Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elszámolás vitatása után FELLEBEZÉS - FövTöv

2016.05.13

fell-kep---01.png

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (10. oldal):

„Egy szóval sem állítottuk, hogy az elszámolás érthetetlen. Azt kifogásoltuk, hogy szándékosan túlbonyolította a bank, hogy „nehezítse a feldolgozást és az ellenőrzést”. Az, hogy egy képlet kiszámításához szükséges az árfolyam adat, és ezt az adatot nem adja meg a bank az egyértelműen azt jelenti, hogy a számítás elvégzése lehetetlen.”

„A bank tudatos félrevezetése ez esetben az, hogy azt állítja, hogy álláspontunk szerint az elszámolás számunkra értelmezhetetlen. Ez nem igaz! Értjük az elszámolást, csak rendkívül sok idő volt, hogy a számolást elvégezzük. Már a bankhoz írt panaszt is 35 oldal számítással támasztottuk alá.”

A PKKB végzésének alábbi megállapítása teljesen alaptalan:

„Arra hivatkoztak, hogy… az elszámolás a kérelmezők számára értelmezhetetlen.”

 

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (11. oldal):

„A PBT állításával szemben nem tettünk olyan állítást, nem tettünk olyan jognyilatkozatot, hogy az árfolyamrés számunkra nem értelmezhető!!!  Épp ellenkezőleg, határozottan azt állítjuk a bank nyilatkozatára tett észrevételeinkben, hogy jogos az árfolyamrés, nem tisztességtelen az árfolyamrés, ha a kölcsön tárgya valóban CHF összeg, és a CHF kölcsön összeget az Erste Banknak átváltást követően a forint folyószámlánkra kellett utalni.”

„Az elszámolással kapcsolatban azt kifogásoltuk, hogy a bank miként a kölcsönszerződésben sem az elszámolásban sem tüntette fel, hogy mekkora árfolyamrést használt és hogy ezzel a törvény szerint tisztességtelen számolással mekkora összeggel károsított meg bennünket.”

A PKKB végzésének alábbi megállapítása teljesen alaptalan:

„Arra hivatkoztak, hogy… kifogásolták, hogy a pénzügyi szolgáltató árfolyamrést számított fel.”

 

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (10. oldal):

„Nem volt olyan állításunk, hogy a kamatlábcsökkentést indokolatlannak tartjuk.  Nem volt olyan állításunk, hogy a bankkölcsön esetén az ügyleti kamatot indokolatlannak tartanánk.”

A PKKB végzésének alábbi megállapítása teljesen alaptalan:

„Arra hivatkoztak, hogy… a kamatcsökkentést és a kamatfizetési kötelezettséget indokolatlannak tartották.”

 

 

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (15. oldal):

„A késedelmi kamat tisztességességéről a folyamatban lévő perben az eljáró bíróságnak kell határozatot hozni. Mivel a bank által készített elszámolás számol a késedelmi kamattal, addig, amíg a bíróság nem dönt, nem lehet megállapítani az elszámolás jogszerűségét”

„Nem kértünk a PBT-től döntést a 20%-os késedelmi kamattal kapcsolatban, ilyen jellegű kérelmünk a PBT felé nem volt.”

A PKKB végzésének alábbi megállapítása teljesen alaptalan:

„Arra hivatkoztak, hogy…  a kamatfizetési kötelezettséget indokolatlannak tartották.”

 

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (17-18. oldal):

„Tudjuk, hogy eredeti banki számolás tisztességtelen, így ennek az elszámolásnak az eredménye is tisztességtelen. Az új módosított (átszámított) elszámolás eredménye kisebb összeg, mint az eredeti tisztességtelené.

A kettő különbségét ha kivonjuk a tisztességtelenéből, akkor pontosan a tisztességes számolás eredményét kapjuk meg.

Legyen H a hibás, a tisztességtelen elszámolás eredménye, legyen J, a jó, a tisztességes számolás eredménye. Legyen K a különbség. Legyen T a tényleges összeg (tőketartozás), melyre kíváncsiak vagyunk.

A bank álláspontja szerint T=H-K

és a különbség K=H-J.

Helyettesítsük be a T képletébe a K-t:

T=H-(H-J)

A zárójelet vegyük ki:

T=H-H+J

Vagyis

T=J

Vagyis a tényleges összeg pontosan megegyezik a tisztességes számolás eredményével, az "átszámított lefutás eredményével".

Nem jogi mérlegelés kérdése, hanem matematikai tény, hogy mindkét számolási „metódus” ugyanazt az eredményt adja.”

A PKKB végzésének alábbi megállapítása teljesen alaptalan:

„Arra hivatkoztak, hogy kifogásolták a pénzügyi szolgáltató által alkalmazott módszertant.”

 

Nem kifogásoltuk az MNB által auditált elszámolási módszertant, azt bizonyítottuk be, hogy a saját módszertanunk megfelelő.

Az Erste Bank a 2016.02.29.-i észrevételében csupán megismétli korábbi álláspontját:

„a …. számítási metódus megfelel a jogszabályokban előírtaknak, melyek nem az átszámított lefutás szerinti állapot beállítását írják elő, hanem az ezen elméleti lefutásból adódó különbözeti összeg betörlesztését a hitelen ténylegesen fennálló tartozásba.”

Megismételjük:  matematikai tény, hogy mindkét számolási „metódus” ugyanazt az eredményt adja.

 

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (15-16. és 21. oldal):

„Jelen kereseti levelünk is számos példát mutat arra, hogy megjelöltük a helytelen adatokat, pontosan megmutattuk a számítási hibákat. Megállapítható a tények alapján, hogy a törvényi kötelezettségnek nagyon pontosan eleget tettünk, míg a PBT valótlant állít.”

„A PBT egyáltalán nem vizsgálta a bank nyilatkozatára tett észrevételünket.

A bank teljesen alaptalanul állította, hogy hibásan számolunk. A PBT azt állítja, elvégezte a számítást, azonban ezt az állítást nem támasztja semmilyen számítással alá.

„2015.05.20-án adtuk be 35 oldalas részletes áttekinthető, ellenőrizhető számítási táblázatunkat. Sem a bank, sem a PBT egyetlen egy soráról, egyetlen egy oszlopáról egyetlen egy adatáról sem nem állította, hogy hibás…”

A PBT nem végzett összehasonlító számítást. Nem sorolt fel érveket az állítása mögé. Nagyon pontosan megmutattuk a banki számolás és a saját számolásunk közti különbséget:

A részletes tájékoztató szerint a tartozások és az adósság a 126. sorban (2014.03.04.) tisztességtelenül számolva:

211. oszlop adósság                          98.815,08 CHF

212. oszlop tartozás tőke                    8.343,59 CHF

213. oszlop tartozás kamat                 9.065,78 CHF

214. oszlop tartozás kezelési ktg.       2.565,61 CHF

215. oszlop késedelmi kamat                299,62 CHF

Összesen:  119.089,68 CHF

Nem találtunk a részletes tájékoztatóban olyan oszlopokat a 364 oszlop között, melyek a fenti értékeket törvény szerinti tisztességes számolással megadta volna.”

A PKKB végzésének alábbi megállapítása teljesen alaptalan:

„A bíróság a kérelmezők által felhívott indokokat megvizsgálta, a rendelkezésre álló iratok alapján azonban nem volt megállapítható helytelen adat alkalmazása.”

 

 

Az alábbi állításokat tettük a nemperes eljárás indításakor (29. oldal):

A Pénzügyi Békéltető Testület megsértette az alábbi jogszabályi pontokat:

Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni, és köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja (2013. évi CXXXIX törvény 111.§ (2)).

A kötelezést tartalmazó határozatnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra (2013. évi CXXXIX törvény 114.§ (1)).

A bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (1952. évi III. törvény 3. § (2)).

A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről a feleket előzetesen tájékoztatni (1952. évi III. törvény 3. § (3)).

A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. (1952. évi III. törvény 163. § (2)).

A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. (1952. évi III. törvény 163. § (3)).

A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el (1952. évi III. törvény 206. §).

Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben valamennyi kereseti kérelemre (1952. évi III. törvény 213. § (1)).

 

- a fentiek részletek a 10 oldalas panaszból –

 

fell-kep---02.png

fell-kep---03.png

 

  további információk:

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/a-pkkb-es-az-elszamolasom-vitatasa.html

 

https://hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-nemperes-utan-van-fellebezes----.html