Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.13

Elvesztett másodfok után mérlegelés a hogyan továbbról

elvesztett-masodfok-utan----kep-01.png

A másodfokú bíróság egész pontosan összefoglalta a fellebbezésünk pontjait:

 

Az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték.

 

A Pp. 369. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét, míg a (3) bekezdés a) pontja alapján az ítélet anyagi jognak való megfelelőségét kérték felülbírálni.

 

Az elsőfokú ítéletet jogsértőnek találták arra hivatkozással, hogy az ítélet

  • nem következik a bizonyítékokból;
  • nem terjed ki minden alperesi kifogásra;
  • az elsőfokú bíróság az alperesi iratokat és mellékleteket hatálytalannak tekintette;
  • míg a felperes pénzbírság nélkül lehetőséget kapott a perfelvételi nyilatkozata megváltoztatására;
  • illetve az elfogult bíró a pervezetésével megsértette a fegyveregyenlőség elvét.

 

Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság számára a végrehajtás megszüntetéséhez az is elegendő volt, hogy a felperes az alperesek számára egy elszámolást küldött, az azonban nem érdekelte, hogy az elszámolás tartalmilag nem felelt meg a PBT által felhívott szempontoknak.

 

Hangsúlyozták, hogy a PBT meghatározta azokat a kritériumokat, amelyeknek az új elszámolásnak meg kell felelnie. Nem az indokolás tartalmazza kötelezést, hanem a határozat rendelkező része; az indokolás csak ezt a rendelkező részt bontja ki részletesen.

 

Az új elszámolásnak helyes adatokon kellett volna alapulnia, az alperesek azonban kimutatták, hogy az alapadatok hibásak, ezért a keresetet el kellett volna utasítani.

 

Részletesen nyilatkoztak az elszámolás felülvizsgálatára vonatkozó eljárás céljáról és specialitásairól is arra utalással, hogy az elszámolás óta 5 év telt el, azonban jelen perben az alperes fogyasztók a mai napig nem kaptak hibátlan és teljeskörű elszámolást a felperestől; az első végrehajtás megszüntetése iránti pert is megnyerték.

 

Álláspontjuk szerint nem vitatott, hogy az előírt tájékoztatót a felperes nem készítette el, ez a teljesítés felsorolásából is hiányzik; a csatolt iratok sem tartalmazzák; az elsőfokú ítélet sem ismerteti az elkészítését.

 

A felperes kizárólag a hiteltörténeti kimutatás tájékoztatójának csatolására hivatkozott, ez azonban nem a PBT határozatban előírt tájékoztatás.

 

Sérelmezték, hogy a felperes ugyan a PBT-H-9/2019 számú PBT határozatot jelölte meg akként, hogy az a teljesítését igazolja, azonban az elsőfokú ítélet nem tartalmazza, hogy ezt az okiratot a 4/D.Pk.320.001/2019/7. számú bírósági határozat hatályon kívül helyezte és a PBT-t új eljárás lefolytatására kötelezte.

 

Utaltak arra, hogy az elsőfokú ítélet az elszámolás helyességéről nem döntött, így az alperesek ezzel kapcsolatban álláspontjukat nem kívánták kifejteni.

 

Az elsőfokú bíróság

127.783,08 CHF összegű tartozás (1. pont);

a 29.946.237 forint összegű tartozás (2. pont);

a megfizetett forint összegek (3. pont)

és a 9.529,18, illetve 19.529,18 CHF (4.pont)

alapján állapította meg, hogy a felperes eleget tett a PBT kötelezésnek;

azonban döntenie kellett volna a 9.345,18 CHF késedelmi kamat kiszámítására vonatkozó (5. pont) alperesi kifogásról is, de ezt elmulasztotta.

 

Az 1. pont kapcsán arra hivatkoztak, hogy az elszámolás egyértelműen tartalmazza a forintosítást is; az alperesek a felvetésre azért nem tettek észrevételt, mert az eljáró bíró kérdése nem volt egyértelmű számukra.

 

A 2. ponttal összefüggésben is utaltak azon érveikre, miszerint a részletes elszámolás nem a banki tranzakciók gyűjteménye, hanem az elszámoló levél és a hiteltörténeti kimutatás alap adatbázisa.

 

A 3. pont vonatkozásában arra hivatkoztak, hogy a gazdasági-pénzügyi esemény a forint pénzmozgás volt, a részletes elszámolás azonban semmilyen forint összeget nem tartalmaz.

 

A 4. pont körében azt sérelmezték, hogy a perfelvételi tárgyaláson tévesen rögzítette a jegyzőkönyv a 9.529,18 CHF értéket, mert a PBT anyag 19.529,18 CHF értéket tartalmaz.

 

A PBT jogosult megállapítani, hogy a felperes helyesen számolt-e, ebben a kérdésben az elsőfokú bíróság nem hozhatott döntést arról, hogy a felperes eleget tett a PBT határozatnak.

 

Az 5. ponttal összefüggésben arról nyilatkoztak, hogy az új, 2018. november 8-i elszámoláshoz a felperes nem csatolta az adatokat és a számításokat tartalmazó táblázatokat, és a részletes elszámolást sem egészítette ki, nem pótolta a hiányzó adatokat; holott a PBT előírta, hogy a felperes csatoljon az új elszámolásról tájékoztatót az elszámolás során felhasznált adatokról és számításokról.

 

Fellebbezésükre figyelemmel 28.000, - forint fellebbezési illetéket fizettek meg. (Indoklás 3. oldal közepétől)

 

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében…. A felperes (sic elírás) hangsúlyozta, hogy a PBT határozat nem jelölte meg azt, hogy milyen összegszerűségek vonatkozásában kell az új elszámolást módosítani, csupán azt, hogy az új elszámolás körében milyen okiratokat szükséges megküldeni. (Indoklás 4. oldal közepe)

 

Abból kiindulva, hogy a végrehajtandó határozatnak egyértelműen kell meghatároznia a kötelezettségeket, a rendelkező résznek kell világosan és mindenki számára érthetően tartalmaznia a kötelezést úgy, hogy az a végrehajtás során nehézséget ne okozzon; az elsőfokú bíróság helytállóan a PBT határozat rendelkező részét értelmezte és állapította meg, hogy az a tájékoztatás tartalma vonatkozásában előírást nem tartalmaz. (Indoklás 6. oldal teteje (16) )

 

 

Aztán a másodfok mindenben igazat adott a bankot gátlástanul kiszolgáló elsőfokú bíróságnak. Tudod, ez az a per, amit csak „idétlen pernek” hívok. Az előzményekről eddig részletesen beszámoltam:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/harom-biroi-birsagunk-jogerosen-kukazva.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/elsofokon-nyert-az-erste--vegrehajtas-megszuntetve....html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/4.-perfelveteli-targyalas---2-nap-mulva-itelet.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/egy-idetlen-per-fejlemenyei.html

 

 

Most következik az értékelés és annak mérlegelése, hogy van-e értelme a Kúriához fordulni?

 

Igazából a szerződésemmel kapcsolatban nincs nagy jelentősége ennek a pernek. Ha veszítünk akkor, megszűnik a bank ellen indított végrehajtásunk ugyanis az Erste Bank nem hajlandó új elszámolást készíteni a PBT 2017-es határozatának megfelelően. Az elszámolást amúgy még mindig vitatom, a PBT legutóbbi döntését bíróságon megtámadtam (ez tehát egy másik per). A szerződést a bank már rég felmondta, és végrehajtást indított ellenünk – ezt a végrehajtást bíróságon mi támadtuk meg. A szerződés jelenleg fel van függesztve. Akkor indul a per tovább, ha a szerződés létrejötte, tisztességtelensége iránt 2011-ben indított perünk le nem zárul. Viszont ez a per is fel van függesztve, amíg a 2015-ös elszámolást el nem fogadjuk.

 

A legjobban az zavar, hogy nincs tisztességes bírói eljárás, a bankot előnyben részesíti a bíróság, észrevételeinket vagy nem tehetjük meg, vagy figyelmen kívül hagyja a bíróság, a bank gátlástalanul vezeti félre a bíróságot mindenféle valótlansággal, a bíróság pedig hagyja ezt…

 

Hová jut ez az ország, ha már a bíróságokban sem bízhatunk?

 

Hová jut ez az ország, ha feladjuk a küzdelmet és hagyjuk, hogy az őrület még jobban kiteljesedjen?

 

Hamarosan döntenünk kell, megyünk-e a Kúriára, ha igen akkor mivel és hogyan?

 

Újabb munka, újabb jelentős költségek – vagy – belenyugvás abba, hogy aljas módon eljárva legyőztek.