sikerült rögzíteni, mivel…:

 

 

 

A tárgyalás jegyzőkönyve rendkívül hiányos, sőt torz. Ezért módosító indítványt nyújtottunk be…

 

Részletek:

 

(feltöltés alatt)

 

 

 

 

A következő tárgyalás: 2020. január 28. – ezen már ügyvéd fog képviselni…