Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erste CHF alapú kölcsön elszámolás vitatása

2019.07.31

pbt-perel---kep.png

 

 

Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoport!

 

Alulírott fogyasztók, mint kérelmezők a 3. pontban megjelölt pénzügyi intézmény, mint kérelmezett ellen a 2014. évi XL. törvény (Elszámolási törvény), illetve a 2014. évi LXXVII. törvény (Forintosítási törvény) alapján kérjük, hogy a bíróság a Pénzügyi Békéltető Testület H-PBT…/2019 szám alatti, kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntését helyezze hatályon kívül…

.

.

.

 

Az előzményekről röviden:

 

A Pénzügyi Békéltető Testület a 2019.06.13.-i elutasító határozatában hivatkozik arra, hogy miért is volt másodszor is lehetőségünk vitatni az elszámolást:

„A Pénzügyi Békéltető Testület határozatában rögzítette, hogy a Kérelmező az új részletes elszámolás, a szükség szerint módosított hiteltörténeti kimutatás, a kapcsolódó tájékoztató levél és az elszámolólevél birtokában kerül abba a helyzetbe, hogy az adatokat a rendelkezésére álló alapbizonylatokkal (befizetési bizonylatok, korábbi értesítő levelek, éves elszámolások, stb) összevesse, és a még mindig hibásnak talált adatokat új panaszeljárás keretében ismét megkifogásolja.”

 

A Pénzügyi Békéltető Testület az elutasító határozata tartalmazza, hogy az Erste Bank elismerte, hogy hiányosak az adatok és következetlenségek vannak az elszámolásban:

„A Pénzügyi Szolgáltató az eljáró tanács meghallgatáson megfogalmazott kérdéseire 2017. július 5. napján nyilatkozott és egyes adatok vonatkozásában elismert adatfeltüntetési hiányosságokat, következetlenségeket.”

 

Sajnálatos módon az Erste Bank nem készített új részletes elszámolást, így az elszámolásban benne maradtak a hibák, hiányosságok és következetlenségek.

 

A Fővárosi törvényszék, mint másodfokú bíróság a 45.Pkf.632.102/2017/2 számú végzésében 2017. március 29.-én, új eljárásra kötelezte a Pénzügyi Békéltető Testületet. Mivel most újra bírósághoz kellett fordulnunk a PBT jogszabálysértő eljárása miatt, összesítjük, hogy a Törvényszék végzése szerint milyen szempontoknak kell megfelelnie a PBT eljárásának, döntésének.

 

  1. A PBT köteles valamennyi érvünkre részletes indoklással kitérni

„Tévesen foglalt állást az első fokú bíróság akként, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület nem volt köteles valamennyi érvre részletes indoklással kitérni.”

 

  1. A PBT-nek a kérelmünket a tényleges tartalma szerint kell vizsgálnia, a vizsgálatot követő formális indoklás nem megfelelő

„Azt pedig hogy a Pénzügyi Békéltető Testület a pénzintézeti elszámolást milyen körben vizsgálta a tényleges tartalom nélküli formális indoklásból nem tűnik ki.”

 

  1. A PBT-nek a kérelmünket tételes és érdemi vizsgálat alapján kell elbírálnia

„Az újabb eljárásban a Pénzügyi Békéltető testületnek meg kell állapítania a kérelem pontos tartalmát. … S az előterjesztett kérelmet ezek tételes és érdemi vizsgálata alapján kell elbírálnia, érdemi határozatát meghoznia…”

„…A Pénzügyi Békéltető Testület érdemi döntése nem a kérelmezők által ténylegesen előterjesztett kérelmekre vonatkozott, a Pénzügyi Békéltető Testület a ténylegesen előterjesztett kérelmekről nem döntött. Határozata ezért jogsértő.”

 

  1. A PBT-nek a tételenkénti elbírálás során úgy kell döntenie. hogy döntése logikailag levezethető legyen és jogszabályokkal indokolt legyen.

„A fogyasztó kifogásaira tételesen reagáló, logikailag levezethető és jogszabályokkal alátámasztott indoklás az érdemi bírósági felülvizsgálat előfeltétele.”

 „az Alkotmány XXIV. cikk (1) bekezdésével összhangban az átlátható eljárás alapelveiből is következően a kérelmet elutasító és eljárást megszüntető határozatok indoklásából is egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testület milyen ténybeli ténybeli és jogi alapon ítélte alaptalannak.”

 

Alaptörvény XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

 

A fenti követelményekkel a PBT is tisztában volt, hiszen a Panaszunkban ezeket a követelményeket sokkal részletesebben kifejtettük.

 

A részletesen kifejtett, 45 pontban (1-46-ig sorszámozva, ám nincs 34. pont) tételesen leírt észrevételeinket a PBT önkényesen 8 kérdéskörbe rendezte. Ezáltal a PBT a panaszunkkal kapcsolatban nem folytatott tételes és érdemi vizsgálatot.

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT a panaszunkkal kapcsolatban nem folytatott tételes és érdemi vizsgálatot. Kérjük a Bíróságot, kötelezze a PBT-t új eljárás lefolytatására.

 

.

.

.

.

  1. Megjelölt számítási hiba – 6. tétel:

Összeadási hiba a „Pénzügyi intézmény által előírt törlesztő részlet az időszakos tájékoztatásokban szereplő devizanemben” :

A hibás adatok:

2010.01.01. – 2010.12.31.               7.663,20 CHF

2014.01.01. – 2014.12.31.          100.888,98 CHF

 

A helyes értékek:

2010.01.01. – 2010.12.31.               7.664,04 CHF

2014.01.01. – 2014.12.31.          100.300,71 CHF

 

A helyes összeg kiszámításához hibátlanul kell összeadni az alábbi oszlopok értékeit:

  9. oszlop  - Esedékes tőke összege

10. oszlop - Esedékes kamat összege

11. oszlop - Esedékes kezelési költség összege

19. oszlop - Hátralékos tőkére és hátralékos kamatra felszámított késedelmi kamat esedékessé tett összege

20. oszlop - Hátralékos deviza díjakra felszámított késedelmi kamat esedékessé tett összege

A PBT határozatában ennek a tételnek a vizsgálata a 3. kérdéskörben található:

„3., számítási hibák (pl. kérelem 6., 8., 15., 24. pont, stb.)

A PBT döntése:

„ad 3., Az eljáró tanács nem látta igazoltnak azokat a felvetéseket, miszerint a részletes elszámolás összeadási és kivonási hibákat tartalmaz, az erre vonatkozó állításokat Kérelmező nem támasztotta alá (Kérelmező nem az összeadási és kivonási műveletek hibáját igazolta, hanem más adatokkal számolt).”

 

A PBT döntése minden alapot nélkülöz!

„Nem látta igazoltnak a felvetést” - Megadtuk a helytelen és a helyes értéket.

„Nem támasztotta alá” – Megadtuk pontosan, hogy milyen adatokat kell összeadni.

„Nem az összeadási és kivonási műveletek hibáját igazolta” – Pontosan megadtuk, hogy hibás az összeadás, ennél az összegző számolásnál nincs kivonási művelet.

„Más adatokkal számolt” – Az összeg kiszámításához szükséges adatokkal számoltunk.

A PBT jól láthatóan nem ismerte fel az általunk jelzett problémát, nem ismerte meg a kérelem pontos tartalmát, ám ahelyett, hogy írásban visszakérdezett volna, hiánypótlást kért volna vagy tárgyaláson próbálta volna tisztázni a jelzett problémát, formális indoklással elutasította azt. A PBT tagja össze adhatták volna a számokat, úgy mint mi. Ilyen egyszerűen meggyőződhettek volna arról, hogy valóban helytelenek-e az összegzett adatok. Ha nem kívánnak számok összeadásával foglalkozni, előírhatták volna az Erste Banknak, hogy adják össze a számokat még egyszer. Tényleges vizsgálat helyett a PBT feltételezéssel élt: „nem látja igazoltnak” azt, hogy az Erste Bank hibásan ad össze számokat. Szeretnénk a Bíróság figyelmét felhívni arra, hogy az Erste Bank két évvel ezelőtt már elismerte, hogy hiányosak az adatok és következetlenségek vannak az elszámolásban: „A Pénzügyi Szolgáltató az eljáró tanács meghallgatáson megfogalmazott kérdéseire 2017. július 5. napján nyilatkozott és egyes adatok vonatkozásában elismert adatfeltüntetési hiányosságokat, következetlenségeket.” Nem tételezhető fel tehát az automatikusan, hogy az Erste Bank csak hiba nélkül tud számolni, csupán ezért, mert egy pénzintézet.

A PBT nem indokolta meg az állítását: milyen más adatokkal számoltunk, mint szerinte kellett volna? Miért hibásak az általunk feltüntetett adatok ehhez a számításhoz?

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT az 6. tétellel kapcsolatban nem végzett érdemi vizsgálatot, formális választ adott, döntését valótlan feltételezésre alapozta, a döntését kellően nem indokolta meg.  A komplett elszámolásban minden adatnak helyesnek és következetesnek kell lennie, valamint az összefüggő gazdasági eseményekkel összhangban kell állniuk. Jelenleg nincs összhang az elszámolás két (pontosan megadott) dokumentuma között, a részletes elszámolás és az ebből készült kimutatás között. Kérjük a Bíróságot, kötelezze a PBT-t új eljárás lefolytatására.

 

 

.

.

.

.

 

 

  1. Megjelölt helytelen adat – 10. tétel:

A lejárt tartozás összege (129.956,81 CHF) nem a részletes elszámolásból származik.

Az elszámoló levél második oldala az alábbi tájékoztatást tartalmazza:

„A pénzügyi teljesítés napján fennálló lejárt tartozás 129.956,81 CHF”

Az elszámolás pénzügyi teljesítésének a napja 2015.02.01. (a részletes elszámolásban a 137. idősor).

A részletes elszámolás 230 oldalas táblázatában sehol sem szerepel 129.956,81 CHF érték. Ami az adatokból kiszámolható, az 128.373,27 CHF.

A helytelen adat oka:

A tisztességtelen lejárt tartozás összeg nem a részletes elszámolásból származik.

 

A PBT határozatában ennek a tételnek a vizsgálata a 4. kérdéskörben található:

„4., adatok hiányára vonatkozó általános kifogások (pl. kérelem 7/47. old.-tól 1-4., 10. pont stb.).

A PBT döntése:

„ad 4., Az eljáró tanács megállapította, hogy a részletes elszámolás tartalmazza azokat az alap- és egyéb adatokat, melyek alapján az esetleges hibák – megfelelő, célszerű és célirányos módszer alkalmazásával – feltárhatóak.”

A Panaszunkban részletesen kifejtettük és hivatkoztunk pl. az MNB rendeleteire, hogy az elszámolásnak teljeskörű levezetést kell tartalmazni, az elszámolásnak valamennyi adatot tartalmaznia kell. Összesen 9 követelményt soroltunk fel.

 

A PBT megállapítja:

„az esetleges hibák – megfelelő, célszerű és célirányos módszer alkalmazásával – feltárhatóak.” – ezt a feltáró és célirányos számítást végeztük el (hasonló aprólékossággal és maximális pontossággal, mint az előző 9. pontban) és „feltártuk”, hogy a bank hibásan számolt. A bank álláspontunk szerint hibás értéke 129.956,81 CHF, ami az adatokból helyesen kiszámolható, az 128.373,27 CHF. Nem véletlen, hogy olyan elszámolási csomag elkészítésére kötelezték a bankokat, hogy az adatok „összevetéssel” ellenőrizhetőek legyenek. Ez volt a kérésünk eredetileg is a bank felé, és ez volt a kérésünk később a PBT felé is: teljeskörű, hiánytalan, ellentmondásmentes, a gazdasági eseményeknek megfelelő elszámolási csomag kiszámolása és összeállítása.

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT a 10. tétellel kapcsolatban nem végzett érdemi vizsgálatot, formális választ adott, a döntését nem indokolta meg és nem támasztotta alá jogszabályi ponttal. Nem adta meg a PBT, hogy melyik jogszabály teszi lehetővé, hogy az Erste Bank hiánytalan (vagyis teljeskörű) adatközlés helyett a fogyasztót „célszerű és célirányos módszer” alkalmazására késztesse. A PBT saját maga írta le, hogy olyan komplett elszámolásra van szükség, mely alapján az adatokat egyszerűen össze lehet vetni különböző bizonylatokkal, hiszen így lehet gyorsan és közvetlenül megállapítani, hogy az elszámolás tartalmaz-e hibát vagy sem. Kérjük a Bíróságot, kötelezze a PBT-t új eljárás lefolytatására.

 

.

.

.

.

 

  1. Megjelölt számítási hiba – 18. tétel:

A 2012. április 16.-i, 8.682 Ft befizetésünket a bank a tisztességes újraszámolás során hibásan könyvelte le.

A tisztességes újraszámolás alkalmával a tényleges befizetéseket kellett az Erste Banknak elosztani (a kölcsönszerződés hipotetikus lefuttatása). 2012. április 16-án 8.682 Ft befizetésünk volt. Ezt az összeget a tisztességtelen számolás során az Erste Bank elszámolta:

kamatra                                             0,00 CHF              (33. oszlop, 75. idősor)      

kezelési költségre                              35,03 CHF              (38. oszlop, 75. idősor)      

a tisztességtelen árfolyam 247,85 HUF/CHF volt.

Az újraszámolás során ugyanezt a forintösszeget így számolta el az Erste Bank:

kamatra                                           56,43 CHF              (299. oszlop, 75. idősor)      

kezelési költségre                            123,87 CHF              (300. oszlop, 75. idősor)      

a tisztességes árfolyam 247,85 HUF/CHF.

A forint összeg viszont már 36.005 Ft-tal nagyobb lett, mint a ténylegesen befizetett összeg.

35,03 * 247,85  =  8.682

(56,43 + 123,87) * 247,85  =   44.687

44.687 – 8.682  = 36.005

 

A PBT határozatában ennek a tételnek a vizsgálata a 2. kérdéskörben található:

„2., a kamat fizetéssel, törlesztés esedékességével, kezelési költség felszámításával, késedelmi kamat mértékével összefüggő kifogások; (pl. kérelem 7., 26.-29., 31.-33., 35.-46. pont, stb.) konkrétan, számszerűen hibásként megjelölt adatok (pl. kérelem 5., 17., 18. pont stb.) adatok hiányára vonatkozó általános kifogások (pl. kérelem 7/47. old.-tól 1-4., 16. pont stb.).

 

A PBT döntése:

„ad 2., A kamat fizetéssel, törlesztés esedékességével, kezelési költség felszámításával, késedelmi kamat mértékével összefüggésben az eljáró tanács megállapította, hogy bizonylattal alátámasztott, illetve elfogadható hivatkozással igazolt hibát nem észlelt az elszámolásban, annak számszaki végeredményében”. „A Kérelmező által konkrétan hibásként megjelölt adatokkal kapcsolatban az eljáró tanács megállapította, hogy a kérelmező nem csatolt olyan alapbizonylatot (pl. számlakivonat, befizetési bizonylat, egyenlegközlő levelet, stb) amely bármely alapadat hibás voltát alátámasztotta volna. Az eljáró tanács megjegyzi, hogy korábbi elszámolás hibáira, az eltérésekre történő utalás nem alkalmas az aktuális elszámolás esetleges hibáinak feltárására.”

 

Ez más a negyedik példája annak, hogy a bank egy befizetést az újraszámolás során hibásan számol el!

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT az 18. tétellel kapcsolatban nem végzett érdemi vizsgálatot, formális választ adott, döntését valótlan feltételezésre alapozta, a döntését kellően nem indokolta meg.  A komplett elszámolásban minden adatnak helyesnek kell lennie, ez alapján nem lehet számítási hiba sem. Jelenleg a 8.682 HUF befizetésünk nincs megfelelően lekönyvelve. Hibás adatot nem tartalmazhat az elszámolás. Kérjük a Bíróságot, kötelezze a PBT-t új eljárás lefolytatására.

 

.

.

.

  1. Megjelölt számítási hiba – 27. tétel:

Jogtalanul előírt ügyleti kamat megfizetés (2012.03.23.)

A megfizetendő ügyleti kamat összeget a 10. oszlop tartalmazza. 2012. március 23.-án (73. idősor) 3,81 CHF esedékes ügyleti kamat összeget tartalmaz. Azonban fizetési kötelezettségünk (törlesztés)

2012. március 19.-én volt (72. idősor).  2012. március 23.-án nincs törlesztés (és így kamatösszeg) fizetési kötelezettségünk.

 

A PBT határozatában ennek a tételnek a vizsgálata a 2. kérdéskörben található:

„2., a kamat fizetéssel, törlesztés esedékességével, kezelési költség felszámításával, késedelmi kamat mértékével összefüggő kifogások; (pl. kérelem 7., 26.-29., 31.-33., 35.-46. pont, stb.) konkrétan, számszerűen hibásként megjelölt adatok (pl. kérelem 5., 17., 18. pont stb.) adatok hiányára vonatkozó általános kifogások (pl. kérelem 7/47. old.-tól 1-4., 16. pont stb.).

 

A PBT döntése:

„ad 2., A kamat fizetéssel, törlesztés esedékességével, kezelési költség felszámításával, késedelmi kamat mértékével összefüggésben az eljáró tanács megállapította, hogy bizonylattal alátámasztott, illetve elfogadható hivatkozással igazolt hibát nem észlelt az elszámolásban, annak számszaki végeredményében”. „A Kérelmező által konkrétan hibásként megjelölt adatokkal kapcsolatban az eljáró tanács megállapította, hogy a kérelmező nem csatolt olyan alapbizonylatot (pl. számlakivonat, befizetési bizonylat, egyenlegközlő levelet, stb) amely bármely alapadat hibás voltát alátámasztotta volna. Az eljáró tanács megjegyzi, hogy korábbi elszámolás hibáira, az eltérésekre történő utalás nem alkalmas az aktuális elszámolás esetleges hibáinak feltárására.”

 

A PBT döntése minden alapot nélkülöz!

„Elfogadható hibát nem észlelt” – Pontosan megadtuk, hogy 2012. március 23.-ára kamatfizetési kötelezettséget írt elő a bank, azonban a szerződésünk alapján ezen a napon nincs semmilyen fizetési kötelezettségünk..

„Bizonylattal alátámasztott” – Megadtuk pontosan, hogy a részletes elszámolásban hol található a hibás összeg. Semmilyen bizonylat nem szükséges ahhoz, hogy a jelzett hiba megállapítható legyen.

 

A PBT jól láthatóan nem ismerte fel az általunk jelzett problémát, nem ismerte meg a kérelem pontos tartalmát, ám ahelyett, hogy írásban visszakérdezett volna, hiánypótlást kért volna vagy tárgyaláson próbálta volna tisztázni a jelzett problémát, formális indoklással elutasította azt.

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT a 27. tétellel kapcsolatban nem végzett érdemi vizsgálatot, formális választ adott, döntését valótlan feltételezésre alapozta, a döntését kellően nem indokolta meg.  Elmaradt annak tételes vizsgálata, hogy 2012. március 23.-án valóban volt-e 3,81 CHF ügyleti kamat előírás a részletes elszámolásban? Valamint elmaradt annak a vizsgálata, ha van ilyen banki követelés, akkor az jogszerű-e? Kérjük a Bíróságot, kötelezze a PBT-t új eljárás lefolytatására.

 

.

.

.

  1. Megjelölt számítási hiba – 32. tétel:

Jogszerűtlen késedelmi kamatszámítás a 215. oszlopban.

A részletes elszámolás tartalmazza a késedelmi kamat összegeket. A 218. oszlop tartalmazza a meg nem fizetett tőke és ügyleti kamat késedelmi kamatát (Az eredeti kölcsönszerződésben hátralékos tőkére és hátralékos kamatra számolt késedelmi kamat összege az adott periódusra), a 220. oszlop tartalmazza a meg nem fizetett késedelmi költség késedelmi kamatát

 (Az eredeti kölcsönszerződésben hátralékos devizában nyilvántartott díjra számolt késedelmi kamat összege az adott periódusra).

A 222. oszlop tartalmazza az összes késedelmi kamatot (Az eredeti kölcsönszerződésben összes devizában nyilvántartott hátralékra számolt késedelmi kamat összege az adott periódusra).

Valóban így van, könnyen ellenőrizhető, hogy a 222. oszlop a 218. és a 220. oszlop elemeinek az összege.

Van azonban még egy késedelmi kamat oszlop, melyről nem lehet tudni, hogy milyen hátralék késedelmi kamatait tartja nyilván. Ez a 215. oszlop: Az adott napi tranzakciók után késedelmi kamat összege devizában.

Mivel mind a három fizetési kötelezettség elmaradásának a késedelmi kamata számolva van (a 218. és a 220. oszlopban), nem lehet még egy oszlop, mely a késedelmi kamatokat számolja.

Az Erste Bank olyan késedelmi kamatot számol a 215. oszlopban, mely nem jogszerű.

 

A PBT határozatában ennek a tételnek a vizsgálata a 2. kérdéskörben található:

„2., a kamat fizetéssel, törlesztés esedékességével, kezelési költség felszámításával, késedelmi kamat mértékével összefüggő kifogások; (pl. kérelem 7., 26.-29., 31.-33., 35.-46. pont, stb.) konkrétan, számszerűen hibásként megjelölt adatok (pl. kérelem 5., 17., 18. pont stb.) adatok hiányára vonatkozó általános kifogások (pl. kérelem 7/47. old.-tól 1-4., 16. pont stb.).

 

A PBT döntése:

„ad 2., A kamat fizetéssel, törlesztés esedékességével, kezelési költség felszámításával, késedelmi kamat mértékével összefüggésben az eljáró tanács megállapította, hogy bizonylattal alátámasztott, illetve elfogadható hivatkozással igazolt hibát nem észlelt az elszámolásban, annak számszaki végeredményében”. „A Kérelmező által konkrétan hibásként megjelölt adatokkal kapcsolatban az eljáró tanács megállapította, hogy a kérelmező nem csatolt olyan alapbizonylatot (pl. számlakivonat, befizetési bizonylat, egyenlegközlő levelet, stb) amely bármely alapadat hibás voltát alátámasztotta volna. Az eljáró tanács megjegyzi, hogy korábbi elszámolás hibáira, az eltérésekre történő utalás nem alkalmas az aktuális elszámolás esetleges hibáinak feltárására.”

 

A PBT döntése minden alapot nélkülöz!

„Elfogadható hibát nem észlelt” – Pontosan megadtuk, hogy minden késedelmi kamat feltüntetésre kerül, így nem lehetnek jogszerűek a 215. oszlop késedelmi kamat összegei.

„Bizonylattal alátámasztott” – Megadtuk pontosan, hogy a részletes elszámolásban hol található a hibás oszlop. Semmilyen bizonylat nem szükséges ahhoz, hogy a jelzett hiba megállapítható legyen.

 

.

.

.

  1. Tisztességtelenség vizsgálata – 1. válaszcsoport

A PBT a felvetéseinket önkényesen 8 csoportba osztotta. Az 1. csoport: „a szerződés érvénytelenségének, tisztességtelenségének kérdésköre (pl. kérelem 41/47 old).”

 

Anélkül, hogy megemlítette volna a PBT, hogy mire is ad választ, az alábbi döntést hozta:

„ad 1., A szerződés esetleges érvénytelenségének megállapítása jelen eljárásnak nem lehet tárgya, annak megállapítása bírósági hatáskör, így ilyen irányú igényének kielégítését a Kérelmező bírósági úton keresheti.”

A 41/47 oldalon az Erste Bank válaszaival kapcsolatban fejtjük ki észrevételeinket. Ide kapcsolódóan:

„Nem a Hirdetményben lévő, hanem a szerződésben rögzített kamatláb a késedelmi kamat számítás alapja. A bank nem tett eleget annak a törvényi kötelezettségnek, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a kamatlábat (ha nem tartalmazza, akkor a szerződés semmis). Mivel a bank figyelmen kívül hagyta a törvény előírásait, a késedelmi kamat számításánál viselje ennek a következményeit. A bank Hirdetménye nem tartalmazza a kölcsönszerződésünk kamatlábát és THM-jét.”

Észrevételünk a 37. tételhez (Késedelmi kamatláb helytelen megállapítása) kapcsolódott. Semmiképpen sem olvasható ki belőle, hogy a PBT-től kértük volna a kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítását.

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT az ad.1. válasz során nem a felvetett problémára válaszolt, észrevételünket félreértelmezte, mivel nem kértük annak megállapítását, hogy érvénytelen a kölcsönszerződésünk.

 

 

  1. Tisztességtelenség vizsgálata – 8. válaszcsoport

A PBT a felvetéseinket önkényesen 8 csoportba osztotta. Az 8. csoport: „egyéb, az elszámolás számszaki helyességét nem érintő felvetések (helyesírási hiba pl. 46. pontban, jogállamiság kérdésköre pl. 41/47 old. stb).”

 

Anélkül, hogy megemlítette volna a PBT, hogy mire is ad választ, az alábbi döntést hozta:

„ad 8., A Kérelmező beadványaiban elszórtan megfogalmazott egyéb kifogások áttekintése és értelmezése alapján az eljáró tanács megállapította, hogy azok alapján nem állapítható meg más tisztességtelenül felszámított összeg érték, mint amit a Pénzügyi Szolgáltató által elvégzett számítás eredményezett.”

 

A 46. pontban nem a helyesírási hibát kifogásoltuk! Azt kifogásoltuk, hogy (eltekintve gépelési hibától) két oszlop elnevezése ugyanaz, miközben más adatokat tartalmaznak:

„Mindkét oszlop elnevezése ugyanaz: tisztességes hátralékos tőkére számolt késedelmi kamat százalék. Pontosabban a 181. oszlop elnevezésében van egy elgépelés: „hétralékos”.”

 

A 41/47 oldalon az Erste Bank válaszaival kapcsolatban fejtjük ki észrevételeinket. Ide kapcsolódóan:

„Értelmezhetetlen a bank alábbi állítása: „Bankunk állítása szerint a kimutatás helyesbítése a tényleges elszámolást nem érintette…”, „…a részletes elszámolás az Önök ügyletének tényleges forgalmi adatai alapján készült, ezt a kimutatásban eszközölt módosítás nem befolyásolta”.

Az elszámoló levél 4. oldala tartalmazza az „elszámolást és forintosítást követően (2015. március 30.) a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás összegét”.

A legelső (2015.04.10.) elszámoló levél szerint a tartozás:                                28.800.010 Ft.

A legutolsó (2018.11.08) elszámoló levél szerint ugyanez a tartozás:              29.946.237 Ft.

A jelentős banki követelésnövekedés (több mint 1,1 millió forint) azt mutatja, a helyesbítés érintette a „tényleges elszámolást”. Hiába vitatjuk már közel 4 éve az elszámolást, nem találunk magyarázatot arra, hogy a bank (tisztességesen számolt) követelése miért nőtt meg több mint 1,1 millió forinttal! Szeretnénk ismételten leszögezni, a „tényleges forgalmi adatok” forint összegek, mivel a bank felé forint fizetési kötelezettségünk volt és a bank a forint folyószámlánkról minden esetben forint összeget emelt le, azonban a részletes elszámolás ezeket a forint összegeket egyáltalán nem tartalmazza!”

Mint látható, nem „elszórtan megfogalmazott egyéb kifogásokról” van szó, hanem 1,1 millió forint követelésnövekedésről. 45 pontban tételesen és nagyon részletezve ismertettük a bankkal is és a PBT-vel is, hogy hol vannak súlyos adat illetve számolási hibák az elszámoló csomagban (elszámoló levél, hiteltörténeti kimutatás, részletes elszámolás). Sajnálatos módon a bank egyáltalán nem válaszolt érdemben az észrevételeinkre és ezt a jogszabályellenes, tisztességtelen eljárást a PBT sem kifogásolta.

 

Nem világos, hogy a PBT mire gondolt, amikor a „jogállamiság kérdéskörét” említette. Valószínűleg az alábbi állításunkat értette félre:

Sorszámozva 45 darab (1.-46. kivéve 34.) helytelen adatot illetve számítási hibát soroltunk fel a banknak küldött panaszunkban, azonban

 

A BANK EGYETELEN EGY JELZETT HIBÁRA SEM VÁLASZOLT !!!

 

A bank úgy véli, van akkora hatalma hazánkban, hogy következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatja a törvényeket, a hazai és uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, a PBT és a bíróságok döntéseit, a végrehajtók felszólításait.

 

Azt várjuk el a PBT eljárásától, hogy az Alaptörvény M cikke (2) alapján folytatja le (immár harmadik) vizsgálatát.

M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

 

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”

 

Kérjük a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a PBT az ad.8. válasz során tévesen állapította meg, hogy helyesírási hibát kifogásoltunk a 46. pontban és tévesen minősítette beadványunkat úgy, hogy „elszórtan fogalmaztunk meg egyéb kifogásokat”, mivel minden kifogást precízen, pontokba szedve, megfelelően alátámasztva ismertettünk. Nem kértük, hogy a PBT állást foglaljon hazánk jogállamiságával kapcsolatban, azt viszont kértük, hogy az eljárása során legyen figyelemmel az Alaptörvény M cikkére.

 

.

.

.

.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület megsértette az alábbi jogszabályi pontokat:

Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni, és köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja (2013. évi CXXXIX törvény 111.§ (2)).

A kötelezést tartalmazó határozatnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra (2013. évi CXXXIX törvény 114.§ (1)).

A bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (1952. évi III. törvény 3. § (2)).

A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről a feleket előzetesen tájékoztatni (1952. évi III. törvény 3. § (3)).

A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. (1952. évi III. törvény 163. § (2)).

A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. (1952. évi III. törvény 163. § (3)).

A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el (1952. évi III. törvény 206. §).

Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben valamennyi kereseti kérelemre (1952. évi III. törvény 213. § (1)).

 

 

Ennyi a rövid ízelítő a 68 oldalas bírósági beadványunkból. Az elszámoló levelet 2015. májusában kaptuk meg, azóta vitatjuk…

 

2015 nyarán egy előadáson ismertettem, hogy milyen hibák vannak az elszámolásokban:

 

 

Azt érthető, hogy az Erste Bank nem kívánja beismerni, hogy az elszámolása hemzseg a hibáktól. Az viszont érthetetlen, hogy ebben miért partnere PBT????